5. osztály_órai jegyzet_A piramisok

-          kezdetben homokgödrökbe temették a halottaikat az egyiptomiak

o   azért mert a humuszos termőtalaj túl értékes ahhoz, hogy temetőnek használják

o   ez tökéletes körülmény a természetes mumifikálódáshoz, hiszen a testet nem éri víz, Egyiptom forró és száraz

§  a lényeg, hogy a test egyből kiszárad, mielőtt a baktériumok dolgozhatnának rajta

o   a probléma ezzel: a homok kifújhatja, könnyen kihantolhatja a sírt

-          a következő lépés

o   a problémát az egyiptomiak úgy oldották meg, hogy egy építményt tettek a gödör fölé

o   ezt masztabának hívjuk

o   ez padot jelent és tényleg egy téglalap alakú, kőből készült dolog

-          Dzsószer piramisa

o   építője: Imhotep, aki sokféle tudományban jártas volt

§  orvos, tudós, művész, építész

o   a piramis

§  masztabának indult, de újabb emeleteket emeltek rá

§  ez Imhotep nagy találmánya: masztabákat rakott egymásra, 6 szinten

§  tömör az egész, a sír alatta volt egy aknában, mint a masztabákban

§  1821-ben tárták fel, találtak is egy múmiát, ami valószínűleg nem Dzsószeré volt, de ezt sohasem tudjuk meg biztosan, mert elsüllyedt az ezt szállító hajó a Földközi-tengeren

-          a meidumi piramis

o   Sznofru első piramisa

o   a korban a világ legnagyobb építménye

o   lépcsős piramist építtetett, majd kitöltette a lépcsők helyét

o   soha nem használták, befejezetlen

-          tört falú piramis

o   Sznofru épített egy újabb piramist

o   a korban sajátja után egy újabb világ legmagasabb építményét emelt

o   ezt sem használták, egy újabb tragédia miatt

§  a talaj nem volt megfelelő és ezért csúszott meg

-          a vörös piramis

o   Sznofru harmadik piramisa

o   az idős fáraó mindenféleképpen szeretett volna egy sírhelyet

o   nem olyan magas, de befejezett

o   ide temették el Sznofrut

-          a gízai piramisok

o   Kheopsz, Kheprén és Mükerinosz piramisai

§  Kheopsz apja ismert fáraó: Sznofru, az első aki piramist építtetett

o   Miért építették a piramisokat?

§  a célja világos: a fáraó sírjának épült

§  nem templom: a templom az imádkozás, imádás helye, a sír a temetkezésé

o   Hogyan építették a piramisokat?

§  a piramis oldalai pontosan az égtájakhoz vannak igazítva

·         ehhez pontos csillagászati ismeretek kellettek

§  a köveket helyből hozták, többségüket nem kellett szállítani

·         háromféle követ használtak

o   helyben fejtett mészkő

o   fehér mészkő

o   gránit

·         bizonyos mészkövet úsztattak le a Níluson

§  Hogyan vitték fel a köveket a piramis tetejére?

·         ezek gyakran 3 tonnás kövek

·         az egyik elképzelés szerint egy nagy rámpát építettek és ezt a végén elbontották

·         ez a rámpa is nagy építészeti teljesítmény

·         gépek

o   Hérodotosz a Kr. e. 5. században, tehát 2000 évvel a piramisok építése után azt hallotta, hogy gépekkel

o   volt a saduf, ami egy gémeskútszerű vízkiemelő szerkezet, egy vödörrel az egyik és egy súllyal a másik végén

o   talán ezek álltak a piramis egyes lépcsőin és ezt érthették gépeken

o   valószínűleg alkalmaztak szánokat, görgőket

§  a piramis belsejében egy titokzatos és rejtélyes folyosórendszer található

·         a kamra közepén egy nyitott márvány szarkofág áll, ez az uralkodó sírhelye

·         a szarkofág szélesebb, mint a terembe vezető ajtónyílás és egy kőből áll, vagyis előbb tették be, mint, ahogyan a folyosót kiépítették, a piramist befejezték, talán azért, hogy ne lehessen elrabolni

·         a tudósok egy része úgy véli, hogy Kheopsz fáraót sohasem temették el a híres, nagy piramisban

o   a halotti kamra nincsen feldíszítve, ami tökéletesen ellentmond az akkori szokásoknak

o   az elhunyt fáraó szarkofágja csak félig készült el, a teteje pedig teljesen hiányzik

o   Mekkora volt a Kheopsz-piramis?

§  ma 137, anno 146 m magas (a Gellérthegy 130 m magas a Dunától)

§  7 millió tonna súlyú

§  2 és fél millió kőtömbből készült, melyek átlagosan 2 és fél tonnásak

§  21 évig épült, ami napi 315 kőtömb behelyezését jelenti

o   Kik építették a piramisokat?

§  a közrendű szabadok építették

·         a piramisokat nem rabszolgák építették, ha filmen látjuk, hogy rabszolgák tömegei nekifeszülve építik a piramisokat és pár hajcsár üti őket – ez biztos nem valós

·         egyrészt nem volt olyan fegyver az ősi Egyiptomban, amivel kontrollálni lehetett volna több tízezer rabszolgát

·         mi történt volna, ha fellázadnak ezek az emberek, több tízezren pár ostorral hadonászó tisztviselő ellen?

·         nem volt soha Egyiptomban olyan, hogy hatalmas rabszolgatömeggel építenének valamit

·         volt egy hónap, aminek a neve magyarra fordítva a „víz alatti hónap”: a Nílus kiáradt és egy hónapig minden víz alatt volt, ez lehetett az az időszak, amikor nincs mit tenniük az embereknek (szinte mindenki földműveléssel foglalkozott), ekkor mehettek közmunkára

Mumifikálás

Mit jelent a mumifikálás?

-          a holttestek tartósításának eljárása

-          balzsamozásnak is hívjuk, hiszen a testet egy speciális balzsammal kenik be az eljárás során, ami meggátolja a test lebomlását

Miért mumifikálták az egyiptomiak a testeket?

-          ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az elhunyt a földi halál után is folytathassa életét

-          a halott lelkének nyújtottak menedéket, mert ez ugyan az egyiptomiak hite szerint a halál után először az égbe szállt, de később időnként visszatért a testbe