6. osztály_órai jegyzet_Iv. Béla uralkodása a tatárjárásig


-          IV. Béla első évei
o   rendteremtés
§  apja, András hívei közül sokakat börtönbe vet, megvakíttat, mások elmenekülnek
§  a hűtlenséggel és az ország javainak eltékozlásával vádolt urak birtokát elkoboztatta
§  megtiltotta, hogy bárki a hercegek, érsekek és püspökök kivételével a jelenlétében leüljön, a tanácsban található székeket eltüzelte
o   birtokpolitika
§  célja a III. Béla korabeli viszonyok visszaállítása
§  a visszavétel lényegében minden birtokra kiterjedt: az örökbe adottakra, a királyi szerviensek, a várnépek és az egyház birtokaira is
§  komoly ellenállást vált ki politikája
§  Milyen érzéseket válthatott ez ki a társadalomból?
·         a többség ellene fordult
·         nem láthatták, hogy intézkedései a királyi hatalom szükséges megerősítését szolgálják
-          a keleti magyarok, a tatár veszély
o   Julianus 1236-ban Bélának és a pápának is hírt hoz a tatárok Német-római Birodalom elleni támadásának tervéről
§  Ki volt Julianus?
·         magyar szerzetes, aki a Baskíria területén maradt magyarokat kutatta fel
·         utazásának az eredeti célja mellett egy másik fontos eredményéről most beszélünk: hírt hozott a tatár veszélyről
§  a tatárok
·         igazából nem is a tatár népről van szó, hanem a mongolokról
·         a mongolok egy könnyűlovas kelet-ázsiai nép, akik a 13. században Dzsingisz kán vezetésével hatalmas államot hoznak létre
·         sok kis népet is magukba olvasztottak, akik előörsökként harcoltak a mongol seregben, ilyen volt a tatár is, s mivel a magyarok a tatárokkal találkoztak, azt hitték az egész nép a tatár nép
·         Dzsingisz utódja, Batu kán az 1240-es években már a kelet-európai államokat támadta
o   1239-ben a tatároktól vereséget szenvedett Köten kun fejedelem bebocsátást kért Magyarországba, s annak fejében hogy népe megőrzi a szabadságát felvenné a katolikus vallást és együttműködne a magyar királlyal
o   az előkelők nem hittek a tatár veszélyben
o   a kunok elűzése
§  a nomád kunok befogadása kiélezte az ellentétet a király és az előkelők között
§  a kunok nagy kárt tettek a vetésben
§  az ország lakossága a kunok ellen fordult, mert azt hitték összejátszanak a tatárokkal és meggyilkolták Kötent, a kunok fosztogatva kivonultak az országból

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

5. osztály_órai jegyzet_A zsidó állam története

Földrajzi jellemzők -           sok nevet említhetünk, ezek különböző nézőpontokat jelentenek o    Izráel §   a zsidó népnév a Bibliában, amit az Úr adott Jákóbnak §   ma így hívjuk a zsidó államot o    Palesztina §   a filiszteus népnévből alakult ki, mely egy ókorban itt élő nép volt o    Kánaán §   az Izráel fiai által elfoglalt, „tejjel-mézzel folyó” ország (Ígéret földje) o    Szentföld §   több vallásnak is szent területe ez: zsidó, keresztény, Iszlám -           a terület politikai jellemzői o    nagybirodalmak kereszttüzében volt folyamatosan §   Egyiptom, Óbabiloni Birodalom, Asszíria, Újbabiloni Birodalom, Perzsa Birodalom, Irak, Irán, Hatti, Törökország o    így gyakoriak a harcok ezen a területen és a zsidó állam csak rövidebb időszakokban tudott függetlenné válni,...
További információk

7. osztály_órai jegyzet_A jakobinus diktatúra

A forradalmi Franciaország nehézségei -           élelmiszerhiány o    ez a forradalom előtt is probléma volt, és természetesen a forradalom ezt nem is oldotta meg o    sőt a forradalom és a harcok miatt a gabona ára tovább nőtt -           a földkérdés megoldatlansága o    a parasztok földhöz szerettek volna jutni o    az egyházi földeket áruba bocsátották, de ez lassan haladt, kevés földet osztottak ki a parasztok között o    a parasztság három év után úgy gondolta, hogy a forradalom nem teljesítette az ő legfőbb követeléseiket o    több megyében paraszti megmozdulások történtek -           a királypárti szervezkedők mozgalma o    pár év után a régi rend hívei is megjelentek, hiszen a forradalom sok problémája miatt sokan nosztalgiával gondoltak vissza a királ...
További információk

5. osztály_órai jegyzet_A pun háborúk

-        a háború eldöntése egy római találmányhoz kapcsolódik o    a háború főleg tengeren zajlott és a karthágóiak fölényével haladt o    a rómaiak azonban egy találmánnyal megfordították a háború menetét: a csapóhíd (holló) §   a tengeri csatát szárazföldi csatává alakították, amiben jobbak voltak -        a béke o    Karthágónak át kellett adnia Szicíliát o    minden római hadifoglyot szabadon kellett engedni o    Karthágónak hatalmas hadisarcot kellett fizetnie -        új közigazgatási egység: a provincia o    Róma az újabb és újabb területeket ún. provinciákként csatolta kialakuló birodalomhoz o    a provincia Rómának alárendelt tartományt jelent §   egy Rómából kiküldött helytartó irányítja §   adót fizet, és katonákat küld Rómának A második pun háború -    ...
További információk