5. osztály_házi feladat
A feladat kifejezetten nehéz, foglalkozzanak, küzdjenek vele, az órán részletesen megbeszéljük:
Szövegértelmezés. A feladat az „intelligens tervezés”
nevű nézet meghatározásához kapcsolódik.
Az intelligens tervezés (vagy értelmes tervezés, angolul:
intelligent design) az a nézet, mely szerint „a világegyetem és az
élővilág bizonyos jellegzetességei leginkább egy intelligens ok által
magyarázhatók, s nem irányítatlan folyamatokkal, mint a természetes szelekció”.
Az intelligens tervezés a teleológiai istenérv modern változata azzal a
módosítással, hogy nem tesz kijelentéseket a tervező természetéről vagy
kilétéről, ezzel próbálván elkerülni a kreacionizmus, mint természettudomány
oktatását megtiltó pereket.
Legismertebb szószólói – akik az amerikai Discovery
Institute nevű konzervatív keresztény agytröszttel állnak
kapcsolatban úgy gondolják, az intelligens tervező a kereszténység istene.
A nézet szószólói szerint az intelligens tervezés tudományos
elmélet. Nézetük szerint szükséges a tudomány definíciójának módosítása,
hogy elfogadjon természetfeletti magyarázatokat.
A tudományos közösség egyértelmű véleménye szerint az
intelligens tervezés nem tudomány, hanem áltudomány. Az Egyesült Államok
Nemzeti Tudományos Akadémiája közleményében kifejtette, hogy az
intelligens tervezés (valamint más, az élet vagy a fajok eredetét
természetfeletti beavatkozással magyarázó nézetek) nem tekinthetők tudományos
elméletnek, mert állításaik tudományos módszerek segítségével nem
ellenőrizhetők, feltevéseik tekintélyen, kinyilatkoztatáson és vallási
tételeken nyugszanak. Az intelligens tervezést a Magyar Tudományos Akadémia is
áltudománynak minősítette állásfoglalásban .
Az intelligens tervezés az 1987-es Edwards kontra
Aquillard per döntésének következményeként jött létre, mely szerint a
kreacionizmus állami iskolákban történő oktatása megsérti az Usa
alkotmányának az állam és egyház szétválasztásáról rendelkező első
kiegészítését, mivel egy bizonyos vallást igyekszik előnyhöz juttatni. A
kifejezés először az 1989-ben megjelent Of Pandas and People („Pandákról és
emberekről”) című könyvben tűnt fel.
A könyvet kiadója a középiskolai biológiaoktatás kiegészítő
tankönyvének szánta. A Pandák több kiadása mellett az 1990-es években számos
más az intelligens tervezésről szóló könyv is megjelent. Az évtized közepére az
intelligens tervezés szószólói a Discovery Institute köré csoportosultak,
s célul tűzték ki az intelligens tervezés nézetének felvételét a közoktatás
természettudományos tantervébe.
A doveri pandaperként ismertté vált ügyben középiskolás
diákok szüleinek egy csoportja igyekezett megváltoztatni az iskolakörzet
tantervét oly módon, hogy az az intelligens tervezést, mint az „élet eredetét
magyarázó”, evolúcióval szembeni alternatív tudományos elméletet is
tartalmazza. A per döntése alapján az iskolaszék intelligens tervezéssel
kapcsolatos szabályzása megsértette az USA alkotmányának első kiegészítésének
az állam és egyház szétválasztásáról rendelkező cikkelyét. Az ítélet továbbá
kimondta, hogy az intelligens tervezés nem tudomány, s képtelen
megkülönböztetni magát kreacionista, így vallásos elődeitől.
Forrás:
Wikipédia online lexikon
Kérdések:
1.
Az intelligens tervezés a teremtés vagy az evolúció
elméletéhez áll közelebb? Indokolja a válaszát!
2.
Mi a célja az „intelligens tervezés” elmélet
szimpatizánsainak?
3.
Hogyan viszonyul a tudományos világ az „intelligens
tervezés” elméletéhez?
4.
„...léteznek olyan természeti rendszerek,
amelyek nehezen magyarázhatóak cél nélküli erők eredményeképpen...”
5.
Az alábbi idézet az intelligens tervezés mellett vagy
ellen érvel?
Szövegértelmezés. A feladat az „intelligens tervezés”
nevű nézet meghatározásához kapcsolódik.
Az intelligens tervezés (vagy értelmes tervezés, angolul:
intelligent design) az a nézet, mely szerint „a világegyetem és az
élővilág bizonyos jellegzetességei leginkább egy intelligens ok által
magyarázhatók, s nem irányítatlan folyamatokkal, mint a természetes szelekció”.
Az intelligens tervezés a teleológiai istenérv modern változata azzal a
módosítással, hogy nem tesz kijelentéseket a tervező természetéről vagy
kilétéről, ezzel próbálván elkerülni a kreacionizmus, mint természettudomány
oktatását megtiltó pereket.
Legismertebb szószólói – akik az amerikai Discovery
Institute nevű konzervatív keresztény agytröszttel állnak
kapcsolatban úgy gondolják, az intelligens tervező a kereszténység istene.
A nézet szószólói szerint az intelligens tervezés tudományos
elmélet. Nézetük szerint szükséges a tudomány definíciójának módosítása,
hogy elfogadjon természetfeletti magyarázatokat.
A tudományos közösség egyértelmű véleménye szerint az
intelligens tervezés nem tudomány, hanem áltudomány. Az Egyesült Államok
Nemzeti Tudományos Akadémiája közleményében kifejtette, hogy az
intelligens tervezés (valamint más, az élet vagy a fajok eredetét
természetfeletti beavatkozással magyarázó nézetek) nem tekinthetők tudományos
elméletnek, mert állításaik tudományos módszerek segítségével nem
ellenőrizhetők, feltevéseik tekintélyen, kinyilatkoztatáson és vallási
tételeken nyugszanak. Az intelligens tervezést a Magyar Tudományos Akadémia is
áltudománynak minősítette állásfoglalásban .
Az intelligens tervezés az 1987-es Edwards kontra
Aquillard per döntésének következményeként jött létre, mely szerint a
kreacionizmus állami iskolákban történő oktatása megsérti az Usa
alkotmányának az állam és egyház szétválasztásáról rendelkező első
kiegészítését, mivel egy bizonyos vallást igyekszik előnyhöz juttatni. A
kifejezés először az 1989-ben megjelent Of Pandas and People („Pandákról és
emberekről”) című könyvben tűnt fel.
A könyvet kiadója a középiskolai biológiaoktatás kiegészítő
tankönyvének szánta. A Pandák több kiadása mellett az 1990-es években számos
más az intelligens tervezésről szóló könyv is megjelent. Az évtized közepére az
intelligens tervezés szószólói a Discovery Institute köré csoportosultak,
s célul tűzték ki az intelligens tervezés nézetének felvételét a közoktatás
természettudományos tantervébe.
A doveri pandaperként ismertté vált ügyben középiskolás
diákok szüleinek egy csoportja igyekezett megváltoztatni az iskolakörzet
tantervét oly módon, hogy az az intelligens tervezést, mint az „élet eredetét
magyarázó”, evolúcióval szembeni alternatív tudományos elméletet is
tartalmazza. A per döntése alapján az iskolaszék intelligens tervezéssel
kapcsolatos szabályzása megsértette az USA alkotmányának első kiegészítésének
az állam és egyház szétválasztásáról rendelkező cikkelyét. Az ítélet továbbá
kimondta, hogy az intelligens tervezés nem tudomány, s képtelen
megkülönböztetni magát kreacionista, így vallásos elődeitől.
Forrás:
Wikipédia online lexikon
Kérdések:
1.
Az intelligens tervezés a teremtés vagy az evolúció
elméletéhez áll közelebb? Indokolja a válaszát!
2.
Mi a célja az „intelligens tervezés” elmélet
szimpatizánsainak?
3.
Hogyan viszonyul a tudományos világ az „intelligens
tervezés” elméletéhez?
4.
„...léteznek olyan természeti rendszerek,
amelyek nehezen magyarázhatóak cél nélküli erők eredményeképpen...”
5.
Az alábbi idézet az intelligens tervezés mellett vagy
ellen érvel?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése