5. osztály_Eszközhasználat, beszéd és a korai közösségek

Eszközhasználat

-          az ősemberek az első szerszámai

o   először is vettek egy követ, ami nagyjából elfért a markukban

o   majd vettek egy nagyobb követ és elkezdték a kisebbet ezzel ütögetni, amiről lepattogzottak darabok

o   3 féle szerszám jött így létre:

§  kalapácskő: ezt használja ütésre

·         ezt önmagában is lehetett használni, például ha van egy csont, amiből meg akarja valaki szerezni a velőt, akkor ezzel feltöri

§  szakóca: lepattogzott a tetejéről pár lemez, így élesebb lett a pengék

·         kutatók őskori svájci bicskának is nevezik, mert nagyon sok mindenre használták

o   koncentráltabb ütést lehetett vele kifejteni, miközben az ember erősen tudja tartani a markában

o   jó lehetett egy nagyobb állat bőrének lenyúzására, végtagjainak levágására, növényeket, de fát is megmunkáltak vele

o   úgy tűnik hihetetlen népszerű volt, nagyon sok ilyet találtak a kutatók

§  a lepattogzott lemezek vágásra lehettek jók

o   Mikor jelentek meg az első szakócák?

§  2,6 millió éves kőszerszámok a legrégebbről ismert kőszerszámok, amik egy etiópiai lelőhelyről kerültek elő

-          A szerszámhasználat az, ami megkülönböztet minket a majmoktól? Ez lenne egy nagy lépés az evolúció történetében? Vagy ez ugyanúgy megvan a majmoknál, csak az ember kicsit jobban és kiterjedtebben csinálja?

-          Ezt megvizsgálva tettük fel a kérdést: Használnak-e a főemlősök szerszámokat?

o   a válasz: igen

o   csimpánzok és a termeszek

§  az 1960-as években egy Jane Goodall nevű kutató tanulmányozta a csimpánzokat és fedezett fel egy érdekes jelenséget

§  a csimpánz egy ágat egyenesre hámoz és bedugja a termeszvárba, a termeszek megtámadják az ágat, a majom kihúzza és lenyalja az ágat

o   csimpánzok diót is törnek

§  egy fahasábon vagy kövön egy kalapácsként használt kővel, mivel a dzsungelben nincs sok alkalmas fahasáb vagy kő gyakran vissza is térnek a diókkal ugyanarra a helyre

§  ez talán az egyetlen dolog, amire a csimpánz a kicsinyét is megtanítja

o   Meg tudjuk-e tanítani a majmoknak az ősember szerszámkészítését? Képesek-e rá agyban?

§  a kísérletek alanya egy bizonyos Kanzi nevű, 1980-ban született bonobo volt

·         a bonobo a csimpánzok közeli rokona

§  az ember ujjai (rövidebb ujjak és nagyobb hüvelykujj) alkalmasabbak két kő egymáshoz ütéséhez, mert a csimpánz, ha hosszú ujjait körbetekeri a kövön magát üti meg vele

§  Kanzi végül kis távolságról hozzávágta az egyik követ a másikhoz, ami nagyjából hasonló eredményre jutott így, mint az ősembernél

§  vagyis hasonló agyi felkészültsége van, csak más technikával oldotta meg a kérdést

-          összefoglalás:

o   a szerszámkészítés még nem igényelt nagyobb agyi kapacitást, mint a ma élő csimpánzoké, de az emberelődök viselkedésének evolúciójában fejlődés volt

o   de van fontos különbség is majmok és emberek között

§  a majmok főleg szerves anyagokból készült szerszámokat használnak: fa, levél

§  az ember a fa mellett követ, fémeket is használ nyersanyagként

o   a majmok csak használnak szerszámokat, míg az ember készít is

Tűzhasználat

-          amire az ősember a tüzet használhatta

o   meleget ad

o   megsüti az ételt

o   a vadállatok ellen védelmet biztosít

o   fényt ad

o   közösségteremtő ereje van

-          Hogyan tudott az ősember tüzet gyújtani?

o   kezdetben valószínűleg a természetben találkozhatott a tűzzel és így ismerhette ki jellemzőit

o   Hogyan találkozhatott a természetben tűzzel?

§  villámcsapás után

§  vulkánkitörésnél

§  nagy szárazság idején kialakulhatnak könnyen erdőtüzek

-          később maga is megtanult tüzet csiholni

A beszéd kialakulása

-          a fő kérdéseink:

o   Mikor jelenik meg a beszéd az embernél?

o   Milyen változás történt és hol történt ez a változás, hogy az ember képes a beszédre?

o   Tudnak-e az emberszabású majmok beszélni?

-          Miért nehéz megválaszolnunk ezeket a kérdéseket?

o   mert semmilyen régészeti leletünk nem lehet a nyelvvel kapcsolatban, a beszéd nem tud megkövülni, hogy aztán kutatók évezredekkel később kiássák

o   ezáltal a beszéd megjelenése kapcsán sok a bizonytalanság

-          Milyen változás történt és hol történt ez a változás, hogy az ember képes a beszédre?

o   a torok, a száj, a fülre: a tudósok szerint a Neander-völgyiekben már megjelennek azok a változások ezekben a szervekben, ami a mai emberre jellemző

-          a kommunikáció nem csak a beszédet jelenti, hiszen a siketek is képesek a bonyolult kommunikációra

o   ez azt jelzi, hogy nem csak a szájra vagy a torokra van szükségünk, ahhoz, hogy úgy beszéljünk, ahogy tudunk, hanem az agyunkra is

o   Vajon a majmok, akik nem tudnak beszélni, tudnának-e úgy kommunikálni, mint az ember?

§  az 1965-ben született Washoe nevű csimpánz 2007-ben halt meg

§  ő volt az alanya Allan Gardner pszichológus kísérletének, amiben arra kereste a választ, hogy meg tudja-e egy csimpánz tanulni az amerikai jelnyelvet, amit a siketek használnak

§  Washoe 5 évesen kezdte tanulni a jeleket és hihetetlen fejlődést produkált: élete végén 300 jelet ismert

§  viszont Washoe mégsem tudott mindent: ugyanis nem tudott egyszerre több jellel kommunikálni, legfeljess 2-3 jelet tudott összeilleszteni

·         tehát lehet, hogy ismerte a bolt, az alma, a menni, a venni, a tegnap szavakat, de nem tudta kifejezni azt a mondatot, hogy „Tegnap elmentem a boltba almát venni.”

·         ezt már egy 2-3 éves gyerek meg tudja csinálni

§  a kísérlet végső eredménye tehát az lett, hogy hiába tudnak sok jelet megtanulni a legokosabb csimpánzok, az agyuk nem olyan fejlett, mint az emberé, mert az összetett kommunikációra nem alkalmasak, vagyis mondatokat, nyelvtani elemeket már nem tudnak használni

·         számunkra az a fontos, hogy ezek szerint az emberi agy az evolúció során valamikor megváltozott és kifejlődött az összetettebb kommunikációra való képesség

-          Próbáljuk akkor megvizsgálni az emberelődök agyát!

o   ez nagyon nehéz, ugyanis maradtak fenn koponyadarabok, de az agyak mind lebomlottak, a koponyából pedig az agy szerkezetére nem nagyon lehet következtetni

o   de a tudomány végül mégis talált egy választ, ezt pedig egy 1,9 millió éves „ügyes ember” csontvázat alapján tudta megtenni

§  a koponya bal oldala nagyobb, erősebb volt, mint a majmok koponyájának ez a része

·         ez a mai ember agyának az a része, ami felelős a kommunikációért és a beszédért

o   az, hogy ki tudjuk mondani a mondatokat, egymás után illessztjük a szavakat csak ezzel működik

o   akinek ez a része az agyában sérül, az nem tud rendesen beszélni, ezt a betegséget afáziának hívjuk

·         tehát az „ügyes ember” már nagy valószínűséggel képes lehetett az olyan összetett kommunikációra, mint a ma élő ember

A korai közösségek

-          a legkorábbi közösségek

o   van egy nagyon hires régészeti feltárás, ami segítségünkre lehet, ha az ősemberek életőről, mindennapjairól akarunk képet kapni:

§  ez az izraeli “Gesher Benot Ya’akov” nevű lelőhely [nem kell megtanulni a nevet]

§  őseink körülbelül 800 000 évvel ezelőtt éltek itt és a régészek nagyon értékes leleteket tártak fel

§  fő érdekessége: a tábortüzek helyei: innen származnak a legősibb bizonyítékok a tábortűzre

§  úgy tűnik pontosan úgy nézett ki az ősember közössége, mint egy kempingezés

·         az ősemberek megszervezték ezt a helyet, kialakítottak minden fontos tevékenységnek egy külön részt

o   volt olyan hely, ahol halat fogtak

o   volt olyan hely, ahol a halat felvágták és előkészítették

§  itt a régészek sok halcsontot, szálkát találtak

o   a tűzben égett magokra bukkantak: például megpörkölődött pisztácia-magokra

§  az ásatás egyik fontos kérdése az volt, hány ember élhetett itt egy időben

·         a régészek válasza: olyan 30-40: ekkorák lehettek a korai közösségek

-          az ősemberek lakóhelye

o   barlangokban, csontból, fából, sárból tapasztott „kunyhókban” éltek

o   a védelem, a víz közelsége és a termékeny környezet voltak fontosak számukra

-          Mi volt a legfontosabb tényező, ami alapján valaki feladatot kapott magának a közösségben?

o   a fő feladat az élelemszerzés volt

o   a férfiak vadásztak, a nők és gyerekek gyűjtögettek

o   a sérült vagy beteg tagoknak is megtalálták a helyüket és akkor is segítették őket, ha azok már nem voltak hasznos tagjai a közösségnek

§  Shanidar 1

·         Irakból került elő és a helyet, ahol találták hívják Shanidarnak

o   egy barlangban maradt meg a csontváz

o   körülbelül 50 000 éves

o   a neandervölgyi ember alfajához tartozott

·         az egyik érdekesség a csontváz életkora: a tudósok úgy becsülik, hogy 45 éves kora körül halhatott meg

o   a korszakban ez viszonylag idősnek számított

·         az egyik kar amputálva volt

o   valamilyen baleseben veszíthette el

o   az amputáció azonban nem öreg korában következett be, hanem korábban

·         a közösség tagjainak segíteniük kellett őt

·         ez azt jelenti, hogy ezek az ősemberi közösségekben az együttérzés, a mások tisztelete is megjelent már

-          ezek a közösségek gyűjtögető-vadászó életmódot éltek

o   Mit jelent a gyűjtögetés? Mit gyűjtögettek?

§  tojásokat, diókat, gyümölcsöket, bogyókat

-          a vadászat

o   a barlangfestményeken találhatjuk meg, milyen állatokra vadásztak

§  ló, bölény, mamut, medve, zsiráf, antilop

o   az első komolyabb fegyver a dárda volt

§  a dárda nagyon egyszerű volt: egy bot, aminek a végére egy szakócát illesztettek

§  de ezek még nem hajítófegyverek voltak, hanem közelről használták őket

§  tehát nem távolról eldobták a mamut vagy a bölény felé, hanem közel kellett merészkedni az állathoz

o   ez egy nagyon bátor és kockázatos életformát jelentett

§  a régészek számtalan csontvázat találtak sérülésekkel Európában és Nyugat-Ázsiában

§  rendszeres a sérülés a koponyán, a bordáknál, a combokon

o   a taktika

§  taktikát dolgoztak ki, aminek a lényege az volt, hogy az állatot csapdába ejtsék

§  ehhez tudniuk kellett, honnan és mikor jön az állat, és el kellett érniük, hogy az a csapda felé menjen

§  a csoporton belüli együttműködésre és kommunikációra volt ehhez szükség

§  az embereknek a képességeikhez mérten különböző szerepe volt

-          az ősember által készített tárgyak – példák:

o   nyaklánc, szobor, gyöngyö, karkötő, barlangfestmények

-          Mi a művészet?

§  mindenkinek más a tulajdonsága, a szépérzéke, mást tart neki illőnek, így a használati tárgyakból (pl: kalapács) is sok féle van a piacon

o   a Tatán talált őskori lelet

§  ezen a tárgyon láthatunk egy természetes vágást és keresztbe, szimmetrikusan egy mesterséges vágást is, aminek funkciója nem volt

§  ez az egyik legkorábbi olyan tárgy, amin látunk egy olyan dolgot, egy belekarcolt vonalat, aminek látszólag nincs hasznossági funkciója

§  valaki azért karcolta bele, mert így szebbnek találta és így ezt már művészetnek tarthatjuk

o   a használati tárgyakon is tehát sok olyan díszítés van, amit már művészetnek tekinthetünk, a gyöngyök, nyakláncok vagy szobrok pedig már magukért a művészeti értékükért jöttek létre, úgy hogy komoly használati értékük nincs is feltétlenül