6. osztály_órai jegyzet_A nagy földrajzi felfedezések

o   a heliocentrikus világkép
o   Kopernikusz
§  lengyel csillagász
§  nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép megalkotása, mely szerint a Föld és a többi bolygó kering a Nap, s a Hold a Föld körül
§  Kopernikusz vonakodott elméletének publikálásától
·         Kopernikusz elmélete ellentmondásban van az Ószövetség bizonyos verseinek betű szerinti értelmével
·         Giordano Bruno olasz szerzetest máglyahalálra ítéltek ugyanennek a kimondásáért
·         de Kopernikuszé még a reneszánsz kora volt, nem kellett tartania komoly egyházi üldözéstől, de attól félt, hogy nevetségessé válik a kortársak, egyház és tudósok előtt
·         a heliocentrikus világkép csak lassan hódított teret
·         az egyház csak évtizedekkel később kezdte támadni a műben leírt nézeteket, s csak 1616-ban, a Galilei-per idején tette a tiltott könyvek listájára másfél évszázadra

3. A felfedezések technikai feltételei

-          a hajózásban jelentős változás következett be, új hajó-típus jelent meg
o   karavella
§  a spanyolok, portugálok elsajátították a fejlett arab hajózási technikát
§  egyetlen karavella sem maradt fönn, még részletes tervrajza sem, ugyanis a portugál ácsoknak megtiltották, hogy a konstrukcióról bárkinek beszéljenek, sőt azt is, hogy effajta hajót építsenek külföldieknek, ám elég jó képet alkothatunk róluk a fennmaradt vázlatok alapján
o   kis hajók voltak, 2-3 árboccal, 20 méter hosszúak és mindössze 25 főből állt a legénységük
o   nem alakítottak ki rajtuk nagyobb rakteret, mivel nem kereskedelmi, hanem felfedezőhajók voltak
o   a sekély merülésű hajók a széllel szemben is tudtak manőverezni
o   egy ilyen hajónak a nyílt tengeri hullámzást és egy esetleges vihart is állnia kellett
-          a legfontosabb azonban, hogy elkezdődött a módszeres információgyűjtés és térképkészítés
o   nemcsak a hajókat kellett tökéletesíteni, hanem a navigációt, a térképészetet, a csillagászatot és a szelekről, valamint az áramlatokról szerzett tudást is
o   a karavelláktól azt remélték - sőt végül megkövetelték -, hogy részletes hajónaplókkal térjenek vissza útjaikról, s ez nemcsak az Afrika körüli útvonal, hanem az óceáni áramlatok föltérképezését is lehetővé tette
o   egységesítették a távolságokat és megtanulták a sebesség mérését
o   létezett egy tengerészeti iskola is
§  a portugál Tengerész Henrik Sagresben alapított megfigyelőtornyot, hajógyárat és tengerészeti akadémiát
-          Milyen új tengerészetben használatos műszereket találtak fel a korban?
o   iránytű: helyzet-meghatározás
§  a kínaiaktól arab közvetítéssel vették át az európaiak
o   asztrolábium: a Napot használta fel a tájékozódáshoz
o   a 14. sz-tól lőfegyverekhez a puskapor használata
o   ételtartósítási eljárások (kétszersült, szárított-sózott hús, szárított zöldség)

4. A felfedezések egyéb feltételei

-          Mi kell a technikai újítások mellett a  felfedezésekhez?
o   pénz
-          Honnan lesz pénz egy expedícióra?
o   olyan politikai hatalomtól, aki állja ezt
o   Mely államok érdeke volt ez?
§  akik kimaradtak a távolsági kereskedelemből
§  Genova, portugálok, spanyolok
§  Firenze anyagilag támogatja a portugál felfedezőket, hogy megtörjék Velence uralmát
-          Melyik nagy kereskedőállam nem vett részt a felfedezésekben?
o   Velence, hiszen ők uralták a levantei kereskedelmet
           
5. A felfedezések

-          Hova akartak tehát eljutni a felfedezők?
o   Indiába
§  a távol-keleti cikkeket vámmentesen, közvetlenül beszerezni
-          Melyik nép indítja az első felfedezéseket?
o   a portugálok
o   Milyen irányba indultak el ők India felé?
§  Afrika felé
o   Milyen eredményeket értek el?
§  1487-ben Bartolomeu Diaz eléri Afrika déli csücskét
·         ő Vihar-saroknak nevezi el, de a portugál király Jóreménység-fokra változtatta a nevet
·         Diaz fáradt legénysége miatt ekkor még visszafordult
§  1498-ben Vasco da Gama 3 hajóval és 150 tengerésszel továbbjut, eléri Indiát
·          a portugálok gyakorlatilag raboltak és nem kereskedtek
§  ők jutottak el először a Fűszer-szigetekre, Kínába és Japánba is
§  a portugálok a pápától megkapják az afrikai kereskedelem monopóliumát, az Indiai-óceánt ők ellenőrizték
-          Melyik a következő nép, mely felfedezőútra indul?
o   a spanyol
o   Miért maradnak le a spanyolok? Mi a helyzet itt?
§  egyesítik Aragóniát és Kasztíliát
o   1479, amikor is II. Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella házasságot kötött, így a mai Spanyolország egész területének urai lettek
o   Kasztíliai Izabella támogatásával Kolumbusz Kristóf indul útnak
-          Kolumbusz és az Újvilág
§  1451-ben született az itáliai kikötővárosban, Genovában
§  mint művelt kortársai ő is úgy gondolta, hogy a Föld gömbölyű és egyre jobban foglalkoztatta a terv, hogy nyugatra hajózva eljuthat Japánba és Kínába
§  Kihez fordulhatott először Kolumbusz terve finanszírozásához?
·         a portugál királyhoz – ők kezdeményezték a legtöbb felfedezőutat 
·         ő azonban nem tartotta életképesnek Kolumbusz tervét, hiszen Kolumbusz tervei szerint 7000 km-re hajózott volna be az óceánba, míg a portugál felfedezők addig kb. 1000 km-re távolodtak el a partoktól
·         a portugálok után a franciákat és az angolokat is megkereste, de végül csak a frissen házasodott Izabella és Ferdinánd támogatta 3 hajóval és 120 főnyi legénységgel
o   az első út
§  1492 augusztusában indultak útnak, a Kanári-szigeteken töltötték fel készleteiket
§  3 hajóval Indiába indult el és 90 tengerésszel
·         Santa Maria (elsüllyedt), Nina, Pinta
§  33 napig utaztak anélkül, hogy szárazföldet láttak volna
§  végül a Bahamákon értek partot, majd Kuba és Hispaniola szigetére hajóztak
§  itt bennszülöttekkel is találkoztak, majd visszaindult pár emberét hátrahagyva
o   a további utak
§  Kolumbusz összesen négyszer járt az Újvilágban, de végig abban a hitben volt, hogy Kelet-India és Kína partjait érte el
·         ezért is nevezte el a bennszülötteket indiánoknak
§  1506-ban Valladolidban halt meg és soha életében nem tudta, hogy új kontinenst fedezett fel
o   az új földrész elnevezése
§  egy olasz felfedező Amerigo Vespucci, aki először járt az Amazonas torkolatánál ismerte fel hogy új földrészt fedeztek fel
§  Ki nevezte el az új földrészt?
·         Vespucci értékes naplóinak, leveleinek, térképfelvételeinek kiadója, a Waldseemüller kiadó

-          a Föld körbehajózása
o   Ferdinand Magellán portugál felfedező
o   a portugál király udvarában megakadt a karrierje ezért a spanyol királyhoz fordult egy ajánlattal: expedíciót vezet a Fűszer-szigetekre Kelet-Indiába anélkül, hogy a portugál király bármely tengerét érintené
o   1519-ben 5 hajóval indult útnak
o   hosszas kutatás és egy hajó elvesztése, pár lázadás (tiszteket ki is végeztetett, illetve partra tett Magellán) után találták meg a ma Magellán-szorosnak nevezett átjárót
§  ő nevezte el a nyugodt újonnan felfedezett vizet Csendes-óceánnak
o   a Fülöp-szigeteken Magellánt meggyilkolták – beleavatkozott a bennszülött csoportok egymás elleni viszályába és csatában esett el
o   szinte biztos, hogy Magellán nem akarta körbehajózni a Földet, hiszen így ellenséges portugál vizekre került volna, de megmaradt legénysége mégis nyugat felé jutott haza
§  a 243 matrózból 18 érkezett haza
o   jelentősége az útjának, hogy megtalálta a délnyugati átjárót, amit róla neveztek el
o   Pigafetta, az utazás krónikása
§  „Elporlott, kukacos, öreg kétszersültet ettünk, ami már bűzlött a piszoktól, mert a jó kétszersültet a patkányok megették, és megsárgult, büdös vizet ittunk.”

6. uralom a felfedezett földek felett

-          felmerült a kérdés az új területek jogosultsága kapcsán
o   a tordesillasi szerződés
§  Amerika felfedezése arra késztette a spanyolokat és a portugálokat, hogy egy szerződésben határozzák meg, hogy kié lesznek a felfedezett területek
§  csak a pápának volt joga misszionáriusokat küldeni a pogányok közé és minden további felfedezéshez és letelepüléshez ez volt a kellő indok
§  a spanyoloknak katonai és politikai segítségért lekötelezettje volt a különben is spanyol származású VI. Sándor pápa, aki egy észak-déli irányú vonallal felosztotta a spanyolok és a portugálok között a területeket – ez a tordesillasi-szerződés 1494-ből
·         a felosztás a Zöldfoki-szigetektől 370 mérföldre nyugatra fekvő délkör mentén történt: az ettől nyugatra eső területek a spanyolok, a keletre esők pedig a portugálok érdekszférájába kerültek
·         Dél-Amerikát kettévágta a demarkációs vonal, Mi jutott a portugáloknak?
o   a későbbi Brazília
-          a felfedezésekkel megkezdődött a gyarmatosítás
o   az országok agresszív versengést folytattak egymással befolyásuk alá vont területük növeléséért
o   az újonnan megszerzett területek, gazdasági és politikai függésben maradtak az anyaországgal

7. az új földrész lakóié s találkozásuk a hódítókkal

-          Amerika nem lakatlan földrész volt, amikor a portugál és spanyol expedíciók felfedezték
-          a földrész benépesülése
o   Amerikába 13000 évvel ezelőtt, Szibéria felől vándoroltak be az első emberek, amikor az utolsó jégkorszakban még földnyelv kötötte össze a két kontinenst
o   a 16. században 40-50 millió fő élhetett Amerikában
o   ma is 500 különböző nyelven beszélő indián csoport él az amerikai kontinensen
o   a vikingek felfedezései
§  a 9-10. században a vikingek Skandináviából és a Brit-szigetekről kiindulva felfedezték és gyarmatosították Izlandot, majd Grönlandot
§  az első települést 1003-ban a Leif Eiríksson vezette expedíció alapította Vinlandon
·         ennek maradványait régészek is megtalálták: páncélingmaradványok, késpengék és hajószegecsek is előkerültek
-          Milyen indián civilizációk éltek az amerikai kontinensen?
o   maják (300-900)
·         a mai Mexikó területén
·         mire a felfedezők elérték a kontinenst már csak kis, jelentéktelen csoportjaik léteztek
o   aztékok (1300-1519)
·         a mai Mexikó területén
§  fejlettségük
·         nagyon szervezett államot hoztak létre
·         képírásos hieroglif rendszert használtak
·         naptárrendszerük fejlettebb volt a kor európai mintájánál
·         nagyon bonyolult vallási rendszert alakítottak ki
o   gyakoriak voltak az emberáldozatok is
·         fővárosuk, Tenochtitlán látványán elámultak az európai hódítók
o   inkák – nagyobb volt a birodalmuk minden európai országnál
·         a mai Peru és Chile területén
§  öntözéses földművelést végeztek
§  nagy városaik voltak
§  40 000 km-es úthálózattal, postaszolgálattal működtek
§  egy máig megfejtetlen csomóírással írtak
-          az indián civilizációk leigázása
o   az európai hódítók, a spanyolok és a portugálok a 16. század első felében érkeztek a területekre és nagyon gyorsan romba döntötték a virágzó indián kultúrákat
o   Mi a spanyol hódítok és felfedezők gyűjtőneve?
§  konkvisztádor
o   a konkvisztádorok elsődleges célja a minél nagyobb aranyzsákmány volt, aminek érdekében az indián civilizációkat sem kímélték
·         El Dorado legendája
·         a legenda kezdete: 1636-os leírás egy állítólagos indián rítusról: „a meztelenre vetkőzött főnököt nyúlós iszappal felkenték, amelybe aranyport kevertek, míg végül teljesen bevonták e fémmel… mire elérték a tó közepét… az aranyozott indián meghozta áldozatát, az összes felhalmozott aranyat a tóba vetette, s a kíséretében lévők ugyanígy cselekedtek” – a legenda szerint a Guatavita-tó telis-tele van arannyal
·         kísérletek a tó lecsapolására, kiszárítására
o   a 19. században a tó fenekét is kutatták, de nagy aranykincset máig nem találtak
·         a legenda később egész aranyvárossá nőtt, amit több helyen is kerestek
o   Eldorádó egy mitikus ország Dél-Amerikában, amelyet a régi utazók a bennszülöttek elbeszélései szerint az Amazonas és Orinoco közti vidéken, főképpen annak keleti részében kerestek
o   az ország közepén áll egy város, amelynek házait aranylemezek borítják, kövezete pedig drágakövekből áll; ebbe menekültek az inkák utódai, akik mindennap friss aranyporral hintették be testüket és színaranyból készült palotában laktak
o   a konkvisztádorok az indiánok ellen
§  a spanyolok kegyetlen hódítókként érkeztek a kontinensre, a portugálok inkább a kereskedelemre összpontosítottak
§  Mi az oka annak, hogy a pár száz fős konkvisztádor csapatok gyors győzelmet arattak a több tízezres indián civilizációk felett?
·         az európaiak haditechnikája jóval fejlettebb volt
o   a spanyolok komoly tűzfegyverekkel küzdöttek a kőfegyverekkel felszerelt indiánok ellen
·         az indiánok naivak voltak
o   a spanyolok cselekkel, hazugságokkal csapták be a nekik hívő indián vezetőket
·         az indiánok megosztottsága
o   az azték és inka birodalomban a lakosság nagy része alávetett helyzetben volt, így nem támogatták feltétlenül vezetőiket
·         az indiánok megdöbbenése
o   a tűzfegyverek, a lovak, a kutyák félelmet keltettek az indiánokban
o   az aztékok úgy hitték, hogy a nagy hajókon érkező, fehér bőrű emberek egykori isteneik
·         a betegségek terjedése
o   az európaiak olyan betegségek kórokozóit szállították az új földrészre, ami ellen az európai szervezetek sikeresen védekeztek, de az indiánok számára új betegségeket jelentettek
§  ez okozza a legnagyobb pusztítást az indiánok között
o   Cortez és az aztékok
§  a spanyol nemes, Hernan Cortez vezetésével 600 önkéntes indult el 1519-ben
§  Cortez célja a főváros, a birodalom kincsestára, a Mexikónak nevezett fennsíkon található Tenochtitlán volt
§  egy nap 15000 aztékot mészároltak le, s emellett a spanyolok által behurcolt himlő is nagy áldozatokat szedett az indiánok között
o   Pizarro és az inkák
§  Francisco Pizarro 177 emberével indult útnak szóbeszédek alapján a déli indián civilizáció meghódítására 1532-ben
§  Atahualpa, az inkák uralkodója hitt a spanyol békés szándékának
§  Pizarro csellel elfogta az inka uralkodót, akiért cserébe egy teremnyi aranyat-ezüstöt kértek
§  a hozzájuk áramló nemesfémek ellenére Pizarroék kivégezték a bálványimádás és többnejűség vádjában bűnösnek talált inka uralkodót, majd győzelmeket arattak az inka nép felett


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

6. osztály_órai jegyzet_I. Károly uralkodása

8. osztály_órai jegyzet_Az 1956-os forradalom