7. osztály_órai jegyzet_A magyar országgyűlés és az osztrák örökösödési háború

Államberendezkedés

-          Magyarország a Habsburg Birodalom egyik, igaz legnagyobb tartománya

-          az uralkodó közös: a Habsburg császár egyben a magyar király is

-          a Magyarországot igazgató intézmények két csoportra oszthatók

-          a királynak alárendelten működő birodalmi intézmények

o   Helytartótanács

§  a végrehajtó hatalom megtestesítője

§  uralkodói rendeleteit hajtja végre

§  jogköre a pénzügyeket kivéve mindenre kiterjedt

·         adó, úrbér, vámügy, közrend, vallás

§  székhelye: Pozsony, majd Buda

o   Magyar Kamara

§  a pénzügyekkel foglalkozik

§  székhelye: Pozsony

o   Magyar Kancellária

§  a törvényeket foglalja írásba

§  székhelye Bécs

-          a nemesség által irányított rendi intézmények

o   országgyűlés

§  a törvényhozást az országgyűlés, és a király együtt látja el

·         időnként hívja össze az uralkodó

·         Pozsonyban ülésezik

§  két kamarás

·         a felsőházban a főnemesek és a főpapok személyesen vannak jelen

·         az alsóházban a vármegyei nemesség és a városok követei vannak

o   minden vármegye (ekkor 52 van) 2-2 követet küld az országgyűlésbe, amit a megye megyegyűlésén választanak

§  az országgyűlés működése

·         a király nyitja meg, egy leiratot intéz az országgyűléshez, ami egy dokumentum és a király javaslatait tartalmazza

·         az országgyűlés két háza megvitatja ezt a dokumentumot és egy választ intéz a királyhoz, ezt feliratnak hívjuk

o   a két ház közt üzenetváltások zajlottak, közös határozat kellett, hogy az uralkodó elé kerüljön egy javaslat, ezeket az üzenetváltásokat átiratoknak nevezzük

o   gyakran akár 20-30 üzenetváltás is történt az alsó- és a felsőház között, míg elfogadtak egy egységes dokumentumot

·         a törvények a király szentesítésével válnak hivatalossá

o   hiába küld az országgyűlés egy törvénytervezetet a királynak, ha az ezt nem fogadja el, abból nem lesz törvény

o   vármegyék

§  52 vármegye van ekkor Magyarországon

§  ezek a helyi igazgatás szervei

§  főispán áll az élén, de a gyakorlatban az alispán irányítja

Mária Terézia uralkodása

Az osztrák örökösödési háború (1740-48)

-          Mária Terézi apja, III. Károly halála után, 1740-ben foglalta el a trónt

o   mivel Károlynak nincs fia, így elfogadtatta a Pragmatica Sanctio nevű törvényt, ami kimondja, hogy a Habsburg Birodalomban ezentúl az uralkodó lánya is örökölheti a trónt

o   Miért volt szükség erre? lehet kérdés az uralkodó személye?

§  mert a korszakban a női uralkodó nem megszokott

-          van, aki nem fogadja el a Pragmatica Sanctio-t

§  a Habsburgok ellenfelei

§  a magyarok is felmerülhetnek, de nem

§  Poroszország

·         szintén német állam, a 18. században jelentősen megerősödtek és a Habsburg Birodalom szomszédjai

·         mellettük Bajorország és Spanyolország tart igényt az osztrák örökségre

-          Mit tehet Mária Terézia? Kihez fordulhat segítségért?

o   legnagyobb ellenfeleihez, akiktől ekkor a leginkább tartani kell: a magyarokhoz

o   Mária Teréziának nagyon fontos a magyarok támogatása, hiszen ha ők a poroszok mellé állnak, az többfrontos háborút jelentene az osztrákok számára

o   Miért tarthat a magyaroktól ekkor?

§  a magyarok a Habsburg Birodalom részei és nincs olyan régen, hogy Rákóczi vezetésével kialakult egy magyar szabadságharc

-          Mi a fő kérdés Magyarország szempontjából?

o   hogy támogassa-e Mária Teréziát

o   a jelenet, ahogyan Mária Terézia tárgyalt a magyar rendekkel nagyon ismert

·         Mária Terézia fiával, a csecsemő Józseffel a karján, megható pillanatot teremtve kéri a magyar rendek támogatását

·         hatni akar a magyar főurakra

§  ez a híres jelenet biztos, hogy ilyen formában nem történt meg

·         Mária Terézia ekkor 24 éves volt

·         a csecsemő József Bécsben volt, amikor anyja Pozsonyban a magyar nemesekkel tárgyalt

·         pár héttel később bemutatta a csecsemőt a magyar rendeknek, de ez az ominózus országgyűlés után történt

o   a magyar válasz

§  „Vitam et sanguinem!” – „Életünket és vérünket!”

·         támogatják a birodalmat a magyar katonákkal

·         60 000 katonát állítottak ki a magyarok

o   Mit kérhettek cserébe a magyarok?

§  a rendek jogainak újbóli megerősítését

·         1749 óta az örökös tartományok nemessége fizet adót, a magyar nemesség viszont megőrizte adómentességét

o   Kiknek a számára lehetett ez rossz hír?

§  a trónkövetelők pedig pont a magyarokban bíznak, Mária Terézia is kijelentette: a magyarok mentették meg

-          az osztrák örökösödési háború (1740-1748)

o   Ausztriát Anglia segíti a magyarok mellett, de Franciaország is támadja

o   Mária Terézia nagyjából egyben tartja a birodalmat és elismerteti a Pragmatica Sanctio-t, vagyis saját uralkodását

o   Ausztria elveszíti Sziléziát, amit Poroszország szerzett meg

A rendeleti kormányzás

-          A Habsburg Birodalom a 18. században gazdasági szempontból egyre nehezebb helyzetbe került, ami Mária Teréziát komoly kihívás elé állította.

o   Mire mennek el nagy összegek?

§  a háborúkra, az udvar fenntartására

§  rossz az adórendszer – a nemesek nem fizetnek

§  láttuk, hogy a 18. században a francia állam hova jutott az eladósodás miatt

-          a birodalmat tehát modernizálni kell

o   Milyen lehetőségei vannak az uralkodónak?

§  az adórendszer megváltoztatása

·         megadóztatni a magyar nemességet

§  Mi lehet erre a reakció?

·         a magyar rendek ellenállása

·         ennek hatására megromlik az uralkodó és a magyar nemesség viszonya

o   Mária Terézia tehát a birodalom modernizációja kérdésében a magyar rendek ellenállásába ütközött

§  ezért 1765 után nem hívta össze az országgyűlést, hanem királyi rendeletekkel kormányzott

§  ezt még nem kell abszolutizmusnak neveznünk, de egy lépés a felé