6. osztály_órai jegyzet_II. András uralkodása

-          külpolitika

o   halicsi háborúi

§  András hosszú, több mint egy évtizedes halicsi hadjáratai semmilyen eredményt nem hoznak

o   keresztes hadjáratot is vezetett

§  ez gyakori volt az európai uralkodók között

§  igazi hadmozdulatra nem került sor

o   ötletszerű, kalandor hódító hadjáratok

§  kizárólag a hadjáratokban részt vevő, a hódításokból közvetlenül hasznot húzó előkelő réteg érdekeit szolgálták, akik jelentős jutalmakat kaptak a királytól

§  a belső bajokról terelhették el a figyelmet a külső hódítások

-          uralkodását új birtokpolitika jellemezte

-          a királyi birtokok egy jelentős részét eladományozta

o   Mit adományozott el?

§  idézet tőle: „az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség”

o   Kik részesedtek az adományokból?

§  az adományozottak a király hűséges emberei, általában vezető egyházi vagy világi tisztségviselők

§  nagyon sokan külföldiek voltak, főleg német származású feleségének rokonai, udvartartása

§  ez nem hűbéri viszony, ugyanis nem katonáskodásért cserébe történtek meg ezek, hanem feltétel nélkül

§  ekkor alakulnak ki a későbbi nagy uradalmak alapjai

o   Miért adományozott ilyen sokat?

§  emlékszünk arra, hogy III. Béla bevételei nagyobbak voltak a francia vagy angol királyénál, de országa szegényebb

§  András ezt akarta megváltoztatni

§  francia minta alapján egy nyugat-európai modellhez próbálta közelíteni a magyar rendszert

§  ezzel a tőle nagy társadalmi távolságban lévő, vezető pozícióban lévő réteget próbálta közelíteni a királyhoz

§  úgy gondolta, hogy lemondhat a földesúri jövedelmekről és a tisztán pénzbeli jövedelmekre szeretett volna áttérni

o   Mi volt a következménye az adományozásnak az államháztartásra?

§  a magyarországi gazdasági viszonyok nem voltak elég fejlettek ahhoz, hogy a régi struktúrával szemben teljesen új berendezkedést alakítson ki

§  a regálé jövedelmekből nem származott elegendő bevétel: a pénzgazdálkodás nem volt olyan fejlett a 13. századi Magyarországon, hogy erre lehetett volna alapozni a királyi hatalom gazdasági alapját

§  eredmény: rohamosan csökken a királyi birtok aránya, így a király bevételei is

-          a Bánk-bán féle merénylet

o   az arisztokrácia egyes csoportjai többször is kísérletet tettek a király hatalmának megdöntésére

§  oka: a nagy birtokadományokat gyakran külföldiek kapták

§  Gertrúd, András felesége a német birodalomból származott

§  Gertrúd családtagjai jelentős tisztségeket kaptak

·         a korabeli krónikaírók írnak a merániak túlkapásairól

o   1213-ban felkelés tört ki, melynek vezetői Gertrúd udvarának korábbi magas rangú tisztségviselői, Péter ispán és Bánk nádor voltak

§  a felkelésnek személyes sérelem is állhatott a hátterében, az biztos, hogy konkrétan Gertrúd ellen irányult

§  János esztergomi érsek kitérő választ adott: „A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz és ha mindenki beleegyezik én magam nem ellenzem.”

§  a felkelők közül Pétert karóba húzták, de Bánk csak a nádorságot vesztette el, ami a király pozíciójának gyengeségére utal

o   a Bánk bán történet egy író miatt vált ismertté

§  a 19. században Katona József írt belőle drámát

§  később ezt Erkel Ferenc megzenésítette, így operaként is szokták játszani

§  a dráma nem hiteles történelmileg

Az 1222.évi Aranybulla

-          1222: puccs: egy előkelői réteg kiszorította II. András híveit a királyi udvarból és magához ragadták a kormányzást

o   elsősorban azok a világi főurak voltak, akik kimaradtak a birtokadományozásokból és őket a társadalom más, a király politikájával szembenálló csoportok is támogatták

o   ez a réteg adattatott ki a királlyal egy oklevelet, melyet Aranybullának hívunk

§  a bulla latin szó, pecsétet jelent, vagyis egy arany pecséttel lezárt oklevélről van szó

·         az okleveleket viaszból vagy könnyen formálható fémekből, például ólomból készült pecséttel volt szokás hitelesíteni

·         ezt vagy ráütötték a pergamenre vagy zsinóron lógott le róla

·         a legfontosabb dokumentumokat arany pecséttel hitelesítették

·         a képen András egy másik pecsétjét láttuk, ugyanis az Aranybulla hét példánya nem maradt meg, csak későbbi másolatból ismerjük a dokumentumot

o   Mit tartalmazhatott az oklevél?

§  a kiállítók rávették a királyt, hogy jogaikat erősítse meg és rögzítse politikájának változtatását

-          az előkelők az Aranybullában

o   16: nem adományoz örök tulajdonba vármegyéket

o   30: ne viseljenek az előkelők két méltóságot

o   26: idegenek ne kapjanak birtokokat (itt Gertrúdra emlékezhetünk)

-          a királyi szerviensek az Aranybullában

o   az előkelők mellett egy másik rétege is kialakult a magyar társadalomnak a 13. századra, mely jogait az Aranybullában érvényre tudta juttatni

o   a királyi szerviensek

§  kisebb, független birtokosok, akik Szent István óta megőrizték önállóságukat

§  ők a későbbi nemesség rétegének elődje

§  helyzetük, céljaik

·         az előkelőktől féltek: nagy kiváltság a számukra, hogy nem a terület ura, hanem a király alá tartoztak

§  a 31 cikkelyből 11 foglalkozott a királyi szerviensekkel

o   az Aranybullában több olyan kiváltságot is kapnak, ami a későbbi legfontosabb nemesi jogok közt is megtalálható

o   összefoglalóan: tehát a 13. században kialakuló magyar nemesség első megjelenését látjuk

§  csak törvényes bírói ítélettel foghatók el

§  mentesülnek az adók és katonák beszállásolási kötelezettsége alól

§  leánya is örökölhet a birtokból, ami csak akkor száll a királyra, ha az egész nemzetség kihalt

§  csak idegen támadás esetén kell hadba menni, különben a király fizet nekik