7. osztály_órai jegyzet_A király helyzete
-
Emberi
és Polgári Jogok Nyilatkozata
o
1789.
augusztus 26-án adta ki a nemzetgyűlés ezt a dokumentumot
o
úgy
gondolták, hogy amíg nincs kész Franciaország új alkotmánya, addig is
nyilvánosságra hozzák, hogy milyen alapelvek mentén alkotják azt meg
o
az
amerikai Függetlenségi Nyilatkozat mintájára született
§ nagy
hatással lehetett a forradalmárokra az amerikai alkotmány
§ a franciaországi
polgári szalonokban az újságokból, röpiratokból a világ dolgai iránt érdeklődő
polgárok részletesen végigkövették az amerikai alkotmányozási folyamatot, ami
mindössze két évvel korábban, 1787-ben hozta meg alkotmányát
o
Milyen elvek szerepeltek benne?
§ a felvilágosodás
eszméi
§ törvény előtt
mindenki egyenlő
§ az alapvető emberi
szabadságjogok
·
mindenkinek
alapvető joga van a szabadsághoz, tulajdonhoz, biztonsághoz, ellenálláshoz
·
meggyőződés-,
vallás-, és sajtószabadság
§ az állammal
kapcsolatos alapelvek
·
népfelség
elve
·
a
hatalmi ágak szétválasztása
o
két
év munka után ez alapján adták ki Franciaország alkotmányát 1791-ben
§ az államforma
alkotmányos monarchia lett
A király helyzete
-
Milyen
körülmények között élt a 1789-ig?
o
az
abszolutizmus jelképének számító Franciaország királya
o
a
versailles-i palotában hatalmas pompa között élt
o
bármit
megtehetett, egyedül kormányozta az államot
-
És
mi történt ekkor?
o
óriási
a változás
o
kiderül,
hogy az uralkodónak nincs elég ereje a népével szemben
o
az
utca népe kezd el irányítani, akiket addig semmibe sem nézett
o
Mit
tesz Lajos?
§ 1791-ben – a
király inasnak öltözve elszökik Párizsból, de a belga határon felismerik és
visszaviszik
o
abban
reménykedik, hogy a helyzete megváltozik
o
Hogyan
lehet erre esélye? Miben, kiben bízhat?
§ a külföldi
uralkodókban
·
Európa
uralkodói gyakran álltak harcban XVI. Lajos Franciaországával, mégis valamitől
jobban félnek, mint tőle
o
a
forradalomtól, amely a felvilágosodás elvei alapján a királyok hatalmát elvenné
és a népfelség elvét állítaná a helyébe
o
a
Habsburg uralkodó jobban fél attól, hogy birodalmában is forradalom történik,
mint XVI. Lajos Franciaországától
·
titkos
levelezést kezdett folytatni a külföldi uralkodókkal, hogy támadják meg
Franciaországot és segítsék vissza a hatalomba
o
II. Lipót Lajos sógora volt, hozzá fordult
·
a
külföldi uralkodók tehát Lajos visszatérését és a forradalom felszámolását
akarják
-
a
külföldi támadás
o
1792-ben
az európai államok megtámadták Franciaországot
§ a támadást a
Habsburg Birodalom és Poroszország vezette
§ a
francia nemesek közül sokan elmenekültek, főleg a Franciaországhoz közeli német
területekre
·
ők innen szervezkednek a forradalom ellen
és segítik akár a porosz vagy osztrák seregeket
§ a kezdeti sikerek
után a forradalmárok megszervezték hadseregüket
§ 1792. szeptember
20. – Valmynál Kellermann tábornok csapatai megállítják a porosz csapatokat
·
ez
volt a forradalmi Franciaország első nagy katonai sikere
-
Lajos
letartóztatása
o
a
külföldi támadás idején XVI. Lajos lebukott: kiderült, hogy külföldi
uralkodóktól katonai támogatást kért
o
az
uralkodó párizsi palotáját megostromolták és börtönbe vetették
o
a
hazaárulás vádjában bűnösnek talált királyt 1793-ban lefejezték, amit az
európai abszolút módón uralkodó „kollégái” nagy megdöbbenéssel hallottak
-
a
köztársaság kikiáltása
o
azzal,
hogy a királyt letartóztatták új államforma kialakítása is szükségessé vált
§ nem működhet
alkotmányos királyság, úgy hogy a királyt éppen kivégzik
o
az
új államforma a Hollandiában és az USA-ban működő köztársaság lett
A jakobinusok hatalomra
kerülése
-
1793-ra úgy gondolhatnánk, hogy sikeresen
befejeződött a forradalom, hiszen Franciaország új alkotmányt kapott, ahol a
forradalmárok elvei érvényesültek, az áruló királyt kivégezték és új
államformáról döntöttek, a nemzeti gárda és a hadsereg pedig erős
erőszakszervezettel támogatta meg a forradalmárokat
-
a törvény előtti egyenlőség és a népfelség
elve azonban nem orvosolta az éhínségeket, a drágaságot, és az egész társadalom
nem lett az átalakulás híve, voltak, akik a királyt szerették volna visszakapni
-
e mellett a forradalmárok közt is
felszínre kerültek az ellentétek
o
kezdetben mindannyian az abszolutizmus
ellen voltak, de a győzelmükkel kiderült, hogy nem pont ugyanúgy képzelik el
Franciaország jövőjét
-
mivel sok megoldandó probléma lépett fel,
a legradikálisabb forradalmi csoport, a jakobinusok ragadták magukhoz a
hatalmat
o
nevüket arról kapták, hogy kezdetben a
Szt. Jakab templomban tartották a gyűléseiket
o
kispolgárok tartoztak főleg közéjük és
szimpatizált velük az utca népe is, mely a forradalmi megmozdulásokat vezette
§ a
párizsi szegényebb, egyszerűbb munkásemberek
o
gazdasági téren a szabadság korlátozását
akarták, úgy hogy az állam beleszól a gazdaság működésébe védve a kisembereket
§ akár
a gazdagok tulajdonának egy részét is el lehet venni, hogy az éhezőket segítsék
§ ezzel
más forradalmárok nem értettek egyet
o
radikális, határozott, hirtelen
változtatásokat akartak és hirdettek
§ úgy
gondolták, hogy jó ügyük érdekében a terror és a diktatúra eszközeit is
bevethetik
o
vezetőjük Danton, Marat és Robespierre
volt
Megjegyzések
Megjegyzés küldése