8. osztály_órai jegyzet_Felszabadítás vagy megszállás
o
felszabadulás
vagy megszállás
o
Magyarországon
a szövetségesek közül a szovjet hadsereg győzte le a német haderőt
o
a
háború után felállított SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság) igazgatta az
országot, ami lényegében szovjet felügyelet alatt működött
o
a
szovjet hadsereg nem vonult ki Magyarországról a háború után, így a kezdetben a
németek alóli „felszabadításként” értelmezhető hadművelet egyben az ország
„megszállását” is jelentette
§ a kommunista
diktatúra éveiben csak a „felszabadítás” szót lehetett használni az itt
állomásozó szovjet hadsereg kapcsán
o a párizsi béke
o
a
béke területi rendelkezései
§ az igazi kérdés a
bécsi döntésekkel a háború előtt és alatt visszakapott Észak-Erdély és a
Felvidék kérdése volt
·
ezeket
végül Románia és Csehszlovákia kapta, így a trianoni rendelkezések maradtak
érvényben
§ ezen felül
Pozsonytól délre még pár falu került Csehszlovákiához
o
Magyarországnak
300 millió dollár jóvátételt kellett
§ ezt elsősorban a
Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia felé
o
Magyarország
60 000 fős hadsereget tarthatott fenn
o népmozgások a
háború után
o
a
németek kitelepítése
§ Csehszlovákia és
Lengyelország mellett Magyarországról is kitelepítették a németeket
·
Hitler
gyakran a más országokban élő németek védelmével igazolta agresszív
külpolitikáját
§ a németeket (a
magyarokhoz hasonlóan) kollektíven bűnösnek mondták ki a háború okozta
pusztításokért
§ ha valaki
magát 1941-ben, a
népszámláláskor német anyanyelvűnek vagy német nemzetiségűnek vallotta, akkor a
kitelepítés sorsága jutott
§ a magyar
kormány 1946 és 1948 között legalább 185 ezer német
nemzetiségit fosztott meg állampolgárságától, valamint ingó és ingatlan
vagyonától, s telepített ki az éhező és romokban heverő Németországba
§ 1946. április
27-én megkezdődött Sopronban a kitelepítés gyakorlati végrehajtása. Az egész
eljárásra jellemző volt a visszaélés, a szabálytalanság, a törvényi előírások
lábbal tiprása, az önkényesség és az erőszak. A rendelet előírásait számos
esetben nem tartották be, gyakran éppen a törvényesség őrei, a rendőrség
képviselői folyamodtak önkényes, jogellenes és brutális eszközökhöz. Különösen
a mentesítések, a leltározás és a vagyonbiztosítás terén fordultak elő komoly
visszaélések. "Nem volt jogvédelem; a nyers erőszak uralkodott mindenben.
[…] A kormányrendelet értelmében az áttelepítési névjegyzékbe felvetteknek
jogukban állott, hogy a lista közzétételétől számított öt napon belül
felfolyamodással élhetnek, újabb elbírálást kérve ügyükben. De ezzel mit sem
törődtek, már másnap vitték is őket. […] olyan eset is előfordult, hogy
valótlan adatok alapján telepítettek ki egyeseket, ha volt valamiféle vagyonuk,
mert ez sem volt ám az utolsó szempont az elbírálásnál. […] Csak a kommunista
párt tagjaival és a gyári szakmunkásokkal tettek kivételt" - írta az
események átélője, Hanzmann Károly.
o
a
csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény
§ Csehszlovákia
szerette volna Magyarországra telepíteni magyar lakosságát
§ a magyar kormány
frappáns válasza: „Ha Csehszlovákia
a magyaroktól jövőjének biztonsága érdekében meg akar szabadulni, ami lehet egy
nagyon helyes felfogás, akkor csupán a határt kell megfelelően kiigazítani, és
nincs szükség arra, hogy embertelenül a lakosok százezreit mozdítsák ki
helyükről.”
§ a szövetségesek
nem járultak hozzá sem a határok átírásához, sem a kitelepítéshez
§ olyan határozatot
hoztak miszerint annyi magyart telepíthetnek Magyarországra Csehszlovákiából,
ahány magyarországi szlovák vállalja a Csehszlovákiába költözést
·
végül
73 000 szlovák települt át, Csehszlovákia viszont 110 000 magyart
telepített ki
o
a
magyarok elvileg kártérítést kaptak új lakhelyükön, de ez a gyakorlatban
többnyire nem vagy csak kisebb mértékben valósult meg
o
sok
szlovák családban nézeteltérések voltak a „menni vagy maradni?” kérdése miatt
o
a
határon túli magyarlakta területekről spontán bevándorlás is jellemző volt a
második világháború után
Megjegyzések
Megjegyzés küldése