5. osztály_órai jegyzet_Az athéni demokrácia

Az athéni társadalom

-          az athéni társadalomban a fő választóvonal a szabadok és a rabszolgák között húzódott
-          szabadok
o   polgárok és családjaik
§  a régi athéni családok
§  akiknek a város polgárjogot adományozott
§  a nők és a gyerekek is polgárok voltak, de nem voltak politikai jogaik
§  a polgárjoggal rendelkezők között vagyoni különbség alapján állapítunk meg két csoportot
·         az arisztokraták
o   a gazdag, befolyásos réteg
o   nagykereskedők, kézműves-műhelyek tulajdonosai, nagy földbirtokosok tartoztak ide
·         a démosz (magyarul: nép)
o   kiskereskedők, kézművesek, segédek, parasztok tartoztak ide
·         arisztokrácia és démosz között sokáig komoly ellentétek voltak, mert kezdetben csak az arisztokraták rendelkeztek politikai jogokkal, de egy idő után a démosz is kiharcolta ezt
o   amiről a küzdelem szólt: a politikai jogok
o   mind a két réteg polgár volt, és a polgárjognak egy része a politikai jog
o   betelepültek
§  elsősorban az athéni kikötőkben laktak
§  főleg kereskedők vagy más városból bevándorolt szolgák
§  nincs athéni polgárjoguk, de szabad emberek, többségük más görög városállam polgára
o   rabszolgák
§  tárgynak, beszélő szerszámnak tekintették őket
·         rabszolgapiacon vásárolták őket
§  a bányákban, hajókon dolgozóknak nehezebb, a kézműves-műhelyekben vagy tanítóként dolgozóknak könnyebb dolguk volt
·         ők akár meg is válthatták szabadságukat, ha önállóan vállaltak plusz munkát
§  kétféle módon válhatott valaki rabszolgává
·         eladósodott – ezt hívjuk adósrabszolgaságnak
·         háborúban elfogott hadifogoly
o   általában utóbbiak voltak jóval többen

A demokratikus rendszer kialakítása

-          a görög poliszoknak változatos államformái alakultak ki
o   volt, ahol király jutott hatalomra, de ő már nem a mükénéi kor teljhatalommal rendelkező királya volt, hanem korlátozottabb hatalmú
o   volt, ahol az arisztokraták szűk csoportja irányította az államot
-          a görög világban egy egészen új típusú kormányzási forma jött létre Athénban: a demokrácia
-          a reform lényege
o   lényegében minden polgár egyenlő politikai jogokat kap, akár gazdag, akár szegény, akár az arisztokrácia, akár a démosz tagja
§  korábban ez nem így volt: volt, hogy csak az arisztokraták rendelkeztek politikai jogokkal, tehát csak a vagyonosabbak és egy szűk arisztokrata réteg irányította a várost
o   a demokrácia népuralmat jelent szó szerint
o   Athénban egy egyszerű, szegényebb polgárt is meg lehetett választani ezután fontos tisztségre és ő is szavazhatott a különböző testületekben
-          a klasszikus athéni állam felépítése
o   népgyűlés
§  tagjai
·         minden athéni polgár a tagja
·         25-30000 polgár volt Athénban, ebből általában olyan 6000 vett részt a Pnyx dombon tartott gyűlésen
§  közvetlen demokrácia alakul ki – mindenki „magát képviseli”
·         nálunk képviseleti demokrácia működik: az országgyűlésben képviselőink ülnek
§  nem ülésezik folyamatosan
§  feladata
·         törvényhozás
·         döntenek háború és béke kérdésében
·         a tisztviselők megválasztása
o   bulé (500 fős tanács)
§  az egyes törvénytervezeteket előkészíti a népgyűlés számára
§  ha a népgyűlés éppen nem ülésezik a törvényhozást látja el
§  itt csak 500 polgár van jelen, őket évente kisorsolják

·         Athént 10 részre osztották és minden rész küldött 50 főt a tanácsba

-          tisztségviselők
o   egy évre választották őket és ugyanaz az ember kétszer nem tölthette be a tisztséget
o   többségüket kisorsolták a polgárok közül
-          hadvezér
o   hivatalosan hadvezér, a könyvünk is ezt írja, de elsősorban nem katonai tisztség
o   egyszerre 10-et választottak, ők irányítják az athéni államot a gyakorlatban
o   közülük az ún. „első hadvezér” Athén vezető tisztségviselője, a mi miniszterelnökünknek felel meg leginkább
o   erre a tisztségre választották a személyeket
§  mert itt a szakértelem nagyon fontos volt
o   az egyetlen tisztség, melyre egy év után újra meg lehetett választani az azt addig betöltőt
-          esküdtbíróság
o   a peres ügyekről döntött
o   6000 tagja volt

-          a cserépszavazás bevezetése
o   lényege
§  aki a legtöbb szavazatot kapta 10 évre száműzték, de vagyonát nem kobozták el
§  hogy érvényes legyen a szavazás legalább 6000 főnek szavaznia kellett
o   a gyakorlatban
§  összesen 11 ilyen szavazás volt, elsősorban a Kr. e. 480-as és 470-es években
§  mára már több, mint 10000 osztrakont, cserépdarabkát találtak
§  találtak 190 előre, 14 kéz által gyártott osztrakont is – vagyis volt olyan, hogy csalással is próbálkozott valaki
·         fizethettek a polgároknak, akik elfogadták a kész cserepet
o   a célja
§  annak a megakadályozása, hogy valaki egyeduralomra törjön és diktatúrát vezessen be
a gyakorlatban a politikai vitákat rendezték így

-          napídíj
o   az 5. század közepén élt Periklész vezette be
o   ezzel teljesíti ki az athéni demokráciát
o   bevezette a bírák és a tisztviselők fizetését
o   Miért lehetett ez fontos?
§  korábban, aki hivatalt viselt vagy részt vett egy gyűlésen nem kapott fizetést
§  egy átlagember nem engedhette meg, hogy otthagyja a földjét vagy a kézműves-műhelyét és szavazásra járjon, így a gazdagabbak kiváltsága volt a politika
§  ezzel a reformmal bárki elmehetett a gyakorlatban is a gyűlésekre és vállalhatott politikai tisztséget

Az athéni demokrácia a gyakorlatban

-          Arisztotelész, az ókor talán leghíresebb filozófusa, gondolkodója, aki Athénban élt az athéni demokráciáról azt monda, hogy az „a csőcselék uralma”.
-          Miért mondhatta ezt?
o   azt tapasztalta, hogy azzal, hogy mindenki beleszólhatott az állam ügyeibe a legkevésbé iskolázott és művelt réteg, a nincstelenek vagy kevés vagyonnal rendelkezők szava döntött, hiszen ők voltak a legtöbben a városban
o   a város vezetői viszont a legvagyonosabb arisztokrata családokból kerültek ki
o   Arisztotelész azt tapasztalta, hogy ezek a vagyonos politikusok befolyásolták a népet, olcsó ígéreteket mondtak nekik, amit nem tartottak be, lefizették a népet a választásokkor, hogy rájuk szavazzanak és kihasználták szegénységüket és műveletlenségüket

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

5. osztály_órai jegyzet_A zsidó állam története

Földrajzi jellemzők -           sok nevet említhetünk, ezek különböző nézőpontokat jelentenek o    Izráel §   a zsidó népnév a Bibliában, amit az Úr adott Jákóbnak §   ma így hívjuk a zsidó államot o    Palesztina §   a filiszteus népnévből alakult ki, mely egy ókorban itt élő nép volt o    Kánaán §   az Izráel fiai által elfoglalt, „tejjel-mézzel folyó” ország (Ígéret földje) o    Szentföld §   több vallásnak is szent területe ez: zsidó, keresztény, Iszlám -           a terület politikai jellemzői o    nagybirodalmak kereszttüzében volt folyamatosan §   Egyiptom, Óbabiloni Birodalom, Asszíria, Újbabiloni Birodalom, Perzsa Birodalom, Irak, Irán, Hatti, Törökország o    így gyakoriak a harcok ezen a területen és a zsidó állam csak rövidebb időszakokban tudott függetlenné válni,...
További információk

7. osztály_órai jegyzet_A kiegezés

-           az enyhülési kísérletek o    Deák Ferenc 1865 húsvétján írt egy nagy cikket a Pesti Napló nevű újságba §   ezt „húsvéti cikk”-nek szoktuk nevezni §   ebben kifejezte, hogy Magyarország kész a Habsburg Birodalmon belül maradni §   a külpolitika, a hadügy és a pénzügyek kérdésében Magyarország hajlandó feladni önállóságát, és ezek az ügyek közösek lehetnek a monarchián belül -           a kiegyezés megkötése o    a közeledést az hozhatta meg, ha valamelyik fél helyzetében, erősségében változás történik: ez Ausztria újabb katonai vereségével következett be §   1866: a tárgyalások közben kirobban a porosz-osztrák háború §   a birodalom megerősítése érdekében nagyon fontossá vált a megegyezés a magyarokkal -           Deák kompromisszum-kész hozzáállásával és Ausztria gyengülésével ...
További információk

7. osztály_órai jegyzet_A jakobinus diktatúra

A forradalmi Franciaország nehézségei -           élelmiszerhiány o    ez a forradalom előtt is probléma volt, és természetesen a forradalom ezt nem is oldotta meg o    sőt a forradalom és a harcok miatt a gabona ára tovább nőtt -           a földkérdés megoldatlansága o    a parasztok földhöz szerettek volna jutni o    az egyházi földeket áruba bocsátották, de ez lassan haladt, kevés földet osztottak ki a parasztok között o    a parasztság három év után úgy gondolta, hogy a forradalom nem teljesítette az ő legfőbb követeléseiket o    több megyében paraszti megmozdulások történtek -           a királypárti szervezkedők mozgalma o    pár év után a régi rend hívei is megjelentek, hiszen a forradalom sok problémája miatt sokan nosztalgiával gondoltak vissza a királ...
További információk