8. osztály_órai jegyzet_Konszolidáció a Kádár-kor elején

A Kádár-rendszer politikatörténete

-          Csermanek János néven született Fiumében

-          anyja nevét vette fel, aki szállodai szobalányként dolgozott, apja, egy ott szolgáló katonatiszt sohasem ismerte el törvényes gyermekének

-          nevelőszülőknél élt

-          dolgozott cselédként, bojtárként, a gazdasági világválság alatt munkanélküli lett

-          az illegális kommunista mozgalom tagja lett, több évet ült börtönben

-          a szegedi Csillag-börtönben ismerkedett meg Rákosi Mátyással

-          1945-ben változtatta a nevét Kádárra

A Kádár-rendszer konszolidációja

·         az ellenállás a forradalom leverése után

o   az ellenállásnak a fegyveres harcok mellett voltak más formái is, amik 1956 novembere után is még jelen voltak

o   munkástanácsok

§  a munkástanácsokat a forradalom napjaiban választották meg az egyes városok dolgozói, ők irányították az üzemeket

§  később városi és megyei munkástanácsok is alakultak

·         a Nagy-budapesti Központi Munkástanács november 14-én alakult meg

§  egyik eszközük a sztrájk volt

§  a forradalom leverését követően is fontos szerepük maradt, a Kádár-kormány is tárgyalt velük

o   az Írószövetség, a Magyar Tudományos Akadémia s egy sor más értelmiségi szervezet kiáltványok sorában követelte a szovjet csapatok távozását, a semlegesség biztosítását és a szabadságjogok védelmét

o   a „Márciusban újra kezdjük!” jelszót a forradalmárok használták – arra utalt, hogy tavasszal újra kezdik a fegyveres ellenállást

§  ez végül elmaradt

·         a forradalom közvetlen hatása

o   a gyors és nagyarányú megtorlás megdöbbentette a magyar társadalmat és a nemzetközi közvéleményt

o   a társadalom nagy része a megtorlások gerjesztette félelem légkörében passzivitásba merült

o   a forradalom legfőbb célját, a pártállam megszüntetését nem tudta elérni, de a Rákosi-korszak kemény diktatúrájához nem lehetett visszatérni

§  Magyarországon a többi szocialista diktatúrához képest egy elfogadhatóbb rendszer jött létre

o   november 4-e után a fegyveres szovjet beavatkozás következtében megindulhatott a restauráció

·         a Kádár-rendszer elfogadása

o   Kádár a kemény megtorlással párhuzamosan a társadalom nagy részét igyekezett a maga oldalára állítani

§  ezt úgy lehetett megtenni, hogy a megtorlás csak azokra vonatkozott, akik a fegyveres harcokban részt vettek, az egész országot nem akarta megbüntetni

§  a béreket emelték, az árakat csökkentették

§  a szövetkezetesítést sokkal enyhébb módszerekkel próbálták elősegíteni, mint Rákosiék

o   1957. május l-jére tömeggyűlést hirdettek a Hősök terére – itt Kádár beszédét többszázezres tömeg hallgatta

§  máig megdöbbentő, hogy pár hónappal a forradalom után ilyen sokan felsorakoztak Kádár mellett

o   az 1958-ban tartott „választáson” a Népfront jelöltjei 99,6%-os „eredményt” értek el, s ezzel „törvényessé” vált a pártállam helyreállított szerkezete

o   az MSZMP megerősödése

§  növekedett a párttagság létszáma is. (1958-ra elérte a 400 ezer főt)

·         az enyhülés

o   a megtorlás és a kemény fellépés az 1960-as évek elejéig tartott

§  a hatalom megerősödésével, a gazdasági stabilizációval párhuzamosan enyhültek a diktatúra módszerei is

o   1962 októberében ENSZ-ben levették a magyar kérdést a napirendről, a magyar fél pedig általános amnesztiát hirdet

§  mintegy 3 ezer politikai elítélt szabadult ki ennek következtében

§  a leghíresebb „szabadulók”: Déry Tibor író, Göncz Árpád író, Darvas Iván színész

o   a pártállam restaurációja azonban semmiképpen nem jelentette azt, hogy Magyarországon vissza lehet térni az 1956 előtti vagy a „testvéri szocialista országokban” uralkodó állapotokhoz

§  az volt a forradalom kétségkívüli legfontosabb eredménye, hogy az emberi életre némiképp alkalmasabb körülmények alakulhattak ki

·         Ferenc József párhuzam – kemény megtorlással kezd egy forradalom utéán, majd konszolidálja a rendszert, ami hosszú ideig fennáll, majd az összeomlásakor maga is meghal