7. osztály_órai jegyzet_A reformkor


A reformkor

-          Korszakunk fontos fogalma a változás.
o   Hogyan, mi módon változik fokozatosan valami?
§  reformok útján
o   És a gyors, radikális változás hogyan valósul meg?
§  forradalom által

-          Helyezzük el időben azt a korszakot, amivel a következő időben foglalkozni fogunk:
o   ezt reformkornak hívjuk
o   kezdetét nem tudjuk pontos időponthoz kötni: az 1820-as évektől használjuk ezt a fogalmat
o   a vége viszont egy pontos időponthoz kötődik: az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz

o   a reformkorban valakik fokozatosan át akarnak alakítani valamit
o   1848-ban az átalakítási kísérlet radikálisan, hirtelen történik meg

miről is lesz szó az elkövetkező másfél hónapban
o   először megnéztük, hogy milyen állapotban van a korszakunkban a magyar gazdaság és megfogalmaztuk, hogy milyen problémákkal szembesül és meghatározzuk, hogy milyen változtatásokat szeretnének elérni egyesek
o   ezt követően ugyanezt végeztük el a magyar társadalommal, itt is vannak problémák és változtatási szándékok
o   összefoglaljuk, hogy milyen témákban is akarnak változtatni egyesek
o   majd megnézzük, hogy kik akarják ezeket a változtatásokat és kik ellenzik, és hogy milyen színtéren zajlik a küzdelem a két csoport között
o   ezt követően bemutatom a korabeli kulturális életet és a születő világváros Pestet
o   így jutunk el az 1848-as forradalomhoz, mely az ekkor kitörő európai forradalmi hullámhoz tartozik




A polgári átalakulás alapkérdései

A polgárosodás folyamatában a feudális, középkorias, kötöttségeken és kiváltságokon alapuló rendszert próbálta a reformellenzék lebontani Magyarországon.

A jobbágyfelszabadítás

-          a feudális társadalom és gazdaság lebontásának legfontosabb lépése a jobbágyi állapot megszüntetése
-          Mi lesz a jobbágyokból ez után?
o   szabad embereklesznek
o   ők rendelkeznek majd azzal a földdel, amit eddig műveltek
o   Marad-e akkor földje a földesúrnak?
§  persze, az ún. majorság, ami a földesúr saját kezelésű földterülete
-          Hogyan lehet megvalósítani ezt?
o   egyszerűen el lehetne venni a földet a földesuraktól és az egyháztól
§  Hol történt ez így?
·         Franciaországban a forradalom alatt
§  Mi a baj ezzel?
·         Magyarországon nincs forradalom, pont hogy a nemesség vezetésével, törvényes úton kell ezt megvalósítani
o   vagyis kell hozni egy törvényt, ami mindenkinek jó
o   ezt az elvet, amit elsősorban Kossuth Lajos dolgozott ki örökváltságnak nevezzük
§  ez azt jelenti, hogy a jobbágy a földesúri terheket egy összegben megváltja, felszabadítja magát, a jobbágytelek az ő tulajdonába kerül
§  az örökváltságnak két fajtája van
·         először az önkéntes örökváltságról gondolkoztak, amit sikerült is törvénybe iktatni: ez azt jelentette, hogy a jobbágy megválthatta magát
o   Mi lehetett ezzel a probléma a gyakorlatban?
§  a jobbágyok nagyon kis része volt képes egy összegben megváltani magát
o   Mekkora lehetett ez az összeg?
§  a jobbágy évente ad valamennyi terményt a földesúrnak
§  azonban nem ezt kell megváltania, hiszen ezt minden évben fizetni
§  ezt az évente beadott terményjáradékot kamatként értelmezték
§  azt az összeget kellett kifizetnie, aminek az éves kamata az általa beadott terményjáradéknak felelne meg
§  vagyis a földesúr, ha betette egy bankba az általa kapott összeget, akkor az éves kamata akkora volt, mint amit a jobbágy adott évente neki
·         a másik fajta a kötelező örökváltság
o   Kossuthék egy idő után ezt kezdték el követelni
o   ez a jobbágyi állapot teljes felszámolását jelentette
o   minden jobbágyot fel kell szabadítani és a földesurakat kárpótolni
o   Hogyan lehet ezt megoldani, ha a jobbágyok többségének nincs elég pénze a megváltást kifizetni?
§  az állam fizeti ki ezt az összeget
o   Honnan lesz az államnak erre pénze?
§  megadóztatja a nemeseket is
§  így eljutunk a jobbágyfelszabadítással szorosan összefüggő második pontunkra: a nemesség adómentességének megszüntetése

A nemesi kiváltságok felszámolása

-          a legfontosabb a nemesi adómentesség megszüntetése
-          ezt közteherviselésnek nevezzük – Miért?
o   az ország terheinek viseléséről van szó, amit mindenkinek közösen vállalnia kell
-          a követelések a gyakorlatban
o   a reformerek nem követelhették nyíltan a nemesi kiváltságok eltörlését, hiszen így sok nemes eleve szembehelyezkedett volna ezzel
§  jelszavuk a „jogkiterjesztés” volt
§  ez azt jelentette, hogy nem a nemesektől vesznek el valamit, hanem a többi társadalmi csoportot emelik be a jogokba
-          az egyik első rést a nemesi adómentességen a hídpénz volt
o   az 1832-es országgyűlésen szavazták meg, hogy a hidakon való átkelésnél mindenkinek fizetnie kell

A gazdaság kötöttségeinek eltörlése

-          az ősiség törvényének eltörlése
o   Mi ez az ősiség törvénye? Tavaly tanultunk róla.
§  1351-ben Nagy Lajos király hozza, a nemesi kiváltságokat tartalmazó Aranybulla kiegészítése lett
§  kimondja, hogy a nemesi földeket nem lehet eladni, ha valakinek nincs utóda, akkor a család oldalága örökli, és csak akkor száll a királyra vissza, ha oldalágon sincs örökös
§  a 14. században az volt a célja a törvénynek, hogy a nemesi családok erősödjenek meg, ne okozza a család vesztét egy birtokeladás, vagy egy gyermek nélküli házasság
o   a 19. században az ősiség törvénye azonban már nagyon nem volt korszerű
o   Széchenyi István első könyvének címe „Hitel”
§  Mi a hitel?
·         ha valakinek nincs elég tőkéje, de egy vállalkozást szeretne indítani, akkor egy banktól hitelt vesz fel valamekkora kamatra, a sikeres vállalkozás után az alaptőkéből profitot termel és a felvett hitelt visszafizeti a banknak, így mindenki jól jár
§  Széchenyi az ország egyik legnagyobb birtokosaként hitelkérelemmel fordult egy bécsi bankhoz, ami a legnagyobb döbbenetére elutasította a hitelkérelmét

§  Széchenyinek sem adnak hitelt, mert nincs elég fedezete
·         Miért nincs, hiszen ő az ország egyik legnagyobb földbirtokosa?
o   de a földbirtokkal a bank nem tud kezdeni semmit, mert az ősiség törvénye alapján a nemes nem adhatja el a földbirtokát, vagyis a bank számára nem jelent valós fedezetet

§  a 19. század Európában a vállalkozások százada, amiből Nyugat-Európában a nemesek is kiveszik a részüket
§  a vállalkozás logikája alapján tőkéből profitot termel a vállalkozó
§  a magyar nemeseknek azonban nincs tőkéje, hiszen hatalmas földbirtokuk sem ér a gyakorlatban sem semmit, hiszen nem lehet pénzzé tenni
§  a 19. század logikájához már nagyon nem illik az ősiség törvénye, Széchenyi mondja ki elsőnek, hogy ezt meg kell szüntetni, mert csak akadályozza a gazdaságot
§  Széchenyi végül írt egy dörgedelmes levelet a banknak és végül hozzájutott a hitelhez

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

5. osztály_órai jegyzet_A zsidó állam története

7. osztály_órai jegyzet_A kiegezés

7. osztály_órai jegyzet_A jakobinus diktatúra