8. osztály_órai jegyzet_Gazdaság és kultúra a Rákosi-korszakban

A személyi kultusz

·         a grandiózus külsőségek között megünnepelték Rákosi 60. születésnapját

A magyar gazdaság helyzete

A tervgazdálkodás negatív hatásai

·         1949-re nagyjából helyreállt a magyar gazdaság háború előtti teljesítőképessége

·         azonban súlyos aránytalanságok és torzulások húzódtak meg, amelyek hosszú távon gazdasági katasztrófához vezettek

o   míg az ipar termelése 30%-kal meghaladta az 1938-as szintet, addig a mezőgazdaságé 10%-kal alatta maradt ennek

o   az ipari növekedésen belül elsősorban az alapanyag- es energiatermelő ágazatok emelkedtek ki, a könnyű- és az élelmiszeripar visszaesett

o   az újjáépítés nem a legmodernebb műszaki-technikai vívmányok alkalmazásával valósult meg, hanem az eredeti hatékonysági szintet állította helyre

·         a kezdeti problémákat súlyosbították a hosszú távra szóló gazdasági elképzelések

o   ezek között első helyen szerepelt a szovjet mintát követő önellátásra törekvés, amely különösen nem felelt meg a magyar gazdaság adottságainak

§  1949-től a KGST keretében az ország gazdasági függésbe került a Szovjetuniótól

o   a gazdaságfejlesztés középpontjában a gyors iparosítás, ezen belül a nehézipar (és a hadiipar) kiemelt növelése állt. (Dunai Timföldgyár, diósgyőri 2. sz. nagyolvasztó, Tiszamenti  Vegyiművek, Dunai Vasmű – Sztálinváros stb.)

o   nyersanyagbázissal nem rendelkező ágazatok nyelték el a beruházások többségét, ráadásul már a megvalósítás időpontjában elmaradott technikai szinten

o   az önellátás jegyében kísérleteztek egy sor olyan növény termesztésével (pl. gyapot, gumipitypang), amelyeknek a magyarországi természeti viszonyok nem voltak megfelelőek

·         az állandó tervemelést a munkateljesítmény fokozására építették, 1950-re általánossá vált a sztahanovista mozgalom

·         a kizárólagos mennyiségi szemlélet eladhatatlan, selejtes áruk tömeges felhalmozódásához vezetett

Gazdaság és életszínvonal

·         a termelés nőtt, az életszínvonal viszont folyamatosan csökkent

o   a lakossági szolgáltatást biztosító ágazatok háttérbe szorítása miatt általános volt az alacsony életszínvonal

·         1951 folyamán egyes élelmiszerekre és iparcikkekre bevezették a jegyrendszert

·         tömegessé vált a menekülés a mezőgazdaságból, ennek következtében 1953-ban már közel 1 millió katasztrális hold maradt parlagon

o   1952-53 fordulójára az élelemtermelő parasztság kétharmadának nem maradt kenyere és vetőmagja

o   tovább folyt a kulákság elleni harc gazdasági, rendőri és egyéb eszközökkel, ennek következtében öt év alatt mintegy 400 ezer embert ítéltek el „közellátási bűntett” (pl. ún. feketevágás) címén

·         ez volt a lódenkabát és a svájcisapka időszaka

Oktatás és kultúra a politika szolgálatában

·         az oktatás és a kultúra területét is áthatotta a politikum

·         a meghirdetett célkitűzések közé tartozott a munkás- és parasztfiatalok iskoláztatási lehetőségeinek növelése

o   ugyanakkor nehézségeket támasztottak az „osztályidegenek” útjába

·         a kulturális hátrányok felszámolása érdekében jelentősen növekedett a felnőttoktatás is

·         támadás a régi rendszer ellen

o   a politikai tisztogatások nem kímélték a régi szakembergárdát, az oktatókat és tudósokat sem, s egyes, polgárinak minősített tudományágak (pl. pszichológia, szociológia stb.) művelésének lehetőségei megszűntek vagy minimálisra korlátozódtak

o   más tudományterületeket (pl. jog, történettudomány) pedig a napi politika szolgálatába állítottak

o   az elitképzés elleni küzdelem jegyében szétvertek nagy múltú intézményeket (pl. Eötvös Kollégium)

·         ugyancsak a politika eszközévé igyekeztek tenni a művészeteket is, megszüntetve autonómiájukat

o   az uralkodó stílusirányzat a „szocialista realizmus” lett, a modern áramlatokat a „rothadó imperializmus” hatásának tekintették