6. osztály_órai jegyzet_I. Károly uralkodása


  • harc a hatalomért
    • 1301-ben meghalt III. András, s nem volt utóda
    • Mi a helyzet ilyenkor?
      • valamilyen az Árpádokkal távolibb rokonságban álló család kerülhet hatalomra
      • ilyen viszony ilyen helyzetben több is akad
    • 1301-ben hárman jelentkeztek be a magyar trónért
      • Vencel a cseh király fia
        • IV. Béla ükunokája nőágon
        • II. Vencel cseh király fia
      • Ottó bajor herceg
        • IV. Béla unokája
      • Anjou Caroberto
        • trónigény
          • nagymamája V. István lánya
          • nápolyi uralkodódinasztia tagja
          • komoly pénzügyi segítséget kap Itáliából
          • a pápa is őt támogatta
        • neve
          • Carobert – ennek nincs magyar megfelelője
          • Carolus rex, amit használ – Károly király
          • halála után próbálják magyarra fordítani – a Képes Krónika teljesen tévesen találja ki a Károly Róbert nevet, amit csak a 19. századtól használunk, addig ő I. Károly királyunk volt
        • az Anjouk jelképe a liliom
          • ezt egyesítik az ezüst-piros Árpád-sávval
    • a küzdelem
      • az egyedüli erős támogatottságú Károly
      • Vencelnek meghal az apja és cseh király lett
      • Ottónak nincs sok támogatója és elég szerencsétlenül is viselkedik
        • 1312-ben bekövetkezett haláláig viselte a magyar királyi címet külföldön, mindenféle hatalom nélkül
      • végül Károlyt koronázzák királlyá
        • több koronázása is volt ugyanis három tényezőnek kell teljesülnie, hogy valakit hivatalosan koronázzanak meg
          • Székesfehérváron az esztergomi érsek a Szent Koronával
          • Károlyt háromszor koronázzák, mire minden teljesül
        • utolsó, teljesen szabályos koronázása 1310-ben volt
    • Károly problémája nem is a trónkövetelőkkel, hanem a tartományurakkal volt

  • a tartományúri hatalom letörése
    • Kik azok a tartományurak?
      • az Árpád-kor végén a király hatalma jelentősen lehanyatlott és a legnagyobb birtokkal rendelkező bárók közül már nem is emelkedett ki
      • IV. Kun László és III. András már konkrétan harcolt saját országa területén a legnagyobb bárókkal
      • Miért jutott ide az ország?
        • az uralkodók a 13. században eladományozták a királyi birtokok jelentős részét?
          • II. András kezdi, majd IV. Béla a tatárjárás után folytatta
          • II. András nyugat-európai minta alapján akarta átszervezni az országát: a regálé jövedelmekre akart támaszkodni a földesúri jövedelmei helyett és egy gazdaságilag erős előkelő réteget akart létrehozni, hogy ne csak a király, hanem a bárók is erősítsék a gazdaságot
          • IV. Béla a tatárveszély miatt a királyi mellett egy erős bárói hadsereget is szeretett volna kialakítani
      • Min alapult a tartományurak hatalma?
        • hatalmas földbirtokaik voltak, gyakran több vármegyényi nagyságúak
        • a vámokat, révpénzt, adókat gyakran saját maguknak szedték be területükön
        • hatalmas hadsereget tudtak kiállítani
        • a területükön élő nemesek familiárisként hozzá, hadseregéhez tartoztak
        • más országokkal diplomáciai kapcsolatot alakítottak ki, nagy udvartartást vezettek: kiskirályoknak is hívjuk őket
    • Károly egy 10 évig elnyúló küzdelemben győzte le a tartományurakat és terjesztette ki hatalmát az egész ország területére
      • a tartományurak nem fogtak össze egymással: az uralkodó ügyesen egyenként, gyakran egymást kijátszva tudta meghódítani területeiket
      • Kik támogatták Károlyt?
        • a pápa, a papság, a városok és a tartományurak hatalmaskodása elől hozzá menekülő nemesek
        • a legismertebb ütközet: 1312-ben, mikor Aba Amádé fiainak Rozgony városával volt konfliktusa s beavatkozott a király is és a várossal együtt legyőzte több tartományúr egyesített seregét
      • 1321-ben a Vág vidékét birtokló, legerősebb tartományúr, Csák Máté halálával, mivel fia nem volt az egész országra kiterjesztette hatalmát Károly
    • a hatalom megszilárdítása
      • 1323-ban Temesvárról Visegrádra helyezi a székhelyt
      • 1323-ban új pecsétet csináltatott és ezzel minden korábbi birtokadományozást meg kellett erősíteni – ezzel bizonyítja, hogy ő az úr az országban, befejeződik a hatalom megszerzése

  • pár zavargás
    • 1330-ban Zách Felicián támadt a királyra, de csak a királynét sebesítette meg, azonnal kivégezték, rokonságát harmadíziglen kivégezték, távolabbi rokonait jószágvesztéssel sújtották, Károly Róbert keményen példát statuált, hogy jár, aki szembefordul a királlyal
    • az egy hónappal később kiadott ítéletlevélből tudjuk a brutális megtorlást


  • az ország újjászervezése
    • új vezető réteget alakított ki: Szécsényi Tamás, Garai Pál, Nekcsei Demeter, Debreceni Dózsa
    • hatalma alapját a tartományuraktól elvett királyi várak és uradalmak alkották, amelyeket hivatalnokainak adott
      • a belőlük befolyt jövedelem a föld birtokosához került
      • visszavonásig kerültek a hivatalnok kezére, így nem a magánvagyont gyarapították
      • cserébe katonáskodni kellett

  • pénzügyi reform
    • a nemesfém-bányászat
      • Magyarország nagyon gazdag volt nemesfémben
          • arany és ezüst
        • az európai aranytermelés ¼-e, az ezüst 1/3-a innen származott
          • Beszterce-, Selmec- és Körmöcbánya a legjelentősebbek
      • bányabér
        • kezdetben a bányászat királyi monopólium volt
          • vagyis csak a király nyithatott bányát, ha valaki fémet talált, be kellett jelentenie
          • a bányászok bányabért fizettek a királynak
            • ez a kibányászott arany 1/10-ét jelentette
          • ez a rendszer nem tette érdekeltté a birtokosokat bányák nyitására
        • Károly eltörölte a nemesfémbányászat királyi jogát így a birtokosokat is érdekeltté tette az uradalmukon lévő arany kitermelésében
          • a bányabér harmadát is megkapta az adott birtokos
      • nemesfém-monopólium
        • az aranyat és az ezüstöt, amit kitermeltek azonban le kellett adni a királyi kincstárnak
        • az átváltási árat a kincstár szabta meg, értelemszerűen a király nyert rajta
        • a nemesfém forgalma tehát királyi monopólium volt
    • először ő ver aranypénzt az országban
      • értékálló aranyforintot veretett
      • firenzei mintára készül – innen a forint név
      • a nagy nemesfém kibányászás hatására a magyar forint az egyik legerősebb pénzzé vált Európában
    • kapuadó
      • jobbágykapunként szedték
      • nem egy jobbágycsaládnak kellett fizetni, mert egy nagy kapu (amin átfér egy szekér) mögötti udvaron több jobbágycsalád is élt
      • Milyen bevételi forrást nem használt így Károly?
        • a pénzrontást
    • harmincadvám
      • az ország határán szedett külkereskedelmi vám
      • az áru értékének harmincad részét kellett kifizetniük a határon


  • külpolitika
    • sok hódító hadjáratot viselt, inkább kevesebb sikerrel
      • 1330-ban majdnem meghal, amikor Havasalföld ellen vezet hadjáratot, az itteni fejedelem ugyanis nem ismerte el hűbéri függését
    • Csehországgal és Lengyelországgal, a Luxemburgi és Piast dinasztiákkal jó kapcsolatot tartott és 1335-ben a visegrádi királytalálkozón az ő vezetésével rendezte a két ország komoly konfliktusait
      • Luxemburgi János cseh király, III. Kázmér lengyel király, Károly magyar király
      • János lemond lengyel igényeiről
      • egy Bécset elkerülő kereskedelmi útról is ekkor határoztak
        • Magyarországra drágán jutottak el a nyugati áruk, mert a bécsi kereskedők felvásárolták azokat és nagy haszonnal adtak tovább rajta
      • III. Kázmér, ha gyermektelenül hal meg Károly egyik fia örökli a lengyel trónt
Nagy Lajos (1342-82)

·         külpolitikája
o   uralkodása szüntelen háborúskodásokkal telt
o   a kor eszménye, a lovagkirály jelenik meg nála
§  Lajos felnőtt korában is igyekezett a lovagi eszmények szerint élni
§  a harcokban bátor, sok esetben vakmerő volt, gyakran harcolt az első sorokban
§  ezt tanúsítják oklevelei is, amelyekből kiderül, hogy az esetek többségében a király szemtanúja volt a kitüntetett, megadományozott, megjutalmazott katonája hőstettének
§  ennek megfelelően Lajos gyakran került veszélyes helyzetekbe
·         miután egy kő az ostromlétráról a várárokba sodorta, sátrában sebesülten feküdve főtisztjei szemrehányására ezt válaszolta: „Tanuljátok meg, hogy a királynak mindenben példát kell mutatnia.”
§  Lajos hadvezérként, hadműveletek irányítójaként nem tűnt ki különösebben: a nyílt ütközeteket általában megnyerte, de a katonai lángelme megnyilvánulásait csak ritkán tapasztalni a haditettei során
§  igazi nagysága inkább katonaként és hadszervezőként mutatható ki
·         amely utóbbi képessége révén lehetővé vált, hogy sikeres hadműveleteket lehessen folytatni a Magyarországtól távoli Itáliában, az ország határaitól 1500–2000 km távolságban
·         ez a középkor addigi szakaszában igen kevés hadvezérnek, uralkodónak sikerült

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

7. osztály_órai jegyzet_A kiegezés

6. osztály_házi feladat