7. osztály_órai jegyzet_A király helyzete


-          Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
o   1789. augusztus 26-án adta ki a nemzetgyűlés ezt a dokumentumot
o   úgy gondolták, hogy amíg nincs kész Franciaország új alkotmánya, addig is nyilvánosságra hozzák, hogy milyen alapelvek mentén alkotják azt meg
o   az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat mintájára született
§  nagy hatással lehetett a forradalmárokra az amerikai alkotmány
§  a franciaországi polgári szalonokban az újságokból, röpiratokból a világ dolgai iránt érdeklődő polgárok részletesen végigkövették az amerikai alkotmányozási folyamatot, ami mindössze két évvel korábban, 1787-ben hozta meg alkotmányát
o   Milyen elvek szerepeltek benne?
§  a felvilágosodás eszméi
§  törvény előtt mindenki egyenlő
§  az alapvető emberi szabadságjogok
·         mindenkinek alapvető joga van a szabadsághoz, tulajdonhoz, biztonsághoz, ellenálláshoz
·         meggyőződés-, vallás-, és sajtószabadság
§  az állammal kapcsolatos alapelvek
·         népfelség elve
·         a hatalmi ágak szétválasztása
o   két év munka után ez alapján adták ki Franciaország alkotmányát 1791-ben
§  az államforma alkotmányos monarchia lett

A király helyzete

-          Milyen körülmények között élt a 1789-ig?
o   az abszolutizmus jelképének számító Franciaország királya
o   a versailles-i palotában hatalmas pompa között élt
o   bármit megtehetett, egyedül kormányozta az államot
-          És mi történt ekkor?
o   óriási a változás
o   kiderül, hogy az uralkodónak nincs elég ereje a népével szemben
o   az utca népe kezd el irányítani, akiket addig semmibe sem nézett
o   Mit tesz Lajos?
§  1791-ben – a király inasnak öltözve elszökik Párizsból, de a belga határon felismerik és visszaviszik
o   abban reménykedik, hogy a helyzete megváltozik
o   Hogyan lehet erre esélye? Miben, kiben bízhat?
§  a külföldi uralkodókban
·         Európa uralkodói gyakran álltak harcban XVI. Lajos Franciaországával, mégis valamitől jobban félnek, mint tőle
o   a forradalomtól, amely a felvilágosodás elvei alapján a királyok hatalmát elvenné és a népfelség elvét állítaná a helyébe
o   a Habsburg uralkodó jobban fél attól, hogy birodalmában is forradalom történik, mint XVI. Lajos Franciaországától
·         titkos levelezést kezdett folytatni a külföldi uralkodókkal, hogy támadják meg Franciaországot és segítsék vissza a hatalomba
o   II. Lipót Lajos sógora volt, hozzá fordult
·         a külföldi uralkodók tehát Lajos visszatérését és a forradalom felszámolását akarják
-          a külföldi támadás
o   1792-ben az európai államok megtámadták Franciaországot
§  a támadást a Habsburg Birodalom és Poroszország vezette
§  a francia nemesek közül sokan elmenekültek, főleg a Franciaországhoz közeli német területekre
·         ők innen szervezkednek a forradalom ellen és segítik akár a porosz vagy osztrák seregeket
§  a kezdeti sikerek után a forradalmárok megszervezték hadseregüket
§  1792. szeptember 20. – Valmynál Kellermann tábornok csapatai megállítják a porosz csapatokat
·         ez volt a forradalmi Franciaország első nagy katonai sikere
-          Lajos letartóztatása
o   a külföldi támadás idején XVI. Lajos lebukott: kiderült, hogy külföldi uralkodóktól katonai támogatást kért
o   az uralkodó párizsi palotáját megostromolták és börtönbe vetették
o   a hazaárulás vádjában bűnösnek talált királyt 1793-ban lefejezték, amit az európai abszolút módón uralkodó „kollégái” nagy megdöbbenéssel hallottak
-          a köztársaság kikiáltása
o   azzal, hogy a királyt letartóztatták új államforma kialakítása is szükségessé vált
§  nem működhet alkotmányos királyság, úgy hogy a királyt éppen kivégzik
o   az új államforma a Hollandiában és az USA-ban működő köztársaság lett

A jakobinusok hatalomra kerülése

-          1793-ra úgy gondolhatnánk, hogy sikeresen befejeződött a forradalom, hiszen Franciaország új alkotmányt kapott, ahol a forradalmárok elvei érvényesültek, az áruló királyt kivégezték és új államformáról döntöttek, a nemzeti gárda és a hadsereg pedig erős erőszakszervezettel támogatta meg a forradalmárokat
-          a törvény előtti egyenlőség és a népfelség elve azonban nem orvosolta az éhínségeket, a drágaságot, és az egész társadalom nem lett az átalakulás híve, voltak, akik a királyt szerették volna visszakapni
-          e mellett a forradalmárok közt is felszínre kerültek az ellentétek
o   kezdetben mindannyian az abszolutizmus ellen voltak, de a győzelmükkel kiderült, hogy nem pont ugyanúgy képzelik el Franciaország jövőjét
-          mivel sok megoldandó probléma lépett fel, a legradikálisabb forradalmi csoport, a jakobinusok ragadták magukhoz a hatalmat
o   nevüket arról kapták, hogy kezdetben a Szt. Jakab templomban tartották a gyűléseiket
o   kispolgárok tartoztak főleg közéjük és szimpatizált velük az utca népe is, mely a forradalmi megmozdulásokat vezette
§  a párizsi szegényebb, egyszerűbb munkásemberek
o   gazdasági téren a szabadság korlátozását akarták, úgy hogy az állam beleszól a gazdaság működésébe védve a kisembereket
§  akár a gazdagok tulajdonának egy részét is el lehet venni, hogy az éhezőket segítsék
§  ezzel más forradalmárok nem értettek egyet
o   radikális, határozott, hirtelen változtatásokat akartak és hirdettek
§  úgy gondolták, hogy jó ügyük érdekében a terror és a diktatúra eszközeit is bevethetik
o   vezetőjük Danton, Marat és Robespierre volt

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

5. osztály_órai jegyzet_A zsidó állam története

7. osztály_órai jegyzet_A jakobinus diktatúra

5. osztály_órai jegyzet_A pun háborúk