7. osztály_órai jegyzet_A társadalom átalakulása
Ismétlés – Az
ipari forradalom hatásai
-
nagy népességnövekedés
o
a városi népesség különösen nagy mértékben nő
-
a munkakörülmények
o
forrás és képek a gyerekmunkáról
-
a munkások helyzete
o
hosszú munkaidő
§ akár
16-18 óra egy nap
o
kevés fizetés
o
veszélyes munkakörülmények
§ zárt,
rossz levegőjű helyiségek, monoton munka
o
nincs biztosítás
§ a
20. századig nincs nyugdíj
o
rossz lakhatási körülmények
§ a
város szegénynegyedeiben összezsúfolódva éltek nagyon sokan
o
gyerekmunka
§ a
gyerekeknek és a nőknek kevesebbet fizettek, így a profitorientált világban
megérte őket alkalmazni
A munkásmozgalom
-
a 19. század második felében a munkások kezdik
megszervezni magukat, hogy céljaikért közösen lépjenek fel
-
géprombolások
o az
első, spontán reakciói a munkásoknak a gépromboló mozgalmakban jelentek meg
§
ez azt jelenti, amire gondolhatunk: a gyárakban
erőszakosan a gépeket verik szét
o Miért
fordulhattak a gépek ellen?
§
úgy gondolták, hogy a gépek elveszik előlük a
munkát
§
hiszen egy-egy gép sok ember munkáját el tudja
végezni, akiket így el lehet bocsátani
-
ezt követően megjelenik a munkások átgondoltabb
szerveződése
o a
gyárakban szakszervezetek alakultak, akiknek a munkások érdekeinek képviselete
volt a feladatuk
o az
egyes országokban a szakszervezetek összefogtak, hogy ilyen szinten is
harcoljanak a munkások érdekeiért
§
óriási taglétszámmal rendelkeztek
o munkáspártok
alakultak
§
az első munkáspárt az 1875-ben alakult Német
Szociáldemokrata Párt
§
egyszerű beszédmódjuk nagy vonzerőt jelentett
o összefoglalóan
a munkások politikai fellépését, szerveződését munkásmozgalomnak hívjuk
-
Milyen követeléseket fogalmazhattak meg a
szakszervezetek és a munkáspártok?
o magasabb
fizetés
o jobb
munkakörülmények
o kevesebb
munkaidő
o a
gyerekmunka eltörlése
o a
biztosítás bevezetése
o az
általános választójog bevezetése
§
ekkor a legtöbb európai államban a nők mellett a
szegényebb rétegek is ki voltak zárva a választójogból
§
ha mindenki választójogot kap,. akkor a
munkáspártok jó eséllyel indulnak a választásokon, képviselve a munkástömegeket
-
a munkásmozgalom egyik fő jellemzője a munkások
érdekének érvényesítése mellett az internacionalizmus
o nemzetek
felettiséget jelent
o a
munkások a különböző országokban hasonló helyzetben voltak, egy angol munkás
sokkal inkább tartozott egy közösségbe egy német vagy spanyol munkással, mint
egy angol lorddal vagy polgárral
o ezért
a munkásmozgalom azt mondta, hogy nem nemzetben kell gondolkozni, hanem
társadalmi osztályokban: a világtörténelem a különböző osztályok (polgárság,
munkásság, parasztság) küzdelméből áll, nem pedig a nemzetek küzdelméből
-
a munkásság harcai
o a
szakszervezetek és a munkáspártok igyekeztek kihasználni a munkásság nagy
létszámát a gyakorlatban, ha a választásoknál nem is lehetett
§
nagy tömegrendezvényeket szerveztek
§
sztrájkokat szerveztek
·
ez munkabeszüntetést jelent
·
az általános sztrájk, amikor nem csak egy üzem,
nem csak egy szakma, hanem az összes munkás sztrájkol egy államban
·
ezt csak a szakszervezetek tudták megszervezni
§
a barikádok
·
olykor fegyveres összecsapásra is sor került a
tüntetők és a rendőrség vagy katonaság között
·
a tüntetők ilyenkor barikádokat emeltek az
utcákon és ezek fedezékében védték magukat
·
ez máig jelen van: pár hete a kijevi tüntetők is
barikádokat emeltek
A munkásmozgalmak
ideológiája
-
a 19. században megjelentek azok az elméletek,
világmagyarázatok, vagyis ideológiák, amik a munkásmozgalom szellemi hátterét
adták
o ezek,
a néha egymással is vitatkozó gondolkodók azt igyekeztek elméletileg is
bizonyítani, hogy a munkások követeléseit teljesíteni kell, sőt, hogy a
munkásságnak kell irányítani az államot
-
Karl Marx és a kommunizmus
o a
leghíresebb filozófus, közgazdász a német Karl Marx volt, aki barátjával,
Friedrich Engelsszel dolgozta ki tanait, amit marxizmusnak nevezünk
o úgy
gondolta, hogy az egész világtörténelem egy logikus, előre meghatározott úton
halad
o minden
korszak szépen kifejlődik, majd eléri azt a pontot, ahol nem tud tovább
fejlődni és egy magasabb rendű korszak kezdődik el
o a
korszakok közti átmenet a nép lázadása, forradalom útján valósul meg
o a
rabszolgatartó antik korszakot a feudalizmus követte, ezt a kapitalizmus, majd
a kommunizmus fog kialakulni
o Melyik
korszakban tartott a világ ekkor?
§
a fejlett nyugati világ, ahol Marx élt a
kapitalizmusban
§
Marx lényegében azt mondja, hogy a kapitalizmus
rossz, hamarosan elér a bukásához és egy forradalommal eljön a kommunizmus
o Hogyan
fog kinézni a kommunizmus?
§
ez a végső, tökéletes rendszer, amiben az
emberiség élni fog
§
megszűnik a magántulajdon, ami minden rossz
okozója
§
helyette minden a közösség, vagyis az állam
tulajdonába kerül
·
a gyárak, a bányák, a vasutak, az energiahordozók
§
egy nagyvállalkozó, egy gyáros csak a profitra
hajt, a munkásoknak kevés fizetést ad, agyondolgoztatja őket veszélyes
körülmények között, s a népesség 1%-a a gyáros, Marx szavaival kizsákmányoló
réteg, és a 99% a szenvedő, kizsákmányolt munkás és paraszt
§
a kommunizmusban mindenki egyenlő lesz, nem
lesznek különbségek az emberek között, a közösség tulajdonában lesz minden és
központilag osztják el a javakat, így pénz sem lesz, mindenki megkap mindent
o Mik
a buktatói vannak ennek a rendszernek?
§
vannak szorgalmas, tehetséges, jól dolgozó
emberek, akik ezek szerint nem kapnának többet mint a henyék
·
ez nem segíti a munkamorált
§
Kik fogják felügyelni, ellenőrizni, hogy ez
ténylegesen így működjön?
§
ahol ezt a történelemben bevezették véres
diktatúra alakult ki és az egyenlőség leginkább egyenlő szegénységként valósult
meg, ahol 1%-nyi kommunista vezető élt jól
§
Mely országokban vezették ezt be a 20.
században?
·
Szovjetunió és a keleti blokk, így Magyarország
is, de ma is vannak kommunista államok: Kuba, Észak-Korea, Kína
Megjegyzések
Megjegyzés küldése