8. osztály_órai jegyzet_A koreai háború és a szuezi válság
Koreai háború
-
a koreai háború volt a hidegháború
első fegyveres konfliktusa
-
Korea
története
o
1910-ben
annektálta Japán
o
1945-ig
félfeudális, gyarmati agrárország volt
o
Japán
kapitulációja felkészületlenül érte az államot
-
a konfliktus előzménye
o a második világháborúban az északi részét a szovjet, a
délit az amerikai hadsereg szabadította fel: a Koreai-félszigeten
a 38. szélességi foktól északra a szovjet, délre pedig az amerikai hadsereg
fogadja a japán
csapatok kapitulációját
o 1945 augusztusában a Vörös Hadsereg, szeptemberben pedig az USA
csapatai bevonultak Koreába
o két
megszállási övezet jött létre
§ a
38. foktól északra a szovjetek a saját megszállási övezetükben egy szovjetbarát
kommunista
rezsimet juttattak hatalomra Kim Ir Szen vezetésével
§ az
amerikai övezetben Li Szin Man kezdett kiépíteni amerikabarát autokratikus
rendszert
o 1948-ban
jött létre a két övezetben az északi KNDK és a déli KK, de mindkettő magát
tartotta Korea legitim képviselőjének
§ az ENSZ a Koreai
Köztársaságot ismerte el
§
a
KNDK 1949-ben kérte felvételét az ENSZ-be, de elutasították
-
a háború előzményei
o az
amerikai csapatok nagy része 1949-re elhagyta Dél-Koreát
§ ekkor
a KK-t csak a saját hadserege védte, amely akkoriban gyenge és tapasztalatlan
volt
o a
KNDK hadserege erősebb volt, s Kim Ir Szen számított a szovjet és kínai
támogatásra is
§ Kim
Ir Szennek azonban nem sikerült rávennie Sztálint
arra, hogy a Vörös Hadsereg is részt vegyen Korea egyesítésében
§ fegyveres
segítség helyett a szovjetek haditechnikával, szakértőkkel és a csapatok
kiképzésével működtek közre a küzdelemben
-
a háború
o 1950. június 25-én
Észak-Korea meglepetésszerű támadást indított Dél ellen
§ csaknem
az egész félszigetet elfoglalta, Szöullal,
a déli fővárossal együtt
o az
ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta az amerikai
határozati javaslatot a szabad világ védelmére
§ a
szavazásnál Jugoszlávia tartózkodott, a Szovjetunió pedig
abban az időben bojkottálta
a BT üléseit
·
mivel ott Kínát Tajvan, és nem
a Kínai Népköztársaság képviselte
§ ekkor
még vita volt abban a kérdésben, hogy az egyik állandó tag távollétében hozott
BT-határozat érvényes-e, de ezt a határozatot érvényesnek tekintették a Szovjetunió
távolléte ellenére
o az
így felállított ENSZ haderő 90%-át az USA adta
§ 1950.
június 27-én
Truman
elnök utasította az amerikai légierőt és haditengerészetet, hogy nyújtson
segítséget Dél-Koreának
·
az USA mellett - kisebb mértékben - még Ausztrália
és a Fülöp-szigetek is részt vett a felállításában
·
összesen 16 ország támogatta a támadást, köztük
44 fővel Luxemburg is
§ 1950-ben
visszaverték az északiakat az eredeti határvonalon túlra, visszafoglalták
Szöult, és bevették Phenjant
o 1950
októberében Kína is belépett a háborúba (kb. 300 000 katona)
§ az
amerikai katonák éheztek és rossz ruházattal voltak ellátva, sok fegyverük
befagyott, ezért nem tudták a kínai támadást feltartóztatni
§ 1950
decemberében az észak-koreai és kínai csapatok elfoglalták Phenjant, 1951 januárjában pedig
Szöult
-
1951 márciusában azonban az amerikai-dél-koreai
hadsereg visszavette Szöult, s jelentősen visszanyomta az eddigi frontvonalat
o végül
1951 márciusára a frontvonalak – nagyjából az eredeti határvonalnál –
megmerevedtek
-
fegyverszünet
o 1953. július 27-én
Panmindzsonban a felek tűzszünetet kötöttek, amely a határvonalat újra a 38.
szélességi foknál rögzítette
o
ezt
az ENSZ csapatok és az észak-koreai és kínai csapatok kötik
o békét
a felek az 1953-as tűzszünet óta sem kötöttek
-
eredmény
o a
háborúban Korea infrastruktúrájának nagy része elpusztult, s mintegy 2,5 millió
koreai meghalt, Kína kb. 1 millió embert veszített
Magyarországi forradalom
-
1956 október 23-án a szovjet tömb egyik
országában, Magyarországon forradalom tört ki a regnáló kommunista hatalommal
szemben
-
november 4-én a szovjet csapatok leverték
a forradalmat
-
a magyar felkelők hiába remélték, hogy az
események hidegháborús konfliktussá válnak és az Egyesült Államok is szerepet
vállal bennük, ez nem történet meg
Szuezi-válság
-
a Közel-Kelet története a válságig
o
a Közel-Keleten, ahol francia és angol
uralom érvényesült a két világháború között már a második világháború előtt sok
ország lényegében függetlenné vált
o
1948-ra teljesen megszűnt a gyarmati
uralom a térségben
o
arab-izraeli konfliktus alakult ki
§ a
zsidók már korábban jelentős számban betelepültek Palesztina területére
§ a
holokausztot követően tömegesség vált a zsidó bevándorlás
§ az
ENSZ kezébe került a döntés és mindkét szuperhatalom Izrael állam létrehozása
mellett döntött
§ az
ENSZ Palesztinát két részre osztotta, egy arab és egy zsidó államra
§ 1948-ban
Ben Gurion, Izrael első miniszterelnöke deklarálta a zsidó állam megalakítását
o
az arabok támadást indítottak, de
megosztottságuk miatt vereséget szenvedtek, a fegyverszünetben Izrael nagyobb
területet szerzett meg, mint az eredetileg kijelölt
§ közel
1 millió palesztin menekültet nem engedtek vissza lakhelyükre
o
egyre inkább a két nagyhatalom konfliktusa
is átszőtte a helyzetet
§ a
SZU az arab államok egy részét (pl: Egyiptomot) támogatta a befolyásának
növelése miatt
-
a szuezi válság
o
a szuezi válság a Szuezi-csatorna
államosítása miatt kitört nemzetközi konfliktus
és Egyiptom
ellen folytatott közös izraeli-brit-francia háború volt 1956. október 29.
és november 7.
között
o
az események
§ a
Szovjetunió
támogatását élvező egyiptomi miniszterelnök, Nasszer
1956 nyarán államosította a Nagy-Britannia
tulajdonában levő Szuezi-csatornát
·
Nagy-Britannia
nem üzent hadat Egyiptomnak, hanem Izrael és Franciaország
bevonásával titkos tervet dolgozott ki a csatorna visszaszerzésére,
visszaadására a magántőke kezébe
o
az izraeli hadsereg a Szuezi-csatorna
vonaláig elfoglalja Egyiptomot
o
a britek és franciák pedig ezután
látszólag békéltetőként lépnek fel és felajánlják Egyiptom megvédését, amihez
katonailag meg kell szállniuk a csatornát
§ Izrael
október 29-én
lerohanta Egyiptomot, és elfoglalta a Sínai-félszigetet
§ október 31-én
Nasszer előre láthatóan elutasította Nagy-Britannia és Franciaország ultimátumát,
így azok megkezdték az ország bombázását
§ november 5-én
haderőik partra szálltak Egyiptomban
§ a
megkérdezésének mellőzésén felháborodó USA és az ENSZ gazdasági és
politikai nyomására november 6-án illetve november 7-én
végül Nagy-Britannia és Franciaország kénytelen volt azonnali fegyverszünetet
kötni
o
rendezés
§ az
ENSZ katonai erőket hozott
létre
·
ez 1967-ig a Szuezi-csatorna
övezetében működött, lehetővé téve, hogy Izrael
használhassa a Tiran-szorost, így hajói
kijuthattak az Akabai-öbölből a Vörös-tengerre
o
többször elterjedt a "hír", hogy
a magyar forradalom és szabadságharc leverését a USA a „szuezi csatornáért
cserébe” engedte, holott mindkét helyszínen a korábbi státusz visszaállítása
történt
Megjegyzések
Megjegyzés küldése