7. osztály_órai jegyzet_A szabadságharc leverése
§ az 1849. február
26-28. közti két napos kápolnai csatában Windisch-Grätz legyőzte a magyar
fősereget
§ két következménye
volt
· az olmützi
alkotmány
o
ez
semmisnek nyilvánította az áprilisi törvényeket és Magyarországot beolvasztotta
a Habsburg Birodalomba
o
azért
Olmützben adta ki Ferenc József, mert a bécsi forradalom miatt az uralkodói
udvar ebbe a városba költözött Bécsből
· a magyar haderők
vezetője újra Görgey Artúr lett
o
a
magyar haderők 1849 tavaszán több fronton is sikereket értek el
§ Bem József
(becenevén Bem apó) lengyel tábornok vezetésével Erdélyt sikerült
felszabadítani a császáriak alól
§ a tavaszi hadjárat
· Görgey pedig
Észak-Magyarországon ért el jelentős sikereket
· a fő cél a
császári haderő bekerítése volt
· Görgey
folyamatosan nyerte áprilisban és májusban a csatákat
o
a
leghíresebbeket Tápióbicskénél és Isaszegnél
o
bevette
Buda várát is
· a császári
csapatok azonban fegyelmezetten vonultak vissza, így bekerítésük nem sikerült
§ Magyarország
területének nagy része 1849 tavaszán magyar kézre került
§ a Függetlenségi
Nyilatkozat
· Kossuthék az
olmützi alkotmányra már akkortól válaszolni akartak
· a magyar csapatok
győzelmei kellettek, hogy ezt megtehessék
· a függetlenséget
korábban a reformkorban senki nem támogatta
o
az
állam vezetői most is megosztottak voltak a kérdésben, de végül Kossuth
álláspontja győzött
o
a
nyilatkozatot a debreceni Nagytemplomban hirdették ki
· a Nyilatkozat
tartalma
o
Magyarországot
független államnak nyilvánították
o
kimondták
a Habsburg-ház trónfosztását
o
a
királyságot azonban nem szüntették meg, de királyt sem választottak
§ amíg nincs király,
kormányzó vezeti az országot
§ Kossuthot
választották kormányzóvá
o
új
kormányt is kineveztek a Honvédelmi Bizottmány helyébe: ezt Szemere Bertalan
vezette
· a függetlenség
kinyilvánításától azt várták, hogy Európa államai elismerik Magyarországot, s
ezzel diplomáciai segítséget adnak a magyar szabadságharcnak
o
ez
nem következett be: Anglia és Franciaország is fontosnak tartotta az oroszokkal
szembeni egyensúly miatt egy erős Ausztria fenntartását, így nem ismerték el a
független Magyarországot
o
a
szabadságharc bukása
§ Ferenc József
1849. május 1-én levélben kért segítséget a magyar szabadságharc leveréséhez I.
Miklós cártól
· Mi volt az alapja
annak, hogy az oroszok segítsenek a Habsburg Birodalomnak?
o
a
napóleoni háborúk után Klemens von Metternich herceg hívta életre a Szent
Szövetséget, ami a régi rendet hivatott fenntartani Európában
o
az
oroszok ennek tagjai és ez alapján érkezik orosz haderő Magyarország ellen
§ 200 000 orosz
katona érkezett Magyarországra
· az osztrákok
170 000-en, a magyarok 132 000-en voltak
· így a
szabadságharc lényegében eldőlt
§ Görgeyék próbáltak
csatákat vállalni, de maga Görgey is súlyosan megsebesült
· Temesvárnál a
magyar fősereg vereséget szenvedett
§ Kossuth és a
kormány külföldre menekült, Kossuth előtte Görgeynek adta át a főhatalmat
§ Görgey augusztus
13-án Világosnál az oroszok előtt letette a fegyvert
· Vajon miért az
oroszok előtt?
o
hogy
kifejezze, hogy nem az osztrákok győzték le a magyar szabadságharcot
A
megtorlás
-
minden
háború, lázadás, szabadságharc után logikus kérdés, hogy a győztes félnek
valamilyen büntetést kell adnia a veszteseknek
o
1848/49-ben
a Habsburg Birodalom egyik tagállama lépett fel erőszakosan, kimondták a
dinasztia trónfosztását
o
kezdetben
a kis megtorlás volt a téma Bécsben
§ a magyarok
kíméletesen bántak az elfogott császári tisztekkel
§ a magyar
konzervatív nemesek is ezt kérték Bécstől
§ a külföldiek is
ezt kérték: Miklós cár, Palmerston brit külügyminiszter
o
a
magyar fegyverletétellel változott a helyzet, Bécs ekkor már mindent
megtehetett, a bosszú és az érzelmek irányítottak
-
a
megtorlás vezetője: Julius Haynau tábornok
o
15
éves korától harcolt az osztrák hadseregben
o
részt
vett a napóleoni háborúkban is
o
féktelen
gyűlöletet érzett a forradalmárok iránt
o
korán
elhíresült kegyetlenségéről, erőszakosságát meg sem kísérelte irányítani
o
az
olasz szabadságharcosok elleni kegyetlenkedéseiről nevezték el „bresciai
hiénának”
§ Bresciában a
kórházakban fekvő sebesült osztrák katonákat a forradalmároknak feladó, illetve
lemészároló férfiakat kivégeztette, a nők egy részét pedig nyilvánosan
megvesszőztette
o
szabadságharc
bukása után Haynau Magyarország teljhatalmú parancsnoka lett
- Mi
volt a szerepe Ferenc Józsefnek?
o később
a megtorlásokban való felelősségét próbálták minél inkább kisebbíteni, és a
vérengzéseket egyedül Haynau számlájára írni
o az
azonban több mint valószínű, hogy az uralkodó tisztában volt későbbi
főparancsnoka kegyetlenségével
o nem
véletlenül jelölte éppen őt erre a feladatra
-
a
megtorlás menete
o
1850-ig
130 halálos ítéletet hajtottak végre
o
1200-an
kerültek börtönbe
o
50
000 főt kényszersoroztak császári ezredekbe
o
az
aradi vértanúk kivégzése
§ 1849. október 6-án
történik, ez jelenleg gyásznap Magyarországon
§ a szabadságharc 13
tábornokát végezték ki
§ közülük többen nem
magyar származásúak: szerb, horvát, német is található soraikban
§ Haynau először
akasztásról döntött, végül négy személynél golyó általi halálra változtatta az
ítéletet
§ Mi a különbség a
két kivégzési mód között?
· akasztani egyszerű
bűnözőket szoktak, ez megalázó kivégzési mód
· a katonákat
golyóval végzik ki
o
Batthyány
Lajos kivégzése
§ Batthyány
kivégzése jogilag teljesen problémás volt
· őt V. Ferdinánd
nevezte ki miniszterelnökké
· a szabadságharc
kitörésekor lemondott
§ a kivégzésre
Pesten került sor, állítólag azért, hogy neve feledésbe merüljön, ne emlegessék
az aradi kivégzettekkel együtt
-
Haynau
leváltása
o
1850-re
már elég volt Bécs szerint az erőszakból
- Haynau
a magyar történelem egyik leggyűlöltebb figurája lett
o tény,
hogy Európában is nagy gyűlölettel tekintettek rá
§ Haynaut
Londonban megverik egy általa meglátogatott sörgyár munkásai
§ a
Budapesti Szemle 1903-as cikke: „Legelőszőr egy zsupp szalmát és egy kötés
szénát ejtettek reá a padlásról s a munkástömeg erre nagy lármával megrohanta,
megdobálták árpával, mindenféle szeméttel, lim-lommal és kezdték páholni
söprűkkel, stb. Mindenfelől ordította a tömeg, hogy *Le a mészárossal*. Haynau
és társai erre keresztültörtek a haragos embertömegen s kiszaladtak a gyárból,
de vesztökre, mert odakünn már mintegy 500 főnyi nép várt reá, többnyire
munkások, kőszénhordók, utczai gyerkőczök és még asszonyok is, kik szitkozódva,
káromkodva ütötték-verték, letépték kabátját a hátáról és hosszú sárga
bajuszánál fogva hurczolták meg végig az úton. A tábornok eszeveszetten futott,
míg végre eljutott egy korcsmához, a melynek nyitott ajtaján át bemenekült a
házba, a korcsmárosné nagy ámulatára és itt elrejtőzött egy ágy alatt.
Legnagyobb szerencséjére a ház ódon szerkezetű volt sok ajtóval s ezért, midőn
a tömeg utána nyomúlt s egymásután föltörte az ajtókat, nem akadtak reá. Meg is
ölték volna talán, ha a megrémült korcsmárosné nem küldött volna gyorsfutárt a
rendőrökért, a kik aztán kiszabadították s a fölizgatott tömeg átkozódásai közt
elvitték.”
o legendák Haynau halála kapcsán
§ egy fejsérülése
utóhatásaként Haynau rendszeresen elvesztette eszméletét, 1853-ban halt meg
§ 1853 márciusában Haynau holtan esett össze egy bécsi vendéglőben –
ez tény – de a fáma szerint ekkor valójában nem halt meg, csupán szokásos kínzó
rohamainak egyike érte el, melyek során gyakran elvesztette eszméletét
§ a történet szerint a táborszernagyot ilyen állapotban, élve
kezdték el boncolni, és végül egy, a lüktető agyba vágott szike végzett vele
§ mások szerint Haynaut katonai pompával eltemették, majd – lánya
kérésére – exhumálták holttestét; a história szerint ekkor véres körömmel,
hason fekve találtak rá
§ fontos hangsúlyozni, hogy ezek a történetek nélkülöznek minden
valós alapot
Megjegyzések
Megjegyzés küldése