8. osztály_órai jegyzet_Hidegháborús konfliktusok
Kubai rakétaválság
-
a válság lényege
o
a kubai rakétaválság a Szovjetunió
és az Amerikai Egyesült Államok közti
katonapolitikai konfliktus volt, amely a Kubába telepített szovjet atomrakéták
miatt alakult ki, 1962.
október 14-én
kezdődött és október 28-áig tartott
o
ez volt a hidegháború
talán „legforróbb” pontja, mikor a világ egy atomháború kirobbanásának
szélére került
-
az 1959-es kubai forradalom – a kommunisták
hatalomra jutása
o
1959-ben Batista,
az Egyesült Államok által támogatott diktátor elmenekült Kuba szigetéről
o
a nyomor és a diktatúra ellen lépett fel
Fidel Castro mozgalma
§ a
mozgalmat a SZU támogatta, így az egyre inkább kommunista jelleget öltött
o
Fidel Castro,
a forradalmárok vezetője egyszemélyi diktatúrát épített ki, és a puccskísérlet
hatására végleg a Szovjetunió mellé állt
§ Castro
hatalomra jutásával egy, a Szovjetunió által támogatott rendszer épült ki
Kubában, közel az USA partjaihoz
o
az USA sikertelenül próbálta megdönteni a
kubai kommunista diktatúrát
§ a
CIA vezetésével az USA szabotázsakciókat, kisebb légitámadásokat hajtottak
végre Kuba ellen
§ 1961-ben már Kennedy
elnök volt az, aki hozzájárult a kubai emigránsok partraszállásához a Disznó-öbölben, ám az akció
csúfos kudarcba fulladt
§ Fidel
Castro ellen több sikertelen merényletet is megkísérelt a CIA
-
a válság
o
az Egyesült Államok a szovjeteket
fenyegető rakétákat telepített Nagy-Britannia,
Olaszország
és Törökország területére - ezek a rakéták
közvetlenül is fenyegették a Szovjetunió nyugati területeit
o
Hruscsov, a szovjet pártfőtitkár arra a
következtetésre jutott, hogy egy jövőbeli háborút nagyrészt nukleáris fegyverekkel vívnának meg
§ a
szovjet rakétatechnológia a középhatótávolságú ballisztikus rakéták terén
felvehette a versenyt a nyugattal, ám az interkontinentális ballisztikus
rakéták fejlesztése még nem jutott el az amerikaiak szintjére
§ a
2000 km
hatósugarú kubai telepítésű közepes hatótávolságú rakéták akár Washingtont is
elérhették - ilyen távolságnál egy rakéta átlagos repülési ideje húsz perc
körüli
o
1962 július végére már több mint hatvan
szovjet hajó tartott Kuba
felé – ezeknek egy része katonai felszerelést szállított
§ egy
Lockheed U–2
típusú kémrepülő által végrehajtott felderítőrepülés során készült fényképekből
kiderült, hogy Kubában új föld-levegő rakétatelepeket építenek
§ Kennedy
elnök október 22-én televíziós beszédében jelentette
be a létesítmények felfedezését és kijelentette, hogy egy Kubából induló
támadást úgy fognak venni, mintha az a Szovjetunióból indulna, és ennek
megfelelően is fognak válaszolni
o
az amerikai kormány többféle válaszlépésen
is gondolkodott
§ az
azonnali bombatámadás kérdését viszonylag hamar elvetették
§ végül
két választási lehetőség közül kellett dönteni: egy tengerészeti blokádot
követő ultimátum
vagy pedig egy teljes méretű invázió mellett kellett döntenie a
vezetésnek
§ a
blokád mellett született döntés
-
Hruscsov igyekezett megbékíteni a Fehér Házat
o
a válság október 27-én
érte el tetőpontját, amikor egy felderítő U-2 gépet lelőttek Kuba felett, egy
másikat pedig hajszál híján fogtak el a Szovjetunióban
o
végül azt ajánlották, hogy visszavonják a
rakétákat cserébe azért, hogy az Egyesült Államok nem rohanja le Kubát és nem
is támogat semmiféle inváziót
o
október 28-án
Hruscsov nyilvánosan is bejelentette, hogy megparancsolta a kubai atomrakéták
eltávolítását
-
november
végén Kennedy elnök feloldotta Kuba „karanténját”
-
a döntetlennel végződő válságból valójában
a szovjet fél került ki vesztesként: az egész világ láttára hátrált meg
anélkül, hogy sikerült volna megszereznie a jobb stratégiai pozíciót
-
a két szuperhatalom a kubai válság idején
ismerte fel végleg, hogy bármikor nukleáris háború törhetett volna ki, így aztán
hamarosan megállapodás született a Washington – Moszkva
között kiépítendő forródrót megépítéséről, amin keresztül jelentősen
meggyorsult a kommunikáció a két fél között, és csökkent az elhamarkodott,
ellenőrizetlen lépések lehetősége is, melyek katasztrófával végződhettek volna
A prágai tavasz
-
Csehszlovákiában 1968-ban a vezető
kommunista párt kezdett reformokba Alexander Dubcek, az új pártfőtitkár
vezetésével
o
a szlogen az „emberarcú kommunizmus
kialakítása” volt
o
elengedte a politikai foglyokat
o
leállíttatta a koncepciós pereket
o
megszüntette a sajtó cenzúráját
o
az utazási korlátozásokat is enyhítette
-
az országon a változtatás lehetőségének
érzése söpört végig
o
engedték ellenzéki csoportok létrejöttét,
akik a rendszer megreformálásáról kezdtek diskurzust
o
a szabad választások, a többpártrendszer
bevezetése is felvetődött
-
végül a Varsói Szerződés országainak
hadserege bevonult Prágába
o
a magyar hadsereg is részt vett az
akcióban, de Ceausescu Romániája nem támogatta azt
o
a csehszlovák hadsereg nem állt ellen, így
harcok, forradalom nem tört ki
-
a keményvonalas kommunizmus visszatért
Csehszlovákiába
-
a tankok bevonulása után egy fiatal diák,
Jan Palach tiltakozásul Prága főterén felgyújtotta magát
A vietnámi háború
-
a korábban francia uralom alatt álló
Vietnámban a Szovjetunió által támogatott kommunista és az USA által támogatott
demokratikus erők között az 1950-es évektől folyamatos háború folyt
-
1964-től az Egyesült Államok hadserege
közvetlenül is belépett a háborúba
o
közel 10 év alatt 2 és fél millió amerikai
katona harcolt a területen
-
a dzsungel, az éghajlat és az északi
kommunista Vietkong partizántaktikája miatt az amerikai hadsereg nem tudott
sikert elérni
o
az USA kivonulása után a kommunisták legyőzték
a délieket
o
1975-ben, közel 60 000 amerikai
katona halála után vonult ki az USA a konfliktusból, ez volt az USA-nak mint
nagyhatalomnak az első katonai veresége
o
Vietnámban ma is a kommunista párt vezeti
az országot, egypártrendszer van, de gazdasági téren Kínához hasonlóan
nyitottabbá váltak
-
sok regény, film foglalkozik amerikai
szempontból a háborúval, ami nagyon mély nyomot hagyott az amerikai emberekben
o
pl: Hair, Good morning, Vietnam!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése