7. osztály_órai jegyzet_A kiegezés

-          az enyhülési kísérletek

o   Deák Ferenc 1865 húsvétján írt egy nagy cikket a Pesti Napló nevű újságba

§  ezt „húsvéti cikk”-nek szoktuk nevezni

§  ebben kifejezte, hogy Magyarország kész a Habsburg Birodalmon belül maradni

§  a külpolitika, a hadügy és a pénzügyek kérdésében Magyarország hajlandó feladni önállóságát, és ezek az ügyek közösek lehetnek a monarchián belül

-          a kiegyezés megkötése

o   a közeledést az hozhatta meg, ha valamelyik fél helyzetében, erősségében változás történik: ez Ausztria újabb katonai vereségével következett be

§  1866: a tárgyalások közben kirobban a porosz-osztrák háború

§  a birodalom megerősítése érdekében nagyon fontossá vált a megegyezés a magyarokkal

-          Deák kompromisszum-kész hozzáállásával és Ausztria gyengülésével így jöhetett létre a kiegyezés 1867-ben

-          a kiegyezés két fél között jött létre:

o   az Osztrák Császárság

o   a Magyar Királyság

o   Ki, kik nem voltak részesei a kiegyezésnek?

§  a birodalom többi népei

§  közülük a horvátok és a csehek tartottak volna igényt a magyarokhoz hasonló, önálló szerepkörre

§  az egyes népek így vagy az Osztrák Császárság vagy a Magyar Királyság területén éltek tovább

-          az állam neve Osztrák-Magyar Monarchia lett

-          egy nagy államalakulat jött létre

o   voltak ún. „közös ügyek”, melyek összekapcsolták a két félt

§  közös volt az uralkodó

§  közös volt a hadsereg

§  közös volt a külpolitika

§  közösek voltak a pénzügyek

o   Melyik félnek volt nagyobb befolyása a közös ügyekre?

§  az osztrák félnek, az uralkodó a Habsburg családból került ki

§  a külpolitika élén gyakran magyar politikus állt, de azt is Bécsből irányították

o   a két állam a többi ügyét maga, önállóan intézte

§  megállapodtak az alkotmányosság visszaállításáról

§  a megyei önkormányzatok visszaállítása is megtörtént

§  működött a magyar országgyűlés

·         ide a magyar választók magyarországi pártok képviselőit juttathatták be

·         két nagy párt alakult

o   a Szabadelvű Párt

o   a Függetlenségi Párt

·         a fő különbség a kiegyezéshez való viszony volt

o   a Szabadelvű Párt a kiegyezés híveiből, Deák Ferenc támogatóiból alakult, egy mérsékeltebb párt volt

o   a Függetlenségi Párt ellenezte a kiegyezést és egyáltalán nem akart engedni az 1848-as áprilisi törvényekből, ahol a hadügy, a külügy és a pénzügy is a magyar kormány felügyelete alatt volt

·         korszakunkban a választásokon kizárólag a Szabadelvű Párt nyert, a Függetlenségi Párt a legnagyobb ellenzéki párt volt

§  magyar kormány működött

·         a végrehajtást Magyarországon egy magyar kormány végezte

o   Melyik pártból került ki a miniszterelnök?

§  korszakunkban a Szabadelvű Pártból

§  az első, 1867-ben választott kormányfő Andrássy Gyula volt

·         1849-ben a szabadságharcban vívott szerepéért Andrássyt halálra ítélték

·         ő maga Párizsba emigrált, de távollétében névtábláját felszögelték egy akasztófára, így jelképesen végrehajtva az ítéletet

·         az 1850-es évek végén térhetett vissza Magyarországra

·         1867-ben pedig ő helyezte a koronát Ferenc József fejére, aki 18 évvel korábban halálra ítélte

§  a korszak leghíresebb miniszterelnöke Tisza Kálmán volt

·         ő 15 évig töltötte be a miniszterelnöki pozíciót

§  Wekerle Sándor

·         a korszak első nem nemesi származású miniszterelnöke volt

·         az ő miniszterelnöksége alatt vezették be az állami anyakönyvezést és a polgári házasságot

o   addig csak az egyház adhatott össze egy párt, s elválni sem lehetett

-          a rendszer kiépítése: a magyar kormány több fontos intézkedést, reformot is hozott a kiegyezés után

o   magyar-horvát kiegyezés

§  Horvátország nagyfokú önállóságot kapott

o   nemzetiségi törvény

§  Melyek voltak a Magyar Királyság legnagyobb lélekszámú nemzetiségei?

·         a románok, szerbek, szlovákok

·         őket is elérte a nacionalizmus: a saját nyelv használatát, saját kultúrát akartak, és lassan megfogalmazódott a minél nagyobb politikai önállóság igénye is

§  Mi volt az 1848-49-es szabadságharc alatt a viszony a magyarok és a nemzetiségek között?

·         a magyarok nem tettek semmilyen engedményt a nemzetiségeknek, ők úgy érezték, hogy semmivel nem lenne jobb nekik egy önálló Magyarország alatt

·         az, hogy a magyarok a nemzetiségekkel nem foglalkoztak, nagyban hozzájárult a szabadságharc kudarcához

§  a nemzetiségi törvényben, Európában szinte egyedülálló módon rendezték a nemzetiségek helyzetét

·         a közigazgatásban és az oktatásban használhatták saját nyelvüket

·         lehetővé vált nemzetiségi kulturális egyesületek alakítása

§  a probléma

·         a nemzetiségek nem elégedtek meg ezekkel a jogokkal, nagyobb politikai önállóságot követeltek

o   a magyar hatóságok néha nehezítették a meglévő jogokkal való élést

o   népoktatási törvény: erről külön fejezetben tanulunk