5. osztály_órai jegyzet_Fönícia és India az ókorban

A zsidó vallás

-          egyistenhívő vallás

o   ebben különleges az ókori vallások között

-          Isten és nép kapcsolata

o   Izráel Isten kiválasztott népe, akikkel szövetséget kötött (Ábrahám, Izsák, Jákób)

o   Isten adta a tejjel-mézzel folyó Kánaán területét a zsidóknak

o   a nép rendre felrúgja a szövetséget (más isteneket tisztel) ezért új szövetséget kellett kötni – ez Jézus története

-          Mózes első 5 könyve tartalmazza a törvényt, a Tórát

o   a törvény szabályozza a zsidóság mindennapjait, szabályozza az adásvételt, öröklést, házasságot, büntetést, vallási szertartásokat, étkezést

o   legfontosabb része a Tízparancsolat

-          a vallás központja Salamontól a jeruzsálemi templom

o   a Szent Sátorban őrizték a frigyládát, benne a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat

o   ezek kerültek a letelepedés után Salamon templomába

o   a zsidó vallásban csak ezt nevezik templomnak, a többi szent hely neve: zsinagóga

-          a zsidó és a többi vallás

o   a zsidó vallás az alapja a keresztény és bizonyos tekintetben a mohamedán vallásnak

A kereskedők országa, Fönícia

-          Fönícia a Földközi-tenger és a Libanon-hegység között mintegy 350 km hosszan terült el, mintegy 40 km szélességben

-          Fönícia nem mai értelemben vett állam egységes területtel, hanem városállamok laza szövetsége volt

o   uralkodók álltak az egyes városállamok élén, akik védték államukat a többi városállam, illetve a közeli birodalmak, mint Egyiptom, Asszíria és Babilónia, ellen

-          Fönícia adottságai

o   sok csapadék – így nem kellett öntözni - kedvező feltételek a földműveléshez

o   sok fa: cédrus, libanoni tölgy

o   a tenger közelsége

§  a föníciaiak kiváló hajósok voltak

·         a sok fa adta a nyersanyagot

§  felfedezőútjaik

·         az ókor legnagyobb felfedezői voltak

·         Afrikát is körbehajózták

·         eljutottak Indiába, a mai Nagy-Britanniába

A kereskedelem

-          Mi segíthette Föníciát ahhoz, hogy kereskedőállammá váljon?

o   a tengerparti keskeny földsávot leszámítva kevéssé volt alkalmas a mezőgazdasági termelésre

o   kereskedelmi útvonalak találkozásánál fekszik

o   a Földközi-tengeri vízi kereskedelmi útvonal a legfontosabb

o   a fából hajókat lehet előállítani

-          Mivel kereskedtek?

o   saját készítésű áruk cseréje és a más népek által előállított cikkek szállítása (közvetítő kereskedelem) is beletartozott a profiljukba

o   saját áruik, amit exportra termeltek: gabona, szőlő, olajfa, füge, cédrus, bíborfesték (a bíborcsigából nyerték), a föníciai ipar termékei

-          kereskedelmi telepeket alapítottak

o   leghíresebb föníciaiak alapította város: Karthágó

A főníciai írás

-          a Kr.e. 13. században alakították ki a saját ábécéjüket

-          jellemzői

o   hangjelölő

o   az első ábécé: 22, vonalas jelből álló írás

-          az ábécé modern leszármazottai közé tartozik a héber ábécé, a görög ábécé, a latin írás és a cirill ábécé is

India és Kína

Földrajzi elhelyezkedés

-          elhelyezkedésük

o   India egy nagy félsziget Közép-Ázsiában

o   Kína Ázsia keleti felén helyezkedik el

o   mindkét államot magashegységek és őserdők határolják

o   az ókor és a középkor folyamán nagyon elzártan fejlődtek, Európával távolsági kereskedelmi kapcsolatokon kívül nem volt sok hatásuk egymásra

o   így ezeken a területeken az európaitól egy hangulatában, jellegében, kultúrájában erősen eltérő civilizáció alakult ki

-          nagy folyam menti civilizációk

o   India folyamai

§  az Indus és a Gangesz

§  időben először az Indus mellett alakult ki civilizáció

o   Kína folyamai

§  Sárga-folyó (Huangho) völgye

·         sárga löszt hoz Észak-Kína löszfennsíkjáról

§  Kék-folyó (Jangce)

o   Mi lehetett jellemző a gazdálkodásra?

§  öntözéses gazdálkodás, gátak építése, vízelvezetés, mocsárlecsapolás

India az ókorban

-          az Indus-völgyi civilizáció

o   az első, Indiában létrejövő ókori civilizáció volt

o   fénykorát a Kr. e. 2500–Kr. e. 1700 között élte

o   India őslakói, a barnább bőrű, dravidák hozták létre ezt a kultúrát

o   gazdaság

§  a termékeny folyóvölgyben öntözéses gazdálkodást alakítottak ki

§  gazdaság: templomgazdálkodás

o   a városi kultúra

§  a városokat egységes elvek alapján építették

·         fellegvár – közigazgatási-hatalmi központ

o   középületek, hatalmas központi gabonatározók

o   hatalmas falakkal vették körül

·         ettől elválasztott alsóváros a lakónegyedeknek

§  a legjelentősebb város neve Mohendzso-daro volt

·         lakosságszáma: 100 000 fő

§  Mohendzsodáro hihetetlen mérnöki és várostervezői képességekről tanúskodik

·         épületei geometriai elrendezésűek, egységesek voltak

·         utcái pontosan észak-dél, kelet-nyugati irányban szelték át a várost

·         többemeletes házakat építettek

§  technikai fejlettsége

·         a kutak, víztározók, fürdőszobák, illemhelyek a mai higiéniát idézik

·         vízvezetékrendszer és csatornázás

o   minden házban volt mosdóhelyiség, külön kút + közkutak az utcákon + közfürdők

·         az egész város egyforma nagyságú agyagtéglákból épült, amelyeket a ma is alkalmazott eljárásokkal állítottak elő

o   hanyatlás

§  klímaváltozás és az ennek következtében történő erdőpusztulás volt

§  területet sújtó természeti csapások

§  a földek elmocsarasodása

§  Kr. e. 1700-ra az Indus-völgyi civilizáció megszűnt létezni

-          az árja hódítás

o   az árják egy Belső-Ázsiát benépesítő népcsoport, fehérebb bőrűek, mint az Indiában korábban élő dravidák

o   Kr. e. 1500 körül északról vándoroltak be Indiába

o   több, egymástól független királyságot alapítottak

o   gazdaságuk

§  ők terjesztették el Indiában a lovat és a bronzkardot, később feltehetően a vas használatát is

§  a tehén szentként való tisztelete is ebből a korból származik