7. osztály_órai jegyzet_Az 1848-as forradalmak és az ipari forradalom

Új eszmék terjedése

-          a liberalizmus

o   ez a felvilágosodás, majd a francia forradalom alatt megjelenő szabadságeszmének az összefoglaló neve

o   egyrészt jelenti a törvény előtti egyenlőség követelését

o   másrészt mindenféle szabadságjogot

§  az alapvető emberi szabadságjogokat: a gondolat és a szólás szabadságát

§  a sajtó- és vallásszabadságot

§  a gazdasági szabadságot: a gazdaság kötöttségeinek, a céheknek, belső vámoknak, az állami beavatkozásnak az eltörlését

§  jelenti a jobbágyok felszabadítását: mivel a jobbágyi állapot szolgai állapot, a jobbágy személyében függ a földesurától, így ezt is el kell törölni, nem beszélve arról, hogy a jobbágyi állapot a gazdaság szabadságát is sérti

-          nacionalizmus

o   a nemzeti eszme, az egy nemzethez való tartozás érzése a francia forradalom idején jelenik meg

§  korábban az állam az uralkodót jelentette, a hadsereg az uralkodó céljait igyekezett megvalósítani

§  a forradalomban a hadsereg a saját érdekeiért, a forradalom vívmányainak megvédéséért harcolt

§  megjelent a nemzeti színű zászló és nem az uralkodóért, hanem a francia nemzetért küzdöttek

o   a nemzeti eszme úgy söpört végig a világon a következő kétszáz évben, mint egy földrengés

o   először az epicentrum közelében jelentkezett, majd egyre távolabbra eljutott

o   a 19. század elején a németeknél jelet meg

§  megjelenése

·         ekkor még csak írók, költők, egyetemi tanárok vágynak egy német felkelésben Napóleon ellen

·         tudósok összegyűjtötték a népdalokat, népmeséket

o   pl: a Grimm testvérek, s őket is erősen vizsgálta a rendőrség

·         kis társaságok alakulásával erősödik a nemzeti érzés

§  kialakul az a felfogás, hogy ha nem is volt a történelem folyamán egy német állam, ami minden németet egyesített volna, de a német nép mégis összetartozik kulturális alapon és szükség van valamilyen formában egy német államra

§  a két lehetséges állam, ahonnan az egyesítést meg lehetne valósítani Ausztria, illetve Poroszország voltak

o   a német és itáliai területeken a liberalizmushoz automatikusan hozzákapcsolódott a nacionalizmus, hiszen a nélkül nem lehetett volna a liberális követeléseket sem teljesíteni

o   továbbterjedése

§  később Közép-Európa kisebb népeinél is megjelent

·         ilyen a magyar nép

·         majd a 19. század második felében a csehek, szerbek, horvátok is

§  a 20. században a brit gyarmatbirodalom bomlik fel Ázsia és Afrika népeinek nacionalizmusa miatt

A 19. század Európája

-          a századot a Szent Szövetség uralta és a szövetség küzdelme a liberalizmus és a nacionalizmus ellen

-          Ausztria számára a népfelség elvének elismerése, a sok nemzetiség miatt, az állam végét jelentette volna

o   Metternich minden európai konfliktust, ahol a nacionalizmus megjelent csírájában próbált elfojtani, mert úgy gondolta, hogy az előbb utóbb a Habsburg Birodalom végét jelentené

o   az egyetemekre beépített kémekkel, a sajtó erős cenzúrázásával, társaságok feloszlatásával, és ha szükség volt rá hadsereggel fékezte a nemzeti indulat elterjedését

-          Metternich valószínűleg tudta, hogy nem fordíthatja vissza a történelem kerekét, de szerette volna minél inkább meglassítani azt

o   végül 1848-ban jutott el oda a történelem, hogy Metternich sem tudta megállítani a folyamatokat

o   odáig, 1815-1848-ig Metternich határozza meg Európa arculatát

Dél-Amerika forradalmai

-          a nemzeti eszme a 19. század első felében Dél-Amerikában is megjelent

-          elsősorban Simon Bolivar tábornok tevékenysége nyomán alakultak új államok

-          Kik voltak Dél-Amerika korábbi urai?

o   a spanyolok és a portugálok

Az 1848-as forradalmak

·         a történetírás „népek tavaszának” hívja ezt az eseménysort

·         oka

o   Európa országaiban kialakult egy változást kívánó réteg: ők a francia események mintájára egy polgári átalakulást szerettek volna elérni a hazájukban

o   1848-ban egy gazdasági és pénzügyi válság fokozta az elégedetlenségeket: ez vezetett forradalmi hullámhoz

o   februárban Párizsban tört ki forradalom

§  itt a nagypolgárság alkotmányos monarchiát, a közép- és kispolgárok általános választójogot és köztársaságot szerettek volna

§  közben az ipari munkásság is olyan társadalmi réteggé szerveződött, mely megfogalmazta követeléseit és aktívan fel is lépett ezek megvalósítására

o   Közép- és Kelet-Európában a fő kérdés a jobbágyi kötöttségek között élő parasztság problémája volt

§  itt a polgárság gyenge volt, de a köznemesség élére állt a változtatásnak

·         nyugati példák alapján világos volt, hogy a jobbágyi rendszer gyengébb gazdaságot jelent, mint a nyugati országoké, ahol a törvény előtti egyenlőség már megvalósult

§  e mellett a parasztság is egyre elégedetlenebb volt

§  a másik ok a nemzeti érzés megjelenése volt

·         Közép- és Kelet-Európában megjelent az igény a nemzetállamok kialakítására (legyen egy német, olasz állam), ami eddig nem valósult meg ezeken a területeken

·         a 48-as forradalmak lefolyása

o   először az elégedetlenkedő, változást akaró erők egységesen megdöntötték az ország kormányzatát

o   a hatalomra jutók közötti nézeteltérések kiütköztek

o   a radikálisabb elemek megpróbáltak hatalomra jutni, ami a mérsékeltebbeket szembe fordította a forradalommal

o   a kormányzat leverte a megmozdulást

§  lényegében a Szent Szövetség lépett mozgásba

·         a magyar forradalmat a Habsburgok által behívott orosz haderő verte le

·         a forradalmak eredményei

o   annak ellenére, hogy a forradalmakat mindenhol leverték, hosszú távú eredményei is voltak

o   Közép-Európában megvalósult a jobbágyfelszabadítás

o   Oroszországban pár évtizeddel később történt meg ez

o   a küzdelem megerősítette az egyes nemzetek egységbe olvadását is

Az ipari forradalom és következményei

-          Mit jelenthet az ipari forradalom” kifejezés?

o   a forradalom valamilyen hirtelen, gyökeres átalakulást jelent

o   az „ipari” jelző arra utal, hogy itt nem egy politikai forradalomról, fegyvert ragadó emberekről van szó, hanem a gazdaságban történt egy gyökeres átalakulás

-          Mikor történt az ipari forradalom?

o   mivel gazdasági átalakulásról van szó, így pontos időpontot nem adhatunk meg

o   a 18. század közepén jelentkezett

-          Mi volt az ipari forradalom lényege?

o   egy öngerjesztő folyamat indult el: az új találmányok, a gazdaság és a termelékenység növekedése és a népesség növekedése új találmányok megjelenését ösztönözte

-          Miért Angliában alakult ki az ipari forradalom?

o   válaszok a könyv alapján

§  nem volt akadálya a szabad vállalkozásnak

§  a földet bérlő vállalkozók érdekeltek voltak a termelés növelésében

§  a takarmánynövények termesztésével lehetővé vált az istállózó állattenyésztés fejlődése

§  a vetésforgó rendszerét alkalmazták

§  a mezőgazdasági forradalom hatására a parasztoknak kisebb része dolgozott a földeken, sokan a városokba mentek

§  a szabad munkaerő az ipari forradalom egyik fő feltétele

o   kiegészítés

§  Miben volt más helyzetben Anglia, mint Európa többi állama?

·         a sziget jelleg

o   kimaradt a 17-18. század háborúiból

o   az uralkodóknak nem kellett a politikai és gazdasági egységesítéssel küzdeniük, Anglia egységes nemzeti piac volt

·         a dicsőséges forradalom hatásai

o   Angliában a nép az alkotmányos monarchia jellege és a parlament vezető szerepe miatt beleszólhatott az állam irányításába, így saját gazdasági érdekei kevésbé csorbultak uralkodójuk érdekei miatt, mint az abszolutizmusokban

·         Angliában természetes és megengedett volt a nemeseknek, hogy vállalkozzanak

o   ezt Európában a legtöbb helyen tiltották

·         a parasztok helyzete

o   Angliában a parasztok a városokba vándorolnak, nagy iparvárosokat kialakítva  - Franciaországban a forradalom földreformjával a parasztok kisbirtokosok lesznek, így gazdálkodnak

·         a gyarmatbirodalom olcsó és hozzáférhető nyersanyagokkal látta el Anglia iparát és új piacokat is jelentett, melyek főleg a tömegtermékeket fogadták be

-          Mi a jelentősége a gőzgépnek?

o   válaszok a könyv alapján

§  az ipari forradalom fő jellemzője a gépek megjelenése

§  a gépek működtetéséhez energiára volt szükség

§  a gőz erejének kihasználása könnyű és olcsó energiaforrást biztosított

o   kiegészítés

§  Ki találta fel a gőzgépet?

·         James Watt, de igazából ő csak továbbfejlesztette az egyszerű, de nem gazdaságos kezdetleges gépeket

·         a történet szerint a teafőzés közben jött rá az ötletre – Miért ekkor?

o    a gőz által felemelkedő lábos tető adta az ötletet

o   átalakította a termelés logikáját

§  az ember többé nem függött a széltől, a víztől, az emberi és állati erőtől, hogy energiát szolgáltasson a termelésnek

§  ez egy energia-előállító gépezet, és ha van egy energia-előállító gépezeted, akkor ez kerül a középpontba és e köré épül fel az egész termelés

-          Hogyan néztek ki az első gyárak?

o   tömegtermelés folyt

o   korszerű gépekkel dolgoztak

o   a befektetők nagy tőkével alapították gyáraikat

o   a befektetők részvényesként jutottak profithoz

o   a vállalkozások közt szabad verseny alakult ki

o   a gyárban gyári munkások dolgoztak

-          Kik voltak a részvényesek?

o   a befektetők, akik tőkével rendelkeztek csak a pénzt adták a vállalkozáshoz

o   a vállalkozást üzletemberek vezették, de a munkásokat és a gépeket a befektető pénzén vásárolták

o   a befektetők ezt követően befektetésük mértékében részesedtek a haszonból

-          Milyen új nyersanyagok, gépek, találmányok jelentek meg az ipari forradalom időszakában?

o   nyersanyagok

§  kőszén: a gőzgépek legfontosabb energiaforrása

·         megjelenésekor kimeríthetetlennek tűnő energiaforrás

§  vas: a gépek, a hidak és a vasútépítés alapanyaga

o   találmányok

§  különböző szövőgépek a textiliparban

§  gőzgép: az energiát adta a gépeknek

§  gőzmozdony és vasút