7. osztály_órai jegyzet_A reformkor vitáinak színterei

A reformkor vitáinak színterei

-          ami nem volt:

o   nyílt felkelés, lázadás, forradalom, háború, merényletek

-          a viták békésen zajlottak

o   a reformkor alakjai érvekkel próbáltak hatni

o   törvényekkel szerették volna megváltoztatni Magyarországot

-          Mik lehettek így a viták színterei?

o   a politikai élet egyes intézményei

o   az országgyűlés és a vármegyék

-          az országgyűlés és a vármegyei politikai élet működése

o   az országgyűlés elnevezése

§  rendi gyűléseket Magyarországon már a 14. század óta tartottak

§  korszakunkban az országgyűléseket reformországgyűléseknek is szoktuk nevezni, kifejezve, hogy itt nem a hagyományos szerepek működtek

·         a hagyományos országgyűlésen a nemesség és az uralkodó küzdött egymással a nemesek jogainak megerősítése, lazítása kapcsán

·         a reformországgyűléseken a nemesség egy része próbálta a modernizáló, a feudális rendszert lebontó reformterveit keresztülvinni a többi nemesen, majd az uralkodón

o   országgyűlés

§  időnként hívja össze az uralkodó

·         a hosszú, rendeleti úton történő kormányzás után 1825-től van újra rendszeresen országgyűlés

·         hivatalosan három évenként hívták össze

·         az országgyűlés latin neve diéta, történelmi könyvekben így is találkozhatnak a nevével

·         Pozsonyban – a török megszállás ideje óta volt így

·         ez Bécshez nagyon közel van, ma Szlovákia fővárosa

·         a reformellenzékben megfogalmazódott az az igény, hogy a gyűléseket Pesten tartsák, ami csökkentette volna a Habsburg-kormányzat befolyását

·         de a reformkorban a helyszín nem változott

§  a királlyal együtt látja el a törvényhozás hatalmi ágát

§  két kamarás

·         a felső kamarában a főnemesek, vagyis a bárók, grófok és hercegek foglalnak helyet

·         őket személyesen hívta meg a király, vagyis valamennyien címük alapján jogosultak voltak a megjelenésre

·         az alsótáblára a megyék és a városok küldtek követeket

o   az itt megjelenő nemesek így általában a köznemesség soraiból kerültek ki

o   őket a vármegyék választották

§  a megyegyűlésen az adott vármegye összes nemese összegyűlt, majd választottak két képviselőt, akik az országgyűlésben képviselik őket és egy követutasítást is, vagyis, hogy milyen elvek alapján szavazzanak az országgyűlésen

·         ritkán, de előfordulhatott, hogy egy követ nem értett egyet a megyéjétől kapott követutasítással

·         Kölcsey Ferenc ezért mondott le egyszer a követségről

·         a két ház közt üzenetváltások zajlottak, közös határozat kellett, hogy az uralkodó elé kerüljön egy javaslat

o   az alsótábla és a felsőtábla közti átiratokban, ahol egységes álláspontra kellett jutniuk a király válasza kapcsán

o   tudunk olyat, hogy a két ház hónapokon keresztül, akár több mint 30 választ váltó vita után tudott csak egységes álláspontra jutni

·         az uralkodó ún. leirattal kommunikált az országgyűléssel, akik, miután az alsó- és felsőtábla egyetértett a válasszal feliratot küldtek az uralkodónak

-          Hol volt erős a reformellenzék?

o   a megyegyűléseken nagy küzdelem zajlott az ellenzékiek és a reformokat nem támogatók között

o   korszakunkban mindez vegyesen alakult, de általában a reformellenzék tudott több követet küldeni

o   a vármegyei választások sokszor nagyon durvák voltak

§  több verekedés, gyilkosság is történt

§  e mellett a bécsi kormányzat igyekezett lefizetni és leitatni a kisnemeseket, hogy ne ellenzéki képviselőkre szavazzanak

o   Az országgyűlésen hol lett erősebb a reformellenzék?

§  az alsótáblán

o   Mi volt a helyzet a felsőtáblával?

§  a többség konzervatív nézeteket vallott, támogatta a Habsburg-kormányzatot

§  pár kivételünk van: a már említett Széchenyi vagy Wesselényi, később Batthyány Lajos

§  az ő szavuk, mint főnemesek azonban sokat számított

-          az országgyűlési ifjak

o   az országgyűlésen az 1830-as években a karzaton egyre több néző és érdeklődő tűnt fel

§  ma is van lehetőség bemenni az országgyűlés ülését megnézni

o   ők főleg fiatal joghallgatók voltak, polgári és nemesi származású értelmiségiek

o   a reformellenzéket támogatták

o   az országgyűlés karzatáról bekiabálásokkal próbálták kifejezni véleményüket, de esténként Pozsonyban macskazenét tartottak a konzervatív képviselők házánál vagy díjakat adtak át a reformellenzék képviselőinek

o   őket hívjuk országgyűlési ifjúságnak

-          a sajtó szerepe

o   Mit jelent a „sajtó” kifejezés?

§  az újságokat, napilapokat, magazinokat

§  ma a rádióadók, a televízió csatornák is hozzátartoznak

o   Milyen szerepe lehetett a reformkori vitákban, küzdelmekben a sajtónak?

§  az ott zajló vitákat, a reformellenzék vezetőinek elveit széles tömegekhez juttatta el

§  egyszerűen: nyilvánosságot teremtett

o   a sajtó szerepe a reformkorban

§  egyértelműen Kossuth Lajoshoz kötődik

·         róla a későbbiekben még részletesen beszélünk

§  az 1832-36-os országgyűlés alatt „Országgyűlési Tudósítások” címmel szerkesztett egy kiadványt

o   bemutatta az országgyűlésben zajló vitákat

·         korabeli kőnyomatos sajtóval, később kézírással sokszorosították

·         rendeltek belőle példányt a megyék, városok, iskolák – így az egész országban sokfelé eljutottak a pozsonyi országgyűlés hírei

·         mivel nem újság volt hivatalosan, csak levél, így a cenzoroknak sem kellett bemutatni