7. osztály_órai jegyzet_Március 15.

Az események elindulása

o   egész Európában forradalmak törtek ki 1848-ban

§  először Párizsban, majd Itáliában, Berlinben és Bécsben is

§  Melyik hathatott leginkább a magyar eseményekre?

·         a bécsi forradalom

·         Bécsben a Habsburg Birodalom fővárosában az örökös tartományok polgársága kelt fel

·         alkotmányt követeltek és a felvilágosodás elveinek bevezetését

o   a bécsi kormány meghátrált az események miatt

-          a magyar történelem eseményei két színtéren zajlottak

o   az egyik az országgyűlés –   Pozsonyban

-          a másik Pest, az ország központja

A pozsonyi országgyűlés

-          Pozsonyban 1847-ben ültek össze újra a rendek és itt zajlottak a szokásos viták az uralkodó és az országgyűlés két háza között

-          1848 márciusában érte el a gyűlést a párizsi forradalom híre

o   ennek hatására Kossuth vezetésével készítettek a reformellenzékiek egy felirati javaslatot

·         ez az a dokumentum, amit az országgyűlés küld a királynak

o   ebben a javaslatba Kossuth beillesztette a reformellenzék legtöbb követelését, amit az elmúlt órákon tanultunk

§  közteherviselés

§  a kötelező örökváltság bevezetése

§  unió Erdéllyel

§  egy új eleme is volt: azt követelte, hogy a király nevezzen ki egy Pesten működő magyar kormányt, ami Magyarország ügyeit intézte

§  Mely szervek működtették eddig Magyarországot?

·         a Helytartótanács

·         a Magyar Kancellária

·         a Magyar Kamara

·         Hol volt ezek székhelye?

o   Bécsben és Pozsonyban

o   Kinek a befolyása alá tartoztak ezek?

o   a király befolyása alá

o   az új kormány tehát magyar lenne, a magyar országgyűlésnek lenne felelős, ők kérhetnék számon és Pesten működne

o   Mi lett a sorsa Kossuth felirati javaslatának?

§  az alsótábla megszavazta azt

§  a felsőtábla húzódzkodott, egészen március 13-ig, amikor kitört a bécsi forradalom

§  ekkor a felsőtábla is engedett és megszavazta Kossuth feliratát

§  vagyis a következő lépés a felirat királynak való elküldése

§  a forradalmi hevületben Kossuthék úgy gondolták, hogy a legjobb, ha egy küldöttség személyesen keresi fel az uralkodót Bécsben

·         a király 1835-től V. Ferdinánd volt

o   gyengeelméjű volt, helyette tanácsadói és a nádor, István főherceg kormányoztak

§  a reformellenzékiek egy csoportja március 15-én hajóra szállt és elutazott Bécsbe a felirati javaslattal

Forradalom Pesten

-          a főszereplők

o   Kik nem voltak a főszereplők?

§  március 15-én Kossuth, Batthyány, Széchenyi, Deák Pozsonyban tartózkodott az országgyűlésben

§  nem is a jobbágyok, hiszen Pest egy város

o   a pesti forradalmat, mint a legtöbb forradalmat nem a nemesek vezették

§  a forradalmakat általában a városi polgárok, azoknak is a szegényebb rétege indítja el, illetve a fiatalok

o   ez egy olyan rétege a magyar társadalomnak, amiről eddig nem nagyon beszéltünk

§  elsősorban a városokhoz köthető fiatal értelmiségiekről van szó

§  ők jobbágyi, polgári vagy nemesi származásúak, de már egy külön társadalmi csoportot alkotnak

§  gyakran jogi pályát végeztek, ügyvédek, újságírók, színészek, orvosok – a modern korhoz és nem a feudális világhoz kötődnek

§  Pilvax-, vagy más néven a Fiatal Magyarország-kör

·         Pesten az 1840-es években kialakult egy konkrét politikai csoport, amiben ezek a személyek egymásra találtak, beszélgettek

·         írókból, költőkből, fiatal értelmiségiekből áll

·         nevüket a Pilvax kávéház adta, a forradalom után majd márciusi ifjaknak fogják nevezni őket

·         a hivatalos politika hatókörén kívül eső csoport volt

·         nézeteik

o   a korban szélsőséges, demokrata nézeteket vallottak

o   többségük nem volt forradalmár, de mindenképpen siettetni, ösztönözni akarta a nemesi ellenzékieket a szükséges reformok végrehajtásában

o   legismertebb vezetőik: Petőfi Sándor, Irinyi Janos, Irányi Daniel, Jókai Mór és Vasvari Pál

-          Mi történt 1848. március 15-én, Pesten?

o   a Pilvax-kávéházból indul a menet

o   felkeresték az egyetemeket, ahol az egyetemi hallgatók nagy csoportja csatlakozott hozzájuk

o   Landerer és Heckenast nyomdájához mentek

§  Mit tudtak itt a reformkövetelésekből megvalósítani?

·         a sajtószabadságot

·         nem adták be a cenzoroknak

§  két dolgot nyomtattak ki itt

·         Petőfi Nemzeti dalát

·         a 12 pontot

o   programjukat 12 pontba szedték és röplap formájában ezt terjesztették

o   felelős minisztériumot Pesten

§  a minisztérium a kormányt jelenti

§  a felelős pedig azt, hogy az országgyűlésnek felelős, az országgyűlés kérheti számon, hogyan dolgozik, az országgyűlés nevezheti ki a miniszterelnököt

o   évenkénti országgyűlés Pesten

§  Milyen gyakran volt országgyűlés a reformkorban?

·         3 évenként

o   törvény előtti egyenlőség, polgári és vallási tekintetben

§  Milyen fő vallási ellentét volt a korban?

·         katolikusok és protestánsok között

o   nemzeti őrsereg

·         egy magyar hadsereg, karhatalom, rendőrség felállítását

o   közös teherviselés

o   úrbéri viszonyok megszüntetése

o   esküdtszék, képviselet, egyenlőség alapján

o   nemzeti bank

§  vagyis az ország pénzügyeit ne a Habsburgok irányítsák

o   a katonaság esküdjék meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk

§  a Habsburg Birodalomban rendszeres volt, hogy a magyar katonák a birodalom túloldalán állomásoztak, Magyarországon pedig cseh, osztrák vagy olasz katonák

§  Miért szervezték így?

§  hogy egy esetleges felkelés, forradalom idején a katonaság nehogy a nép mellé álljon

o   a politikai státuszfoglyok szabadon bocsátása

·         akik nem egy bűncselekmény elkövetése, hanem politikai nézetük miatt vannak börtönben

·         mint például Kossuth, Wesselényi vagy Lovassy voltak korábban

o   unió Erdéllyel