6. osztály_órai jegyzet_A kalandozások lezárulása


-          Kik vettek részt a kalandozásokban?
o   a 9. században a kalandozások törzsszövetségi, majd fejedelemségi vállalkozások voltak, később, a 930-as évektől már inkább törzsi vagy néhány törzs együttes akciói, tehát nem központilag megszervezettek
§  Mire következtethetünk ebből a magyarság államszervezetére?
·         laza volt, a fejedelem hatalma csökkenhetett, a törzsek hatalma nőtt
o   a katonák a törzsfők fegyveres kíséretének tagjai, tehát lényegében „hivatásos” harcosok voltak
-          Milyen volt a magyarok harcmodora?
o   20 000 fő, mely a nyugatiaknak nagynak számít
o   könnyűlovas haderő
§  a nehézlovasok páncélt, sisakot viselnek és általában lándzsát, szablyát
§  a könnyűlovasokon nincs sisak vagy páncél, jóval gyorsabban és kiszámíthatatlanabbul mozognak és könnyebben használható fegyvereik vannak
o   Mi volt a fő fegyvere a magyaroknak?
§  a reflexíj előnye a nyugaton ekkor használt 2 méter hosszú, nehézkesen felajzható botíjjal szemben az, hogy könnyebb volt vele bánni, ez 70-80 cm-es, s lovaglás közben is lehetett használni + a magyarok kengyelt is használtak
o   taktikájuk
§  főleg rajtaütések
§  futást színleletek, majd körülzárták az ellenséget
·         ez ismert taktikája a magyaroknak, de nem ők találták ki: a nomád népek Ázsiában már évszázadokkal korábban alkalmazták ezt
o   Kegyetlenek voltak-e a magyarok?
§   „a magyarok nyilaitól ments meg Uram minket”
§  elég sokakat megöltek a források szerint

-          eseménytörténet
o   926 – St. Gallen – ez a legismertebb forrás
o   I. Ottó vezetésével létrejön az egységes német királyság
o   955 – Lech mezeje, Augsburg mellett, döntő vereség
§  a 940-es években lassan – a megerősödő Ottó vezette német területek miatt – a nyugati kalandozó útvonalak lezárultak
§  a csata
·         Ottó király 6-8 ezer fős seregével legyőzi a kétszer akkora magyar sereget
·         Konrád herceggel érkezett erősítés, s közelharcra kényszerítették a magyarokat, ami nekik nem feküdt
§  jelentősége
·         a sereg nagy része megmaradt, de a vezéreket kivégezték
·         fontos: a magyar legyőzhetetlenség mítosza szenved komoly csapást
§  Lehel és Bulcsú felakasztása
·         a magyarok úgy gondolták, hogy a legyőzöttek szolgálnak a túlvilágon a legyőzőnek, így számukra nagy csapás volt elképzelni vezéreiket (Lehel, Bulcsú) a németeknek szolgálni
·         a Lehel-kürtje legenda erre jön létre
o   a magyar vezér a kürtjével a császárt megölte: „Te leszel az én szolgám a másvilágon!”
o   Konrádnak hívják a legendában a császárt, valójában nem volt császár, csak egy vezér, de ő tényleg meghalt a csatában egy nyílvesszőtől – tehát van alapja, de nem kürt és nem Lehel, hanem egy harcos és egy nyílvessző ölte meg
o   970-ig – Bizánc elleni hadjáratok
§  kelet felé még másfél évtizedig kalandoztak a magyarok – 970, Arkadiupolisz – vereség a bizánciaktól
§  Botond monda

-          a hadjáratok lezárásának okai
o   a magyarok harcmodorát kiismerték
o   a fejedelmek egyéb bevételei miatt már nem volt akkora szükség a zsákmányszerzése
o   megkezdődött a magyarság beilleszkedése Európába

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

5. osztály_órai jegyzet_A zsidó állam története

Földrajzi jellemzők -           sok nevet említhetünk, ezek különböző nézőpontokat jelentenek o    Izráel §   a zsidó népnév a Bibliában, amit az Úr adott Jákóbnak §   ma így hívjuk a zsidó államot o    Palesztina §   a filiszteus népnévből alakult ki, mely egy ókorban itt élő nép volt o    Kánaán §   az Izráel fiai által elfoglalt, „tejjel-mézzel folyó” ország (Ígéret földje) o    Szentföld §   több vallásnak is szent területe ez: zsidó, keresztény, Iszlám -           a terület politikai jellemzői o    nagybirodalmak kereszttüzében volt folyamatosan §   Egyiptom, Óbabiloni Birodalom, Asszíria, Újbabiloni Birodalom, Perzsa Birodalom, Irak, Irán, Hatti, Törökország o    így gyakoriak a harcok ezen a területen és a zsidó állam csak rövidebb időszakokban tudott függetlenné válni,...
További információk

7. osztály_órai jegyzet_A kiegezés

-           az enyhülési kísérletek o    Deák Ferenc 1865 húsvétján írt egy nagy cikket a Pesti Napló nevű újságba §   ezt „húsvéti cikk”-nek szoktuk nevezni §   ebben kifejezte, hogy Magyarország kész a Habsburg Birodalmon belül maradni §   a külpolitika, a hadügy és a pénzügyek kérdésében Magyarország hajlandó feladni önállóságát, és ezek az ügyek közösek lehetnek a monarchián belül -           a kiegyezés megkötése o    a közeledést az hozhatta meg, ha valamelyik fél helyzetében, erősségében változás történik: ez Ausztria újabb katonai vereségével következett be §   1866: a tárgyalások közben kirobban a porosz-osztrák háború §   a birodalom megerősítése érdekében nagyon fontossá vált a megegyezés a magyarokkal -           Deák kompromisszum-kész hozzáállásával és Ausztria gyengülésével ...
További információk

7. osztály_órai jegyzet_A jakobinus diktatúra

A forradalmi Franciaország nehézségei -           élelmiszerhiány o    ez a forradalom előtt is probléma volt, és természetesen a forradalom ezt nem is oldotta meg o    sőt a forradalom és a harcok miatt a gabona ára tovább nőtt -           a földkérdés megoldatlansága o    a parasztok földhöz szerettek volna jutni o    az egyházi földeket áruba bocsátották, de ez lassan haladt, kevés földet osztottak ki a parasztok között o    a parasztság három év után úgy gondolta, hogy a forradalom nem teljesítette az ő legfőbb követeléseiket o    több megyében paraszti megmozdulások történtek -           a királypárti szervezkedők mozgalma o    pár év után a régi rend hívei is megjelentek, hiszen a forradalom sok problémája miatt sokan nosztalgiával gondoltak vissza a királ...
További információk