6. osztály_órai jegyzet_Nagy Lajos uralkodása

o   a nápolyi háborúk

§  az ok

·         a megállapodás szerint nagybátyjának, Andrásnak, Johanna férjének kellett volna uralkodnia Nápolyban, de csak feleségét koronázták meg, kisemmizve őt

o   amikor Róbert nápolyi király meghalt, felbontották a végrendeletét, kiderült, hogy a trónt Johannára hagyta és András nem kapott semmit

·         András és Lajos anyja, Erzsébet nagy nyomást helyezett a nápolyiakra és a pápára, hogy elérje sógora megkoronázását, 10 tonna aranyat osztott ki ajándékként, kenőpénzként Nápolyban

·         mire a pápa beleegyezett végül András megkoronázásába, felesége Johanna és annak szeretője, Róbert tarantói herceg meggyilkoltatta Andrást

o   a korban is ritkák voltak az ilyen gyilkosságok, Lajos személyesen esküdött bosszút, még akkor is ha a konkrét merénylőket (Johanna udvaroncait) elfogták és kivégezték

§  1347, az első nápolyi hadjárat

·         ellenállás nélkül vonult be Nápolyba, Johanna elmenekült

·         több kivégzés mellett magát nápolyi királynak kiáltotta ki és magyar katonaságot hagyott hátra

·         a pestisjárvány miatt hamar haza kellett térnie Magyarországra és hamar összeomlott otthagyott magyar uralma, Johanna visszatért

§  1350, második nápolyi hadjárat

·         hasonlóan alakul

§  1352, békét köt

·         látja, hogy nincs komoly lehetősége távolról beavatkozni

§  balkáni külpolitika

·         Szerbiát és Boszniát hűbéri függésbe kényszerítette

·         Havasalfölddel és Moldvával, a két román fejedelemséggel szemben nem sikeres a politikája, nem tudja függő helyzetbe vonni a román fejedelemséget

o   Lengyelország

§  Lajos volt III. Kázmér kijelölt utóda és halála után 1370-1382-ig lengyel király lett

§  a két ország közt perszonálunió jött létre, Lengyelországban Lajos anyja, a lengyel származású Erzsébet uralkodott, de nem volt nagyon népszerű

§  az a hit, hogy három tenger mosta Lajos birodalmát nem igaz: a Fekete-tenger csak a bizonytalan státuszú Moldva kapcsán tartozott Magyarországhoz, Lengyelországnak pedig még nem volt balti-tengeri kijárata

·         Lajos belpolitikája

o   a háborúk súlyos anyagi áldozatokat követeltek, de eközben az ország szépen fejlődött

o   1351. évi törvények

§  kilenced bevezetése

·         Mi az a kilenced?

o   az a terményjáradék, amit a jobbágy fizetett a földesurának

o   ez is tizedrész: a kilencedik tized

·         a lényeg: egységesek legyenek a szolgáltatások

o   a pestisjárvány miatt csökkent a népesség és a munkaerő és Lajos így akadályozta meg, hogy a jobbágyok között jogi különbség alakuljon ki

§  az úriszék intézményének megerősítése

·         a nemesek bíráskodnak a jobbágyok felett

·         a nemesek gyakran visszaéltek ezzel, mert a büntetést is a nemesnek kellett megfizetni, így gyakran találták bűnösnek a jobbágyokat egymás közti peres ügyeikben is

·         1351 után a súlyosabb ügyekben is a nemes bíráskodott a jobbágya felett

§  itt mondták ki kategorikusan a nemesség jogi egységét

·         az Aranybulla rendelkezéseit megerősítették

·         minden nemes „egy és ugyanazon” szabadságot élvezi

·         Mik voltak ezek?

o   adómentesek

o   katonáskodni csak honvédő háborúban kell

o   a király bíráskodik felettük

o   nem lehet bírói ítélet nélkül elfogni őket

§  a nemesi birtok örökléséről szóló Aranybulla-cikkelyt érvénytelenítették, helyére az ősiség törvénye került

·         a nemesi birtokos nem rendelkezhetett szabadon ősi birtokával, a család kihalta után az az atyafiságra szállt, a nemzetség kihaltával pedig a királyra háramlott

·         a lényeg: eladni nem lehetett

o   az Aranybulla szerint még a nemes szabadon végrendelkezhetett

·         kezdetben, Lajos korában még haladó a törvény: megerősíti a felemelkedett nemesi családokat, később inkább a fejlődés gátjává vált, mert nem lehetett eladni, fedezetként használni a birtokot, így vállalkozni nem tudtak a nemesek