7. osztály_órai jegyzet_A reformkor
A reformkor
-
Korszakunk fontos fogalma a változás.
o Hogyan, mi módon változik fokozatosan valami?
§
reformok útján
o
És a gyors, radikális változás hogyan valósul
meg?
§
forradalom által
-
Helyezzük el időben azt a korszakot, amivel a
következő időben foglalkozni fogunk:
o
ezt reformkornak hívjuk
o
kezdetét nem tudjuk pontos időponthoz kötni: az
1820-as évektől használjuk ezt a fogalmat
o
a vége viszont egy pontos időponthoz kötődik: az
1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz
o
a reformkorban valakik fokozatosan át akarnak
alakítani valamit
o
1848-ban az átalakítási kísérlet radikálisan,
hirtelen történik meg
miről is lesz
szó az elkövetkező másfél hónapban
o
először megnéztük, hogy milyen állapotban van a
korszakunkban a magyar gazdaság és megfogalmaztuk, hogy milyen problémákkal
szembesül és meghatározzuk, hogy milyen változtatásokat szeretnének elérni
egyesek
o
ezt követően ugyanezt végeztük el a magyar társadalommal,
itt is vannak problémák és változtatási szándékok
o
összefoglaljuk, hogy milyen témákban is akarnak
változtatni egyesek
o
majd megnézzük, hogy kik akarják ezeket a
változtatásokat és kik ellenzik, és hogy milyen színtéren zajlik a küzdelem a
két csoport között
o
ezt követően bemutatom a korabeli kulturális
életet és a születő világváros Pestet
o
így jutunk el az 1848-as forradalomhoz, mely az
ekkor kitörő európai forradalmi hullámhoz tartozik
A polgári
átalakulás alapkérdései
A
polgárosodás folyamatában a feudális, középkorias, kötöttségeken és
kiváltságokon alapuló rendszert próbálta a reformellenzék lebontani
Magyarországon.
A
jobbágyfelszabadítás
-
a
feudális társadalom és gazdaság lebontásának legfontosabb lépése a jobbágyi
állapot megszüntetése
-
Mi
lesz a jobbágyokból ez után?
o
szabad
embereklesznek
o
ők
rendelkeznek majd azzal a földdel, amit eddig műveltek
o
Marad-e
akkor földje a földesúrnak?
§ persze, az ún.
majorság, ami a földesúr saját kezelésű földterülete
-
Hogyan
lehet megvalósítani ezt?
o
egyszerűen
el lehetne venni a földet a földesuraktól és az egyháztól
§ Hol történt ez
így?
·
Franciaországban
a forradalom alatt
§ Mi a baj ezzel?
·
Magyarországon
nincs forradalom, pont hogy a nemesség vezetésével, törvényes úton kell ezt
megvalósítani
o
vagyis
kell hozni egy törvényt, ami mindenkinek jó
o
ezt
az elvet, amit elsősorban Kossuth Lajos dolgozott ki örökváltságnak nevezzük
§ ez azt jelenti,
hogy a jobbágy a földesúri terheket egy összegben megváltja, felszabadítja
magát, a jobbágytelek az ő tulajdonába kerül
§ az örökváltságnak
két fajtája van
·
először
az önkéntes örökváltságról gondolkoztak, amit sikerült is törvénybe iktatni: ez
azt jelentette, hogy a jobbágy megválthatta magát
o
Mi
lehetett ezzel a probléma a gyakorlatban?
§ a jobbágyok nagyon
kis része volt képes egy összegben megváltani magát
o
Mekkora
lehetett ez az összeg?
§ a jobbágy évente
ad valamennyi terményt a földesúrnak
§ azonban nem ezt
kell megváltania, hiszen ezt minden évben fizetni
§ ezt az évente
beadott terményjáradékot kamatként értelmezték
§ azt az összeget
kellett kifizetnie, aminek az éves kamata az általa beadott terményjáradéknak
felelne meg
§ vagyis a földesúr,
ha betette egy bankba az általa kapott összeget, akkor az éves kamata akkora
volt, mint amit a jobbágy adott évente neki
·
a
másik fajta a kötelező örökváltság
o
Kossuthék
egy idő után ezt kezdték el követelni
o
ez
a jobbágyi állapot teljes felszámolását jelentette
o
minden
jobbágyot fel kell szabadítani és a földesurakat kárpótolni
o
Hogyan
lehet ezt megoldani, ha a jobbágyok többségének nincs elég pénze a megváltást
kifizetni?
§ az állam fizeti ki
ezt az összeget
o
Honnan
lesz az államnak erre pénze?
§ megadóztatja a
nemeseket is
§ így eljutunk a
jobbágyfelszabadítással szorosan összefüggő második pontunkra: a nemesség
adómentességének megszüntetése
A
nemesi kiváltságok felszámolása
-
a
legfontosabb a nemesi adómentesség megszüntetése
-
ezt
közteherviselésnek nevezzük – Miért?
o
az
ország terheinek viseléséről van szó, amit mindenkinek közösen vállalnia kell
-
a
követelések a gyakorlatban
o
a
reformerek nem követelhették nyíltan a nemesi kiváltságok eltörlését, hiszen
így sok nemes eleve szembehelyezkedett volna ezzel
§ jelszavuk a
„jogkiterjesztés” volt
§ ez azt jelentette,
hogy nem a nemesektől vesznek el valamit, hanem a többi társadalmi csoportot
emelik be a jogokba
-
az
egyik első rést a nemesi adómentességen a hídpénz volt
o
az
1832-es országgyűlésen szavazták meg, hogy a hidakon való átkelésnél
mindenkinek fizetnie kell
A
gazdaság kötöttségeinek eltörlése
-
az
ősiség törvényének eltörlése
o
Mi
ez az ősiség törvénye? Tavaly tanultunk róla.
§ 1351-ben Nagy
Lajos király hozza, a nemesi kiváltságokat tartalmazó Aranybulla kiegészítése
lett
§ kimondja, hogy a
nemesi földeket nem lehet eladni, ha valakinek nincs utóda, akkor a család
oldalága örökli, és csak akkor száll a királyra vissza, ha oldalágon sincs
örökös
§ a 14. században az
volt a célja a törvénynek, hogy a nemesi családok erősödjenek meg, ne okozza a
család vesztét egy birtokeladás, vagy egy gyermek nélküli házasság
o
a
19. században az ősiség törvénye azonban már nagyon nem volt korszerű
o
Széchenyi
István első könyvének címe „Hitel”
§ Mi a hitel?
·
ha
valakinek nincs elég tőkéje, de egy vállalkozást szeretne indítani, akkor egy
banktól hitelt vesz fel valamekkora kamatra, a sikeres vállalkozás után az
alaptőkéből profitot termel és a felvett hitelt visszafizeti a banknak, így
mindenki jól jár
§ Széchenyi az
ország egyik legnagyobb birtokosaként hitelkérelemmel fordult egy bécsi
bankhoz, ami a legnagyobb döbbenetére elutasította a hitelkérelmét
§ Széchenyinek sem
adnak hitelt, mert nincs elég fedezete
·
Miért
nincs, hiszen ő az ország egyik legnagyobb földbirtokosa?
o
de
a földbirtokkal a bank nem tud kezdeni semmit, mert az ősiség törvénye alapján
a nemes nem adhatja el a földbirtokát, vagyis a bank számára nem jelent valós
fedezetet
§ a 19. század
Európában a vállalkozások százada, amiből Nyugat-Európában a nemesek is
kiveszik a részüket
§ a vállalkozás
logikája alapján tőkéből profitot termel a vállalkozó
§ a magyar
nemeseknek azonban nincs tőkéje, hiszen hatalmas földbirtokuk sem ér a
gyakorlatban sem semmit, hiszen nem lehet pénzzé tenni
§ a 19. század
logikájához már nagyon nem illik az ősiség törvénye, Széchenyi mondja ki
elsőnek, hogy ezt meg kell szüntetni, mert csak akadályozza a gazdaságot
§ Széchenyi végül
írt egy dörgedelmes levelet a banknak és végül hozzájutott a hitelhez
Megjegyzések
Megjegyzés küldése