5. osztály_órai jegyzet_A poliszok és a görög gyarmatosítás


A polisz kialakulása (8. századtól):

-          a keleti típusú palotaközpontok helyén új típusú társadalmi szervezet jön létre a 8. században – ez a polisz
-          a keleti típusú palotagazdaságok fő jellemzője:
o   minden föld az uralkodó tulajdonában van, az emberek az ő földjén dolgoznak
o   a rendszer tehát felülről szerveződik meg
-          a poliszok jellege
o   mivel megszűnt a régi szervezet a földművelők olyan földön gazdálkodtak, melyet sajátjuknak tekinthettek
o   ügyeik intézésére közösségeket hoztak létre
o   vagyis az új rendszer alulról szerveződik meg
o   hatása a gazdaságra
§  míg korábban nem volt személyes érdeke a lakóknak az állam sorsa, most úgy érezhették, hogy ténylegesen ők szervezik meg a saját életüket, saját tulajdonnal rendelkeztek, ha jól gazdálkodtak gazdagabbak lehettek
§  a polisz földművesei tehát érdekeltek voltak abban, hogy többet termeljenek: megjelent az árutermelés – az így létrejött felesleget eladhatták
§  ennek hatására fejlődni kezdett a kereskedelem is
§  majd megjelent a görög hangjelölő írás is, melyet jóval könnyebben lehetett használni a mükénéi kori lineáris B írásnál
§  a poliszok tehát egy új fejlődést alapoztak meg a görög világban

A poliszok fő jellemzői

-          számuk, nagyságuk
o   a poliszt városállamnak szoktuk fordítani, de ez nem a leghelyesebb, mert magát a névadó várost és mellette nagy földterületeket jelöl, pár ezer négyzetméteren
§  egy nagyobb polisz magyarországi megyényi volt
§  párezer km2
§  olyan 700-750 polisz létezett
-          politikai szempontból önállóak
o   saját törvényeik vannak
o   saját hadseregük van
o   saját pénzt verettek
-          a polisz részei
o   a város
§  a központban általában volt egy városias település, a polisz névadója, de a lakosság nagyobbik része ennek falain kívül, falvakban vagy tanyákon élt
§  a társadalom azon tagjai éltek itt, akik már nem kötődtek a vidékhez –
·         előkelő birtokosok, akik már nem maguk művelték földjüket
·         kereskedők
·         kézművesek
·         hajósok
§  a fellegvár
·         egy erőd, ami a védelmet szolgálta
§  az agora
·         a város legfontosabb helye
·         kezdetben a fegyverforgató férfiak gyűlése, a gyűlés helyéről kapta a nevét - piac
o   a város környezete
§  a földművelők élnek itt
§  ugyanolyan jogokkal rendelkeztek, mint a városban lakók

-          a polgárjog kérdése
o   az alapján osztjuk két részre a lakosságot, hogy rendelkeznek-e polgárjoggal
o   Kik rendelkeznek polgárjoggal?
§  a polisz alapítóinak leszármazottai
§  polgárok csak a nagykorú, állampolgársággal rendelkező férfiak voltak
·         a nők passzív polgárjoggal rendelkeztek: ők nem gyakorolhattak politikai jogokat, de fiaikra örökíthették
§  polgárjogba születni lehetett, de a közösség adományozhatott is, de ez ritka volt
·         ekkor az illető földet kapott és polgárjogot
§  a polgárok általában a poliszok lakóinak 10-20%-át jelentették
o   Kik nem rendelkeztek polgárjoggal?
§  a később betelepülők
§  ha a polisz terjeszkedett és az elfoglalt területeken élők
§  a városba hozott rabszolgák
§  a vegyes (polgár-nem polgár) házasságból származók
o   Milyen jogai vannak a polgárjoggal rendelkezőknek?
§  politikai jogaik csak nekik vannak
·         ők szólhatnak bele az állam ügyeinek intézésébe
·         a gyűléseken ők vehettek részt, vezető tisztségekbe csak polgárokat lehetett választani
§  csak ők rendelkezhetnek földdel
·         akinek nincs polgárjoga nem vehet földet
§  csak az ő gyerekük lehetett polgár
§  joguk volt közvetlenül bírósághoz fordulni, személyesen védekezhettek a vád ellen
§  kötelességeik
·         ők katonáskodtak, nekik kellett megvédeni a várost




-          a Kr. e. 8-7. században, mintegy 200 éven át a görög városállamok a Földközi-tenger és a Fekete-tenger vidékén nagyon sok gyarmatvárost hoztak létre
-          a konkrét területek:
o   a Fekete-tenger partvidéke
o   Dél-Itália, Szicília
o   Észak-Afrika
o   a Földközi-tenger nyugati fele

-          a gyarmatosítás oka
o   a túlnépesedés
o   a görög világ hegyes vidék, kevés a termőföld, ha egy polisz lakóinak száma nőtt a terület nem tudta eltartani a megnövekedett népességet
§  a lakosság számának növekedését nem követte a gazdaság fejlődése
o   példánk a Korinthosz, Théba és Athén között fekvő kis Megara volt, amely az egyik legnagyobb gyarmatalapító

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

7. osztály_órai jegyzet_A kiegezés

-           az enyhülési kísérletek o    Deák Ferenc 1865 húsvétján írt egy nagy cikket a Pesti Napló nevű újságba §   ezt „húsvéti cikk”-nek szoktuk nevezni §   ebben kifejezte, hogy Magyarország kész a Habsburg Birodalmon belül maradni §   a külpolitika, a hadügy és a pénzügyek kérdésében Magyarország hajlandó feladni önállóságát, és ezek az ügyek közösek lehetnek a monarchián belül -           a kiegyezés megkötése o    a közeledést az hozhatta meg, ha valamelyik fél helyzetében, erősségében változás történik: ez Ausztria újabb katonai vereségével következett be §   1866: a tárgyalások közben kirobban a porosz-osztrák háború §   a birodalom megerősítése érdekében nagyon fontossá vált a megegyezés a magyarokkal -           Deák kompromisszum-kész hozzáállásával és Ausztria gyengülésével így jöhetett létre a kiegyezés 1867-ben -           a kiegyezés két fél között jött létre: o    az Osztrák Császárság o    a Magyar Királyság o    Ki, kik nem voltak rés
További információk

6. osztály_órai jegyzet_I. Károly uralkodása

harc a hatalomért 1301-ben meghalt III. András, s nem volt utóda Mi a helyzet ilyenkor? valamilyen az Árpádokkal távolibb rokonságban álló család kerülhet hatalomra ilyen viszony ilyen helyzetben több is akad 1301-ben hárman jelentkeztek be a magyar trónért Vencel a cseh király fia IV. Béla ükunokája nőágon II. Vencel cseh király fia Ottó bajor herceg IV. Béla unokája Anjou Caroberto trónigény nagymamája V. István lánya nápolyi uralkodódinasztia tagja komoly pénzügyi segítséget kap Itáliából a pápa is őt támogatta neve Carobert – ennek nincs magyar megfelelője Carolus rex, amit használ – Károly király halála után próbálják magyarra fordítani – a Képes Krónika teljesen tévesen találja ki a Károly Róbert nevet, amit csak a 19. századtól használunk, addig ő I. Károly királyunk volt az Anjouk
További információk

6. osztály_házi feladat

Kérdések az „Élet a kora újkorban” című fejezethez (Tankönyv 74-75.o.) 1.       Mit tudunk arról, akinek a háza tapasztott földből készült? 2.       Milyen lakással kapcsolatos probléma érintette a gazdagokat is? 3.       Mi a „lodzsa”? 4.       Melyik evőeszköz jelent meg ebben a korban? 5.       Egy város főterén állva honnan tudták megmondani hogy épp mennyi az idő? 6.       Kik itták a „tüzes vizet”? 7.       Volt-e pestis az újkorban? 8.       Nézd meg a 75.1-es, id. Bruegel által festett, „Parasztlakodalom” című képet! Észreveszel-e rajta egy a festő által elkövetett hibát?
További információk