7. osztály_házi feladat


Két híres reformkori szereplőről olvashat az alábbiakban. A szövegek elolvasása után válaszoljon a kérdésekre!

a) A reformkor első programadó személyisége, a reformmozgalom elindítója 1791-ben született, apja a Nemzeti Múzeum megalapítója, anyja Festetics Julianna, a keszthelyi Georgikont létrehozó Festetics György nővére. Pályafutását katonatisztkent kezdte, részt vett a napóleoni háborúkban, majd kiábrándulva e foglalkozásból, néhány év kiútkeresés, töprengés, lelki válságok sora következett. Ebben a korszakban írott naplójegyzetei tanúskodnak vívódásairól. Nagy utazásokat tett Európa és a Kelet országaiban, megismerkedett a kor gazdasági vívmányaival csakúgy, mint eszmeáramlataival, s keserűen ismerte fel saját hazája elmaradottságát. Hazaterese után gondolkodására elsősorban barátja, az erdélyi ………………………… (4) báró es egykori nevelője, Lunkányi Janos voltak hátassal, ekkor érlelődött meg benne az itthoni állapotok megváltoztatásának határozott szándéka. Eszményeit elsősorban nevelés, személyes példaadás útján igyekezett honfitársainak, főkent közvetlen – arisztokrata – környezetének átadni. A hazai politikai életbe az 1825-27-es országgyűlésen kapcsolódott be.

b) A Zemplén megyei Monokon született evangélikus birtoktalan nemesi családban, 1802- ben. Jogi tanulmányokat végzett Sárospatakon, majd Pesten, később Sátoraljaújhelyen ügyvédkedett, s uradalmi jogtanácsos volt. Egy távollevő főrend követeként került Pozsonyba az 1832-36-os országgyűlésre, s itt lépett az országos politika színterére az …………………… (7) Tudósításokkal. Ez a kéziratos sajtó, majd később a Törvényhatósági Tudósítások hoztak meg országos ismertséget, valamint azt, hogy 1837-ben börtönbe került. Háromévi elzárása alatt politikai es közgazdasági munkákkal foglalkozott, es megtanult angolul. Kiszabadulása után Landerer Lajos nyomdász es kiadó, Metternich tudtával es hozzájárulásával, felajánlotta neki a Pesti Hírlap szerkesztői állását. Az udvar úgy gondolta, hogy a cenzúra által ellenőrizhető ellenzéki személy kevésbe veszélyes, mintha a nézeteit magánlevél formájában terjeszti. Arra az esetre, ha ez a megoldás nem válna be, Landerer kötelezte magát, hogy felmond szerkesztőjenek, s erre 1844 nyarán valóban sor is került. Addigra azonban a lap szócsöve es motorja lett az ellenzéki mozgalomnak, példányszáma a kezdeti hatvanról majdnem ötezer-kétszázra emelkedett. A siker nem a híranyagnak volt köszönhető, hanem a vezércikkeknek, amelyeket a szerkesztő irt; rendkívüli publicisztikai képességekről tett tanúbizonyságot, színes, lendületes stílusú cikkei szeles rétegekre hatottak.

1.       Kiről szól az a) szöveg?

2.       Kiről szól a b) szöveg?

3.       Mire utalhat az a) szövegben aláhúzott „eszmeáramlatok” szó?

4.       Ki lehet az a) szövegből kihagyott, 4-essel jelzett személy?

5.       Az a) szöveg az 1825-ös országgyűlésre való utalással zárul. Mit tett itt az illető?

6.       Mit jelenthet a b) szövegben aláhúzott „távollévő főrend követe” pozíció?

7.       Egészítse ki a b) szövegből kihagyott, 7-essel jelzett címet!

8.       Milyen pozíciót töltött be a b) személy a Pesti Hírlapnál?

9.       Meddig dolgozott a b) személy a Pesti Hírlapnál?

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

7. osztály_órai jegyzet_A kiegezés

-           az enyhülési kísérletek o    Deák Ferenc 1865 húsvétján írt egy nagy cikket a Pesti Napló nevű újságba §   ezt „húsvéti cikk”-nek szoktuk nevezni §   ebben kifejezte, hogy Magyarország kész a Habsburg Birodalmon belül maradni §   a külpolitika, a hadügy és a pénzügyek kérdésében Magyarország hajlandó feladni önállóságát, és ezek az ügyek közösek lehetnek a monarchián belül -           a kiegyezés megkötése o    a közeledést az hozhatta meg, ha valamelyik fél helyzetében, erősségében változás történik: ez Ausztria újabb katonai vereségével következett be §   1866: a tárgyalások közben kirobban a porosz-osztrák háború §   a birodalom megerősítése érdekében nagyon fontossá vált a megegyezés a magyarokkal -           Deák kompromisszum-kész hozzáállásával és Ausztria gyengülésével így jöhetett létre a kiegyezés 1867-ben -           a kiegyezés két fél között jött létre: o    az Osztrák Császárság o    a Magyar Királyság o    Ki, kik nem voltak rés
További információk

6. osztály_órai jegyzet_I. Károly uralkodása

harc a hatalomért 1301-ben meghalt III. András, s nem volt utóda Mi a helyzet ilyenkor? valamilyen az Árpádokkal távolibb rokonságban álló család kerülhet hatalomra ilyen viszony ilyen helyzetben több is akad 1301-ben hárman jelentkeztek be a magyar trónért Vencel a cseh király fia IV. Béla ükunokája nőágon II. Vencel cseh király fia Ottó bajor herceg IV. Béla unokája Anjou Caroberto trónigény nagymamája V. István lánya nápolyi uralkodódinasztia tagja komoly pénzügyi segítséget kap Itáliából a pápa is őt támogatta neve Carobert – ennek nincs magyar megfelelője Carolus rex, amit használ – Károly király halála után próbálják magyarra fordítani – a Képes Krónika teljesen tévesen találja ki a Károly Róbert nevet, amit csak a 19. századtól használunk, addig ő I. Károly királyunk volt az Anjouk
További információk

6. osztály_házi feladat

Kérdések az „Élet a kora újkorban” című fejezethez (Tankönyv 74-75.o.) 1.       Mit tudunk arról, akinek a háza tapasztott földből készült? 2.       Milyen lakással kapcsolatos probléma érintette a gazdagokat is? 3.       Mi a „lodzsa”? 4.       Melyik evőeszköz jelent meg ebben a korban? 5.       Egy város főterén állva honnan tudták megmondani hogy épp mennyi az idő? 6.       Kik itták a „tüzes vizet”? 7.       Volt-e pestis az újkorban? 8.       Nézd meg a 75.1-es, id. Bruegel által festett, „Parasztlakodalom” című képet! Észreveszel-e rajta egy a festő által elkövetett hibát?
További információk