A magyar államalapítást elsősorban Szent István királyhoz
szoktuk kapcsolni, de valójában apja, Géza fejedelem kezdi el ezt a folyamatot.
Géza fejedelem
uralkodása (972-997)
-
Géza a 10. század második felében élt és volt a magyar
törzsszövetség felett álló fejedelem
-
Nézzük milyen problémákkal szembesült fejedelemként!
o külső
helyzet
§
megerősödő ellenfelek
·
a kalandozó hadjáratok – lezárulnak
·
962 – a Német-római Császárság megalapítása
·
Bizánc és a bolgár állam
·
Lengyelország is megerősödött
o belső
helyzet
§
viszonylag nagy a törzsek önállósága
§
Ezt honnan tudjuk?
·
a kalandozásokat nem a fejedelem, hanem a
törzsek vezették
-
Milyen fontos lépéseket kell megtennie előbb-utóbb a
magyar fejedelemnek?
o kiterjeszteni
hatalmát az egész ország területére
o megvédenie
magát az erősödő szomszédoktól
o Mi
az, ami nélkül nem lehet betagozódni Európába?
§
a kereszténység felvétele nélkül
§
nem tudunk egy olyan európai népet sem mondani,
ami a középkorban pogányként fenn tudott volna maradni Európában
A kereszténység
felvétele
-
a kereszténység felvételének kezdete
o Géza
a Német-római Császársághoz fordult, ami Magyarország nyugati szomszédja volt
és több érsekség és püspökség is található volt itt
o Géza
követséget küldött I. Ottóhoz
§
Ottó térítő papokat küldött az országba
§
Brúnó, St. Gallen-i szerzetes 5000 magyart térített
meg
·
a fejedelem, a családja és magyar előkelők
vették fel a kereszténységet
-
Vajon egyből keresztény hitre is tértek?
o van
egy ismert forrásunk Gézának a kereszténységhez való viszonyáról:
§
„A
mindenható istennek és különböző képzelt istenségeknek áldozott. Amikor püspöke
emiatt szemrehányást tett neki, azt felelte, hogy elég gazdag és hatalmas
ahhoz, hogy megtegye.”
§
tehát valójában nem tért át a keresztény hitre
§
nem vallási, hanem politikai, hatalmi
szempontból volt fontos ez számára
-
a pannonhalmi apátság alapítása
o a
bencések szerzetesrend rendháza
Géza külpolitikája
-
kerülte a háborúskodást
o a
belső hatalmát meg kellett szilárdítania a fejedelemnek, ami nem ment volna
külső háborúskodásokkal együtt
-
Hogyan tarthatta fenn a békét erősödő szomszédjaival?
o házasságok
kötésével
o Gézának
sok gyermeke volt és az ő férjeik, feleségük diplomáciai kapcsolat kiépítését
jelentette a szomszédos államokkal
§
István egy német fejedelmi család lányát,
Gizellát vette nőül
-
törzsfők-nemzetségfők hatalmának megtörése
o Géza
sikeres ebben, de a forrásaink nem sok mindent árulnak el
o kiegyezések
mellett valószínűleg véres harcokban erősíti meg hatalmát az országon belül, de
ellenfelei nevét sajnos nem ismerjük
Szent István uralkodása
Az öröklés
problémája
-
Géza 997-ben meghalt
-
azzal kapcsolatban, hogy ki legyen az utóda vita
alakult ki
o alapjában
egy ilyen helyzetben nem kellene, hogy trónviszály alakuljon ki, hiszen az
öröklési rend meg van határozva
o itt
a helyzet azonban bonyolultabb volt: két öröklési rend, két államfelfogás állt
szemben egymással
-
a keresztény öröklési mód: az elsőszülött fiú örökli a
trónt
o ez
Géza fia István
-
a pogány öröklési elv: a család legidősebb, vezetésre
alkalmas férfitagja örökli a trónt
o rendszerint
az elhunyt bátyja, öccse vagy unokaöccse
o ez
jelen esetben Koppány
o az
Árpádok nemzetségéből származik, apja Tar Szerénd volt, ő Árpád ükunokája, de
biztos családfát nem tudunk felvázolni
§
tehát az Árpád nemzetségen belüli viszályról van
szó
-
István és Koppány között harc alakul ki az utódlásért
o Kik
támogatják őket?
§
Istvánt
·
a Gézához is hű főurak
·
felesége, Gizella miatt a Német-római Császárság
§
Koppányt
·
a pogány magyarok többsége
·
számukra idegen a keresztény világ és sokan
anyagi helyzetüket is veszélyeztetve érzik a kereszténység terjedése miatt
o a
seregek
§
István: modern, nyugati módra felfegyverzett
páncélos lovas haderő
§
Koppány: hagyományos magyar, könnyűlovas haderő
o István
Veszprém mellett legyőzi Koppányt
o Koppány
testét négyfelé vágatta és kitűzte a legnagyobb várak kapujára
§
Győr, Esztergom, Veszprém és Erdély
§
elrettentés: így jár, aki szembeszáll Istvánnal
-
997 – Esztergomban fejedelemmé választották Istvánt
Az ország
egyesítése
-
ahogy korábban beszéltük: az ország nem volt a
fejedelem „birtokában”, a törzsfőknek nagyfokú önállósága volt
o az
ország egyesítésének folyamatát Géza kezdte el, de fiára Istvánra is nagy feladat
várt
o István
is békés külpolitikát folytatott, hadseregével országon belüli ellenfelei ellen
vonult
-
Koppány legyőzése - 997
o szállásterülete:
Somogy
o eredmény:
Istváné az egész Dunántúl
-
Gyula törzsi területének elfoglalása
o szállásterülete
Erdély volt
o István
1003-ban indított sikeres hadjáratot ellene
-
Ajtony leverése
o Marosvár
székhellyel külön országot működtetett, hatalmas állatállománya volt, vámokat
szedett, a keleti kereszténységet vette fel és monostort is építtetett, habár
maga pogány módon élt
-
István az egész Kárpát-medence urává válik
o a
legyőzött törzsfők, nemzetségfők területe közvetlenül az ő kezébe került
A királyi cím
felvétele
-
Istvánt ezt követően megkoronázták
-
Ki küldhette a koronát?
o a
pápa vagy a császár
o II.
Szilveszter III. Ottó nevelője volt, jó volt a viszonyuk és a korornaküldés
idején Ottó Rómában tartózkodott: a pápa a császár egyetértésével,
támogatásával küldhette a koronát
-
Mi volt a jelentősége a koronázásnak?
o lényegében
a nemzetközi elismerést jelentette István számára
o a
pápa és a császár is elismerte ezzel Istvánt keresztény uralkodónak
o a
korona nem csak világi, hanem egyházi hatalmat is jelent
§
az uralkodó egyházi ügyekben is dönthetett
-
Mikor történt a koronázás?
o 1000
dec. 25. (Nagy Károly, dec 26. István vértanú napja)
o vagy
1001. jan. 1. (az ezredévi világvége elmúlta)
o nem
tudjuk pontosan, az 1000-es évszámot fogom kérni a számonkérésekben
Az államiság
megteremtése
-
a Kárpát-medencében magyarok éltek 1000, az
államalapítás dátuma előtt és után is, mi változik ekkor?
-
az állam az embereknek egy szervezett egysége
o
100 évig a honfoglalás után laza szabályok
voltak, a magyarok itt éltek együtt a Kárpát-medencében, de még nem
beszélhettünk megszervezett államról
-
István a keresztény magyar államot teremti meg, s a
keresztény állam sok tekintetben szervezettebb, mint a nomád állam
-
vannak az államiságot kifejező elemek, amelyek ma is
jelen vannak:
-
pénzverés
o István
is veret pénzt, valószínűleg Esztergomban
o jó
minőségű, szinte színezüst pénz volt
o a
magyar társadalom már eredeti funkciójában használta, a 10. századi külföldi
pénzeket még átfúrva, díszként viselték
-
törvényhozás
o két
törvénykönyve ismert
o ezeket
nyugati, főleg német minták alapján készíttette, vannak teljesen szöveghű
fordítások
o témák
§ egyházi
ügyek, javak védelme
§ magántulajdon
védelme
§ a
keresztény vallás előírásainak betartása
-
oklevélkiadás
o német
írnokok német mintára adták ki az okleveleket
-
adószedés
o korábban
katonai szolgálattal tartozott az államnak egy szabad
-
összefoglalóan: István német segítséggel, német mintára
szervezte államát
A közigazgatás megszervezése
-
a nomád államokra nem jellemző a szervezettség, a
közigazgatás
o ezt
is Istvánnak kell megteremtenie az egész ország területén
-
Milyen feladatai vannak a közigazgatásnak?
o be
kell szedni az adókat
o be
kell tartatni a törvényeket
o katonákat
kell sorozni
o ezeket
a feladatokat csak úgy lehet megoldani, ha az ország részekre van osztva és
minden résznek van vezetője, aki felelős azért, hogy minden rendben menjen a
területén
§
a mai Magyarországon ezek a megyék, a városi
önkormányzatok
-
bonyolult szervezet jött létre, ugyanis két egymást
fedő, kiegészítő szervezetet tudunk felvázolni
-
először is olyan központokat kellett kialakítani,
melyek biztosítják a király hatalmát
o Mik
lehettek ezek a központok? Minek kellett lenni ott?
§
várak, katonaság
§
a vár ellátása
·
minden várhoz tartozott várbirtok
o
ezek elszórtan elhelyezkedő földek voltak
§
a várszervezetet várispánságoknak hívjuk
·
minden várispánsághoz egy vár, és a körülötte
fekvő várbirtokok tartoztak
·
ezek nem adtak ki összefüggő területet
·
élén a várispán állt
o
lényegében földesúr az adott királyi várhoz
tartozó területen
·
a várbirtokon élő várnép feladata a
katonáskodás, békés időben a termelőmunka volt
o királyi
vármegyék létrehozása
§
a várispánságokra épülve jöttek létre
§
a megye határt jelentett: egy vármegye a másik
vármegyéig tartott
§
területe tehát összefüggő
·
a területen lévő összes birtokot, egyházit és
magánföldesúrit is magába foglalta
o
királyi földek
o
egyházi területek
o
magánföldesúri földek
§
egy vármegyében több vár is állhatott, így több
várispánság is lehetett
§
a vármegye központjának vezetője a megyésispán
volt
·
ő a saját vára várispánja is volt egy személyben
§
István idején 35-40 vármegye létezhetett
o a
királyi székhely
§ Esztergomból
a kereskedő- és zarándokutak kereszteződésében fekvő Fehérvárra helyezte a
székhelyét
·
az itt épült bazilikában több ezer hívő elfért
o 1601-ben
egy villámcsapás következtében felrobbant az itt őrzött puskapor és elpusztult
·
temetkezés
o ebbe
a templomba temettette el István Imrét, majd maga is ide temetkezett és később
még 14 magyar király temetkezési helye lett
o megvan
a római szarkofágból átalakított sír alapja, amibe Istvánt temethették
·
koronázás
o a
királyokat itt is kenték fel uralkodóvá
Megjegyzések
Megjegyzés küldése