7. osztály_órai jegyzet_Március 15.
Az események elindulása
o egész Európában forradalmak
törtek ki 1848-ban
§ először Párizsban, majd Itáliában,
Berlinben és Bécsben is
§ Melyik hathatott leginkább a
magyar eseményekre?
·
a
bécsi forradalom
·
Bécsben
a Habsburg Birodalom fővárosában az örökös tartományok polgársága kelt fel
·
alkotmányt
követeltek és a felvilágosodás elveinek bevezetését
o a bécsi kormány meghátrált az
események miatt
-
a
magyar történelem eseményei két színtéren zajlottak
o az egyik az országgyűlés – Pozsonyban
-
a
másik Pest, az ország központja
A pozsonyi országgyűlés
-
Pozsonyban
1847-ben ültek össze újra a rendek és itt zajlottak a szokásos viták az
uralkodó és az országgyűlés két háza között
-
1848
márciusában érte el a gyűlést a párizsi forradalom híre
o ennek hatására Kossuth
vezetésével készítettek a reformellenzékiek egy felirati javaslatot
·
ez az
a dokumentum, amit az országgyűlés küld a királynak
o ebben a javaslatba Kossuth
beillesztette a reformellenzék legtöbb követelését, amit az elmúlt órákon
tanultunk
§ közteherviselés
§ a kötelező örökváltság
bevezetése
§ unió Erdéllyel
§ egy új eleme is volt: azt
követelte, hogy a király nevezzen ki egy Pesten működő magyar kormányt, ami
Magyarország ügyeit intézte
§ Mely szervek működtették eddig
Magyarországot?
·
a
Helytartótanács
·
a
Magyar Kancellária
·
a
Magyar Kamara
·
Hol
volt ezek székhelye?
o Bécsben és Pozsonyban
o Kinek a befolyása alá
tartoztak ezek?
o a király befolyása alá
o az új kormány tehát magyar
lenne, a magyar országgyűlésnek lenne felelős, ők kérhetnék számon és Pesten
működne
o Mi lett a sorsa Kossuth
felirati javaslatának?
§ az alsótábla megszavazta azt
§ a felsőtábla húzódzkodott,
egészen március 13-ig, amikor kitört a bécsi forradalom
§ ekkor a felsőtábla is engedett
és megszavazta Kossuth feliratát
§ vagyis a következő lépés a
felirat királynak való elküldése
§ a forradalmi hevületben
Kossuthék úgy gondolták, hogy a legjobb, ha egy küldöttség személyesen keresi
fel az uralkodót Bécsben
·
a
király 1835-től V. Ferdinánd volt
o gyengeelméjű volt, helyette
tanácsadói és a nádor, István főherceg kormányoztak
§ a reformellenzékiek egy
csoportja március 15-én hajóra szállt és elutazott Bécsbe a felirati
javaslattal
Forradalom Pesten
-
a főszereplők
o Kik nem voltak a főszereplők?
§ március 15-én Kossuth,
Batthyány, Széchenyi, Deák Pozsonyban tartózkodott az országgyűlésben
§ nem is a jobbágyok, hiszen
Pest egy város
o a pesti forradalmat, mint a
legtöbb forradalmat nem a nemesek vezették
§ a forradalmakat általában a
városi polgárok, azoknak is a szegényebb rétege indítja el, illetve a fiatalok
o ez egy olyan rétege a magyar
társadalomnak, amiről eddig nem nagyon beszéltünk
§ elsősorban a városokhoz
köthető fiatal értelmiségiekről van szó
§ ők jobbágyi, polgári vagy
nemesi származásúak, de már egy külön társadalmi csoportot alkotnak
§ gyakran jogi pályát végeztek,
ügyvédek, újságírók, színészek, orvosok – a modern korhoz és nem a feudális
világhoz kötődnek
§ Pilvax-, vagy más néven a Fiatal Magyarország-kör
·
Pesten
az 1840-es években kialakult egy konkrét politikai csoport, amiben ezek a
személyek egymásra találtak, beszélgettek
·
írókból, költőkből, fiatal
értelmiségiekből áll
·
nevüket a Pilvax kávéház adta,
a forradalom után majd márciusi ifjaknak fogják nevezni őket
·
a hivatalos politika hatókörén
kívül eső csoport volt
·
nézeteik
o
a korban szélsőséges, demokrata
nézeteket vallottak
o
többségük nem volt forradalmár,
de mindenképpen siettetni, ösztönözni akarta a nemesi ellenzékieket a szükséges
reformok végrehajtásában
o legismertebb vezetőik: Petőfi Sándor, Irinyi Janos,
Irányi Daniel, Jókai Mór és Vasvari Pál
-
Mi történt
1848. március 15-én, Pesten?
o a Pilvax-kávéházból indul a
menet
o felkeresték az egyetemeket,
ahol az egyetemi hallgatók nagy csoportja csatlakozott hozzájuk
o Landerer és Heckenast
nyomdájához mentek
§ Mit tudtak
itt a reformkövetelésekből megvalósítani?
·
a
sajtószabadságot
·
nem
adták be a cenzoroknak
§ két dolgot nyomtattak ki itt
·
Petőfi
Nemzeti dalát
·
a 12
pontot
o programjukat 12 pontba szedték
és röplap formájában ezt terjesztették
o felelős minisztériumot Pesten
§ a minisztérium a kormányt
jelenti
§ a felelős pedig azt, hogy az országgyűlésnek
felelős, az országgyűlés kérheti számon, hogyan dolgozik, az országgyűlés
nevezheti ki a miniszterelnököt
o évenkénti országgyűlés Pesten
§ Milyen gyakran volt
országgyűlés a reformkorban?
·
3
évenként
o törvény előtti egyenlőség,
polgári és vallási tekintetben
§ Milyen fő vallási ellentét
volt a korban?
·
katolikusok
és protestánsok között
o nemzeti őrsereg
·
egy
magyar hadsereg, karhatalom, rendőrség felállítását
o közös teherviselés
o úrbéri viszonyok
o esküdtszék, képviselet, egyenlőség
alapján
o nemzeti bank
§ vagyis az ország pénzügyeit ne
a Habsburgok irányítsák
o a katonaság esküdjék meg az
alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el
tőlünk
§ a Habsburg Birodalomban
rendszeres volt, hogy a magyar katonák a birodalom túloldalán állomásoztak,
Magyarországon pedig cseh, osztrák vagy olasz katonák
§ Miért szervezték így?
§ hogy egy esetleges felkelés,
forradalom idején a katonaság nehogy a nép mellé álljon
o a politikai státuszfoglyok
szabadon bocsátása
·
akik
nem egy bűncselekmény elkövetése, hanem politikai nézetük miatt vannak
börtönben
·
mint
például Kossuth, Wesselényi vagy Lovassy voltak korábban
o unió Erdéllyel
Megjegyzések
Megjegyzés küldése