8. osztály_órai jegyzet_A koreai háború és a szuezi válság


Koreai háború

-          a koreai háború volt a hidegháború első fegyveres konfliktusa
-          Korea története
o   1910-ben annektálta Japán
o   1945-ig félfeudális, gyarmati agrárország volt
o   Japán kapitulációja felkészületlenül érte az államot
-          a konfliktus előzménye
o   a második világháborúban az északi részét a szovjet, a délit az amerikai hadsereg szabadította fel: a Koreai-félszigeten a 38. szélességi foktól északra a szovjet, délre pedig az amerikai hadsereg fogadja a japán csapatok kapitulációját
o   1945 augusztusában a Vörös Hadsereg, szeptemberben pedig az USA csapatai bevonultak Koreába
o   két megszállási övezet jött létre
§  a 38. foktól északra a szovjetek a saját megszállási övezetükben egy szovjetbarát kommunista rezsimet juttattak hatalomra Kim Ir Szen vezetésével
§  az amerikai övezetben Li Szin Man kezdett kiépíteni amerikabarát autokratikus rendszert
o   1948-ban jött létre a két övezetben az északi KNDK és a déli KK, de mindkettő magát tartotta Korea legitim képviselőjének
§  az ENSZ a Koreai Köztársaságot ismerte el
§  a KNDK 1949-ben kérte felvételét az ENSZ-be, de elutasították
-          a háború előzményei
o   az amerikai csapatok nagy része 1949-re elhagyta Dél-Koreát
§  ekkor a KK-t csak a saját hadserege védte, amely akkoriban gyenge és tapasztalatlan volt
o   a KNDK hadserege erősebb volt, s Kim Ir Szen számított a szovjet és kínai támogatásra is
§  Kim Ir Szennek azonban nem sikerült rávennie Sztálint arra, hogy a Vörös Hadsereg is részt vegyen Korea egyesítésében
§  fegyveres segítség helyett a szovjetek haditechnikával, szakértőkkel és a csapatok kiképzésével működtek közre a küzdelemben
-          a háború
o   1950. június 25-én Észak-Korea meglepetésszerű támadást indított Dél ellen
§  csaknem az egész félszigetet elfoglalta, Szöullal, a déli fővárossal együtt
o   az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta az amerikai határozati javaslatot a szabad világ védelmére
§  a szavazásnál Jugoszlávia tartózkodott, a Szovjetunió pedig abban az időben bojkottálta a BT üléseit
·         mivel ott Kínát Tajvan, és nem a Kínai Népköztársaság képviselte
§  ekkor még vita volt abban a kérdésben, hogy az egyik állandó tag távollétében hozott BT-határozat érvényes-e, de ezt a határozatot érvényesnek tekintették a Szovjetunió távolléte ellenére
o   az így felállított ENSZ haderő 90%-át az USA adta
§  1950. június 27-én Truman elnök utasította az amerikai légierőt és haditengerészetet, hogy nyújtson segítséget Dél-Koreának
·         az USA mellett - kisebb mértékben - még Ausztrália és a Fülöp-szigetek is részt vett a felállításában
·         összesen 16 ország támogatta a támadást, köztük 44 fővel Luxemburg is
§  1950-ben visszaverték az északiakat az eredeti határvonalon túlra, visszafoglalták Szöult, és bevették Phenjant
o   1950 októberében Kína is belépett a háborúba (kb. 300 000 katona)
§  az amerikai katonák éheztek és rossz ruházattal voltak ellátva, sok fegyverük befagyott, ezért nem tudták a kínai támadást feltartóztatni
§  1950 decemberében az észak-koreai és kínai csapatok elfoglalták Phenjant, 1951 januárjában pedig Szöult
-          1951 márciusában azonban az amerikai-dél-koreai hadsereg visszavette Szöult, s jelentősen visszanyomta az eddigi frontvonalat
o   végül 1951 márciusára a frontvonalak – nagyjából az eredeti határvonalnál – megmerevedtek
-          fegyverszünet
o   1953. július 27-én Panmindzsonban a felek tűzszünetet kötöttek, amely a határvonalat újra a 38. szélességi foknál rögzítette
o   ezt az ENSZ csapatok és az észak-koreai és kínai csapatok kötik
o   békét a felek az 1953-as tűzszünet óta sem kötöttek
-          eredmény
o   a háborúban Korea infrastruktúrájának nagy része elpusztult, s mintegy 2,5 millió koreai meghalt, Kína kb. 1 millió embert veszített

Magyarországi forradalom

-          1956 október 23-án a szovjet tömb egyik országában, Magyarországon forradalom tört ki a regnáló kommunista hatalommal szemben
-          november 4-én a szovjet csapatok leverték a forradalmat
-          a magyar felkelők hiába remélték, hogy az események hidegháborús konfliktussá válnak és az Egyesült Államok is szerepet vállal bennük, ez nem történet meg


Szuezi-válság

-          a Közel-Kelet története a válságig
o   a Közel-Keleten, ahol francia és angol uralom érvényesült a két világháború között már a második világháború előtt sok ország lényegében függetlenné vált
o   1948-ra teljesen megszűnt a gyarmati uralom a térségben
o   arab-izraeli konfliktus alakult ki
§  a zsidók már korábban jelentős számban betelepültek Palesztina területére
§  a holokausztot követően tömegesség vált a zsidó bevándorlás
§  az ENSZ kezébe került a döntés és mindkét szuperhatalom Izrael állam létrehozása mellett döntött
§  az ENSZ Palesztinát két részre osztotta, egy arab és egy zsidó államra
§  1948-ban Ben Gurion, Izrael első miniszterelnöke deklarálta a zsidó állam megalakítását
o   az arabok támadást indítottak, de megosztottságuk miatt vereséget szenvedtek, a fegyverszünetben Izrael nagyobb területet szerzett meg, mint az eredetileg kijelölt
§  közel 1 millió palesztin menekültet nem engedtek vissza lakhelyükre
o   egyre inkább a két nagyhatalom konfliktusa is átszőtte a helyzetet
§  a SZU az arab államok egy részét (pl: Egyiptomot) támogatta a befolyásának növelése miatt
-          a szuezi válság
o   a szuezi válság a Szuezi-csatorna államosítása miatt kitört nemzetközi konfliktus és Egyiptom ellen folytatott közös izraeli-brit-francia háború volt 1956. október 29. és november 7. között
o   az események
§  a Szovjetunió támogatását élvező egyiptomi miniszterelnök,  Nasszer 1956 nyarán államosította a Nagy-Britannia tulajdonában levő Szuezi-csatornát
·         Nagy-Britannia nem üzent hadat Egyiptomnak, hanem Izrael és Franciaország bevonásával titkos tervet dolgozott ki a csatorna visszaszerzésére, visszaadására a magántőke kezébe
o   az izraeli hadsereg a Szuezi-csatorna vonaláig elfoglalja Egyiptomot
o   a britek és franciák pedig ezután látszólag békéltetőként lépnek fel és felajánlják Egyiptom megvédését, amihez katonailag meg kell szállniuk a csatornát
§  Izrael október 29-én lerohanta Egyiptomot, és elfoglalta a Sínai-félszigetet
§  október 31-én Nasszer előre láthatóan elutasította Nagy-Britannia és Franciaország ultimátumát, így azok megkezdték az ország bombázását
§  november 5-én haderőik partra szálltak Egyiptomban
§  a megkérdezésének mellőzésén felháborodó USA és az ENSZ gazdasági és politikai nyomására november 6-án illetve november 7-én végül Nagy-Britannia és Franciaország kénytelen volt azonnali fegyverszünetet kötni
o   rendezés
§  az ENSZ katonai erőket hozott létre
·         ez 1967-ig a Szuezi-csatorna övezetében működött, lehetővé téve, hogy Izrael használhassa a Tiran-szorost, így hajói kijuthattak az Akabai-öbölből a Vörös-tengerre
o   többször elterjedt a "hír", hogy a magyar forradalom és szabadságharc leverését a USA a „szuezi csatornáért cserébe” engedte, holott mindkét helyszínen a korábbi státusz visszaállítása történt

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

5. osztály_órai jegyzet_A zsidó állam története

7. osztály_órai jegyzet_A kiegezés

7. osztály_órai jegyzet_A jakobinus diktatúra