7. osztály_órai jegyzet_Mária Terézia és II. József uralkodása

A modernizáció

-          Mária Terézia 40 éves uralkodása alatt több fontos rendeletet is hozott, amivel birodalmát kívánta erősíteni, modernizálni

-          a korszakban haladónak számító rendeleteken az is érződik, hogy a felvilágosodás szellemétől is befolyásolva alattvalói életkörülményeit is igyekezett javítani

A vámrendelet

-          Mária Terézia úgy gondolta, hogy nagy méretű birodalmában a különböző területeknek különböző gazdasági feladatot ad

o   az örökös tartományokban az ipart fejlesztené, és ezek a területek látnák el az egész birodalmat iparcikkekkel, Magyarország pedig a mezőgazdasági termelésre koncentrálna, és a birodalom éléskamrája lenne

o   a korszakban egyre inkább úgy gondolták, hogy a gazdaság két ága közül az ipar a fontosabb a mezőgazdasággal szemben, így ez az örökös tartományok számára volt előnyös helyzet

-          Hogyan lehet megoldani az egyes területek specializációját?

o   a birodalmon belül belső vámhatárt húzott és úgy alakította a vámokat, hogy az örökös tartományokban iparcikkeket érje meg előállítani, Magyarországon pedig gabonát termeszteni

o   védővámhatárt vonnak a birodalom köré – minden behozott árura magas vámot vetettek ki, így a birodalom lakóinak nem érte meg külföldről jobb minőségű, de a magas vámok miatt nagyon drága árut behozni, hanem a hazai termelők áruját vették

o   így a hazai termelők számára nagy piac és kereslet alakult ki, így tudtak fejlődni

o   Hogyan érte el az uralkodó, hogy Magyarország a mezőgazdasági termékekre specializálódjon?

§  az örökös tartományokból Magyarországra olcsón lehetett behozni iparcikket, s eleve ezek fejlettebb ipari régiók voltak, így Magyarországon is ezeket a termékeket vették az emberek

§  a magyar iparcikkekre magas vám volt kivetve, így az örökös tartományokban nem válhattak versenytárasaivá az osztrák iparosoknak a magyarok

§  a mezőgazdasági termékekre viszont alacsony volt a vám, így az osztrákoknak is megérte magyar gabonát vásárolni

o   Milyen helyzetben van így Magyarország?

§  a mezőgazdasági termékeknek nagy piaca van

§  az ipar alig fejlődik

§  a kialakuló gazdasági rendszer fejlettségét az ipar határozza meg, így Magyarország összességében lemarad, a kedvezőnek tűnő helyzet komoly strukturális lemaradást mélyít el

A jobbágyrendelet

-          Mária Terézia 1767-ben adja ki az úrbéri rendeletet

o   az úrbér a földesúrnak járó jobbágyi szolgáltatások összessége

§  az úrbér mindenütt, ahol a jobbágyság rendszere kialakult, munka-, termény- és pénzjáradékból állt

o   az úrbér összetételét, nagyságát, szolgáltatási módját az urbárium szabályozta, az tehát egy dokumentum

o   ennek a dokumentumnak a kiadását szoktuk úrbérrendezésnek nevezni

-          a jobbágyok terhei

o   Ki felé voltak terhei a jobbágynak?

o   az állam

§  hadiadó

§  házadó

§  a katonaságnak természetben járó szolgáltatások

·         a katonák beszállásolása

·         a katonaság felszerelésének szállítása

§  katonáskodási kötelezettség

o   az egyház

§  a tized

o   a földesúr

§  kilenced

·         tizedrészt jelent

§  ajándékok

§  robot

·         heti 3-4 nap

§  Milyen folyamat nehezíti a jobbágyok helyzetét?

·         a földesúr növeli a majorságot, a robotot és pénzben szedi be a járadékot

o   gyakran törvénytelenül – a legelőből, feltört földekből szakít ki a földesúr

o   a robotot nyáron követeli egyben és nem hetente

-          az urbárium jelentősége

o   törvényes helyzetet teremt földesúr és jobbágy viszonyában

o   sokszor nagyok a terhek, de a visszaélésekre már kevésbé van lehetőség

o   Mit szabályoz?

§  teleknagyság

§  kilenced és egyéb járulékok mértéke

§  robot mértéke

o   hatása

§  van ahol könnyebbséget jelent, de nem ez a fő jelentősége, hanem az átláthatóság, kiszámíthatóság

-          Mi lehetett Mária Terézia célja az urbárium bevezetésével

o   a jobbágyokat akarta megvédeni a földesuraktól

o   elsősorban az állam számára való adózóképességük volt az ok

o   összességében egy haladó jellegű szabályozásról beszélhetünk, habár Nyugat-Európa jelentős részén a feudalizmus megszűnésével már jobbágyságról sem beszélhetünk

Az oktatási rendelet

-          ez volt az első rendelet Magyarországon, amely tankötelezettséget írt elő

-          6-12 éves korig kötelezővé teszi az oktatást

-          megtörve a katolikus egyház iskolák feletti hegemóniáját, kijelentette, hogy az oktatás az állam feladata

Az egészségügyi rendelet

-          diplomás orvosok

-          szakképzett bábaasszonyok

-          szegényházak

II. József uralkodása

A hatalomhoz vezető út

-          II. József anyja, Mária Terézia negyvenéves uralkodása után, 1780-ban került hatalomra

o   1741-ben már találkoztunk vele: anyja karján, mikor ő segítséget kért a magyar rendektől

o   mint a birodalom örököse kis korától a kormányzásra készítették fel

o   határozott elképzelései voltak

§  a birodalom modernizációja

§  a birodalom egységesítése

§  a lemaradt országrészek felzárkóztatása

o   anyja mellett nem bontakoztathatta ki terveit

§  Milyen hatással lehetett ez rá?

·         határozottan, gyorsan, de kicsit rugalmatlanul és türelmetlenül látott hozzá régóta érlelődő elképzeléseinek megvalósításához

·         döntéseit egyedül hozta, nehéz volt befolyásolni

-          abszolutizmus

o   József, hogy elképzeléseit gyorsan be tudja vezetni az egész birodalomra kiterjesztette az abszolutista kormányzást

§  az örökös tartományokban eddig is abszolutizmus volt, de ő Magyarországon is ezt az hatalomgyakorlási módszert vezette be

§  az országgyűlés

·         Magyarországon az országgyűlés az ország lakosságának 10%-át, a nemességet és a szabad királyi városok polgárságát képviselte, tehát a kiváltságos rétegeket

·         ezekkel a rétegekkel szemben nem lehetett sikert elérni az országgyűlésen az uralkodónak, hiszen védték születési kiváltságaikat, minden reformot megakadályoztak

·         Mit tett az uralkodó?

o   nem hívta össze az országgyűlést és rendeletek kiadásával kormányzott

o   Mária Terézia mérsékeltebb uralkodó volt, de 1765 után már ő sem hívott össze országgyűlést

§  a vármegyék

·         a magyar nemesség a vármegyéken szólhatott még bele az ország kormányzásába

·         II. József megszűntette a Szent István által kialakított, ekkor már nyolcszáz éve működő közigazgatási rendszert

·         Magyarországot 10 kerületre osztotta

§  a Szent Korona

·         nem koronáztatta meg magát sem magyar, sem cseh királynak

·         a koronázáskor országgyűlést kellett volna összehívni és megerősíteni a rendek jogait

·         így teljesen kikerülhette a rendeket

·         a koronát a bécsi kincstárba vitette

·         ezért kalapos királynak is hívták

-          a birodalom egysége

o   úgy gondolta, hogy úgy lehet modernizálni a birodalmat, ha az egységes

o   Mennyire volt egységes a Habsburg Birodalom?

§  semennyire

§  nagyon sok nép élt itt: osztrákok, csehek, magyarok, horvátok, szlovákok

o   nyelvrendelete

§  a hivatalos nyelv a német lett

·         kivéve az itáliai és németalföldi területeket, ahol a hagyományok miatt ezt lehetetlennek érezte

§  Magyarországon mi volt a hivatalos nyelv eddig?

·         a latin

·         Hol kellett korábban kötelezően a latint, majd a németet használni?

o   a közigazgatásban, a bíróságokon, az oktatásban

·         Hol nem kellett korábban kötelezően a latint, majd a németet használni?

o   a magánéletben

-          felvilágosodás

o   József, anyjához hasonlóan a felvilágosodás szellemében uralkodott

o   türelmi rendelet

§  az államot teljesen elválasztja az egyháztól: mindegy hogy az állampolgárok milyen felekezethez tartoznak

·         eddig a Habsburgok üldözték a nem-katolikus keresztényeket: a protestánsokat, görögkeletieket

·         még a protestánsok és katolikusok egymással kötött házasságát is tiltották

§  József megengedte a protestánsok és a görögkeletiek vallásgyakorlását és hivatalviselését

·         100 család közülük már építhetett templomot, lelkészlakot, iskolát

§  betiltotta az oktató vagy betegápoló funkcióval nem rendelkező szerzetesrendeket és vagyonukat kisajátította

o   az örökös jobbágyság megszüntetése

·         ekkor igazából a jobbágy név szűnt meg, a jobbágyok ugyanúgy tartoztak szolgáltatással földesuruknak

§  a jobbágy jogait kiszélesítette

·         szabad költözés

·         független bírósághoz való fordulás

§  tisztviselőit kötelezte a jobbágyok panaszának komoly kivizsgálására