7. osztály_órai jegyzet_Az első világháború kitörése

Az első világháború 1914 és 1918 között zajlott és nagyon sok változást hozott az emberiség történelmében: jelentősen átrendeződött a világ országainak erőviszonya, Európa határvonalai, több száz évig fennálló nagybirodalmak tűntek el és jó pár új állam alakult; Magyarország pedig elvesztette területének és lakosságának jelentős részét. Épp ezért a történelem egyik komoly korszakhatárnak is tekintjük: az első világháborúig számítjuk az ún. újkort, onnantól napjainkig pedig a legújabb kort, vagyis azt a korszakot, amiben mi is élünk. Ez azt is jelenti, hogy az első világháborúban gyökerezik sok jellemzője, problémája a mi korszakunknak.

• a nagyhatalmak között egyensúlyi helyzet volt, mindenki elégedett lehetett a politikai, gazdasági életben betöltött szerepével,  a világháborúhoz azért jutott el Európa, mert ez az egyensúly megbomlott
• Németország sokat változott ez az idő alatt és ez bontotta meg az egyensúlyt
• a nagyhatalmak közé ugyebár Angliát, Franciaországot, Oroszországot és Németországot sorolhatjuk
• Németország egy új állam volt Európában, 1871-ben sok kis terület, tartomány egyesítéséből jött létre (pl: Bajorország, Poroszország, Hessen, Thüringia, stb.)
• Németország – mivel egy egységes nagyállam lett - gazdaságilag nagyon megerősödött és Európa vezető ipari nagyhatalma lett
• ipari, gazdasági és kereskedelmi téren is vezető szerepet szerzett és szűknek találta mozgási kereteit
• hogy az ereje ne csak gazdasági téren látszódjon, hanem az államhatárok változásában is
• részt kért volna a gazdag gyarmati világból
• Ez miért nem valósulhatott meg?
• mert Afrika és Ázsia gazdag vidékeit a többi európai állam már felosztotta maguk között
• mindez komoly feszültséget okozott Németország, Anglia és Franciaország között

↓

• fegyverkezési verseny
• az egyes kormányok úgy gondolták, hogy a diplomácia és a kompromisszumok keresése helyett céljaikat fegyveres erővel tudják elérni
• a századfordulón gyors ütemű fegyverkezés, hadseregfejlesztés és flottaépítés jellemezte a nagyhatalmak politikáját
• a vezető nagyhatalmak egymással szemben katonai szövetségekbe tömörültek
• központi hatalmak: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország
• antant hatalmak: Anglia, Franciaország, Oroszország

A háború kitörése

• a „casus belli” fogalma
• a latin kifejezés szó szerint „háborús ok”-ot jelent, nem a hosszú távú előzményeket értjük rajta, hanem azt a konkrét eseményt, amire a hadüzenet megszületik

• Szarajevóban 1914-ben meggyilkolják az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot
• a Balkán helyzete
• a 19. század végén több nép is kivívta a függetlenségét a török iga alól: létrejött Bulgária, Szerbia, kicsit korábban Görögország
• a gyengülő Oszmán Birodalom mellett két másik nagyhatalom is szeretett volna minél nagyobb befolyást kialakítani a területen: az Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország
• Ausztria-Magyarország 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát, az egyik kis balkáni államot, vagyis lényegében katonailag megszállta a területet
• itt sok szerb élt, akik a Monarchia fennhatóságát nem akarták elfogadni, a Szerbiához való csatlakozás pártján álltak
• a tartományban igen feszült volt a légkör
• a hadgyakorlat
• 1914 nyarán Boszniában hadgyakorlatot tartott a Monarchia hadserege, hogy a szerbek felé erőt demonstráljanak
• szerbellenes élét külön aláhúzta, hogy június 28-ára, a szerb nemzeti gyásznapra, az 1389-es rigómezei csata évfordulójára tették a hadgyakorlatot
• ezen a napot szenvedett vereséget Szerbia a törököktől és szűnt meg a középkori szerb állam
• Ferenc Ferdinánd trónörökös is meglátogatta Szarajevót
• június 28-án Gavrilo Princip a Fekete Kéz nevű szerb nacionalista szervezet tagja Szarajevóben meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét

• a Monarchia válasza
• a Monarchia vezetői a szerbek elleni kemény fellépés mellett voltak
• az igazi téttel mindenki tisztában volt, hogy a Monarchia és Szerbia közti háború egyből kiszélesedik, hiszen a szerbek szövetségese volt Oroszország
• a magyar miniszterelnök, Tisza István azonban határozott ellenvéleményt hangoztatott, ő az időpontot alkalmatlannak, az indokot pedig elégtelennek tartotta egy Szerbia elleni hadjárathoz és tartott attól, hogy keletről Románia segítheti Szerbiát és Magyarország a Monarchia részeként egy nehéz háborúba keveredik
• a helyzet kulcsa tehát egyértelműen a Monarchia legnagyobb szövetségese, Németország kezében volt
• és itt gondoljunk vissza a korábban tárgyalt hosszú távú okokra, az egyensúly-eltolódásra a nagyhatalmak között és Németország terveire
• 1914 nyarán a német hadvezetés az európai katonai erőviszonyok elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy ezek egyelőre kedveznek Németországnak
• a francia hadsereg fejlesztése és az orosz stratégiai vasútépítés üteme azonban hamarosan megváltoztatja ezt a helyzetet
• az oroszok 1913-ban határoztak egy nagy fejlesztésről: 1,2-ről 1,8 millióra emelik a sereg békelétszámát és nagy vasútépítést visznek végbe
• mindent összevetve, a német katonai és politikai vezetés úgy látta, hogy ennél kedvezőbb helyzet a Franciaország és Oroszország ellen egyszerre megvívandó háborúra nem adódik, később már nem lennénk fölényben
• végül pedig Berlin megnyugtató választ adott Tisza Romániával kapcsolatos aggodalmaira
• Németország az egyetlen nagyhatalom, mely nem kényszerből, hanem szabad akaratából lépett a háborúba, amit az ország vezetői és a nacionalizmustól áthatott nép is támogatott