7. osztály_órai jegyzet_Forradalom és szabadságharc

o   a Nemzeti Múzeum előtt tartottak tömegrendezvényt

§  felolvasták a 12 pontot

§  a legenda szerint Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt, de valójában az nem itt történt

o   Budára a Helytartótanács épületébe mentek

§  a Helytartótanács minden követelésüket elfogadta

o   a budai várbörtönhöz mentek

§  kiszabadították Táncsics Mihályt, akit politikai fogolyként őriztek itt

§  ő a jobbágyság első szószólója volt

§  1846-ban, Lipcsében adta ki azt a könyvét, ami miatt börtönbe vetették

·         ebben a jobbágyság teljes jogegyenlőségéért szállít síkra

§  röpiratokban követelte a kármentesítés nélküli jobbágyfelszabadítást

§  1847-ben börtönözték be

o   este a Nemzeti Színházban volt díszelőadás

§  Katona József Bánk bánját játszották

§  Miért ezt?

·         egy magyar drámaíró, magyar nyelvű, magyar történelmi hősökről szóló drámája

-          összefoglalva: a bécsi forradalom után Pesten, vér nélkül veszi át a fiatal értelmiségi csoport vezetésével az ellenzék a város irányítását

A pozsonyi felirati küldöttség

-          március 15-én indult útnak Kossuth és csapata Pozsonyból Bécsbe, hogy elfogadtassa a felirati javaslatot

-          a bécsi forradalom hatására az uralkodó mindent aláírt és az addigi kormányszékeket megszüntetve magyar kormányt nevezett ki

-          az új kormány

o   vezetője Batthyány Lajos gróf lett

o   Széchenyi a közlekedésügyi, Deák az igazságügyi minisztériumot kapta, Kossuth pénzügyminiszter lett

Az áprilisi törvények

-          az új kormány gőzerővel munkához látott, hogy a reformköveteléseket törvénybe foglalja

-          a törvényeket az uralkodó április 11-én szentesítette, ezért áprilisi törvényeknek nevezzük

-          ez az igazi győzelme a forradalomnak, sokáig nem is március 15-e volt az ünnep, hanem április 11-e

-          a törvények

o   az új magyar államszervezet

§  a törvényeket az országgyűlés hozta

·         évente, Pesten ülésezett

§  megmaradt a felsőtábla

§  az alsótábla

·         már nem a rendek, vagyis a nemesek, a polgárok és az egyháziak kaptak helyet

·         népképviseleti országgyűlés jött létre, vagyis az ország lakossága származástól függetlenül küldött megyénként képviselőket

o   377 választókörzetet alakítottak ki, ezek választották a képviselőket

o   3 évente választottak volna újra

·         azonban itt is volt korlátozás: nem szavazhattak a nők, a 20 éven alattiak és egy vagyoni határt is húztak, így a legszegényebbek sem

o   a legalább 100 forint éves jövedelemmel rendelkezők szavazhattak

·         Magyarország lakosságának 8%-a volt választó, ami a korabeli európai államok között viszonylag magasnak mutatkozik

o   korábban, amikor a nemesek küldtek képviselőket az ország lakosságának 1,6%-a szavazhatott

§  a végrehajtást a kormány intézte

·         a Magyar Kancellária, a Magyar Kamara és a Helytartótanács megszűnt

§  a király szerepe erősen korlátozódott

·         csak úgy hozhatott rendeletet, ha abba a kormány is beleegyezett

o   jobbágyfelszabadítás

§  a földesurakat az állam fogja kártalanítani

§  egy probléma akadt: a zsellérek

·         a zsellérek föld nélküli jobbágyok voltak, így az ő helyzetük nem változott

·         ők azt akarták, hogy a nemesi birtokokból földet osszanak nekik és ezért földfoglaló mozgalmakat indítottak

·         ezeket a Batthyány-kormánynak le kellett vernie

o   közteherviselés

o   a cenzúra eltörlése

o   az ősiség törvényének eltörlése

o   a nemzetőrség felállítása

o   unió Erdéllyel

A magyar hadsereg felállítása

-          Milyen követelése volt a márciusi ifjaknak a hadsereggel kapcsolatban?

o   hogy a magyar katonák térjenek haza

o   ebbe az uralkodó nem egyezett bele

-          a Barthány-kormány így önálló magyar hadsereg felállítását kezdte meg

o   az országgyűlés Kossuth kérésére megszavazott 200 000 újonc katona felállításához szükséges pénzösszeget (ez 42 millió forint volt)

A nemzetiségi kérdés

-          a nemzetiségekről általában

§  azok a népek egy államban, akik kisebbségben vannak

§  nem ők az államalkotó nép

o  Magyarország nemzetiségei

§  románok, szlovákok, szerbek, németek, ruszinok

§  a magyarok voltak a legtöbben, de így is 50% alatti volt a létszámuk

-          a nacionalizmus

§  a nemzeti fejlődés általános európai eszmei áramlat volt, a felvilágosodás része

§  a francia forradalom révén terjedt el

§  az egyes népek, nemzetiségek számára fontossá válik, hogy kik is ők, elkezdik kutatni, fejleszteni nyelvüket, kultúrájukat

·         a nyelvújító mozgalom

·         magyar nyelvű regények megjelenése

·         a nemzeti könyvtár, múzeum, tudományos akadémia felállítása

·         magyar nyelvű színházak megjelenése

o   a nacionalizmus terjedése

§  kezdetben Nyugat-Európában jelentkezett, de pár évtized alatt elérte Közép-, majd Kelet-Európát, később más földrészeket is

-          a nemzetiségi kérdés

§  nem csak a magyaroknál, hanem az egyes nemzetiségeknél is jelentkezett a nemzeti érzés

§  kezdetben nemzeti nyelvi és irodalmi mozgalmak jöttek létre

·         a románoknak is fontossá vált a román nemzeti nyelv használata, a román nyelvű színház, stb.

§  majd hamarosan politikai kívánalmakkal leptek fel, kollektív elismerést követeltek vagy éppen területi igényeket fogalmaztak meg

o   Hogyan vélekedtek a reformellenzékiek a nemzetiségi mozgalmakról?

§  a reformellenzékiek nem támogatták a nemzetiségi mozgalmakat, úgy gondolták a magyarságnak uralni kell ezeket a népeket

§  pl: 1844:II tc.: „az ország határán belüli iskolákban a közoktatási nyelv a magyar legyen”

·         ez azt jelenti, hogy a románoknak, szlovákoknak szintén magyarul kell beszélniük a közintézményekben

o   Hogyan reagálhattak erre a nemzetiségiek?

§  mivel a Batthyány-kormány sem szólt a nemzetiségekről, ezért 1848 tavaszán nemzetiségi mozgalmak bontakoztak ki

§  a szerbek, a szlovákok és a románok saját nyelvüket akarták használni

§  igényeiket a Batthyány-kormány visszautasította

§  a nemzetiségek szövetségesre ismertek a magyarok hátában a becsi kormányzatban és fegyvert ragadtak követeléseik kicsikarására

A Habsburgok álláspontja

-          Miért egyeznek bele márciusban a Habsburgok mindenbe?

o   kényszerből

o   nem csak Pesten és Bécsben törtek ki forradalmak, de a Habsburg Birodalomhoz tartozó Észak-Itáliában is

o   a Habsburg-haderőnek főleg az itáliai városokban kellett rendet tenni

o   Magyarországon nem lett volna lehetőségük a haderő bevetésével keresztülvinni akaratukat

-          a helyzet megváltozott augusztusra-szeptemberre

o   az európai forradalmakat leverték

o   a Habsburg-hadsereg bevethetővé vált Magyarország ellen is

o   kiderül a magyarok számára is, hogy a kivívott eredmények veszélyben vannak

-          a Habsburgok támadása

o   az uralkodó először kifejezte, hogy Magyarország szüntesse meg az önálló pénzügyminisztériumot és hagyja abba a hadsereg szervezését

o   1848 szeptemberében pedig egy Habsburgok által támogatott horvát hadsereg támadt Magyarországra Jellacic bán vezetésével

-          a magyar kormány lemondott

o   Batthyányiék nem háborúra készültek

o   az itt helyet kapó politikusok más feladatot, a polgári átalakulás levezénylését vállalták el feladatként

o   Széchenyi gróf megbolondult a horvát támadás után, őt elmegyógyintézetbe szállították

-          az új magyar kormány neve: Országos Honvédelmi Bizottmány

o   vezetője Kossuth

o   Kossuth elkezdte körbejárni a magyar városokat, ahol toborzó beszédeket mondott el

o   e mellett pénzjegyeket, az ún. Kossuth bankókat adott ki

-          a szabadságharc kezdete

o   Jellacic támadása

§  Jellacic horvát bán a csapataival szeptember 11-én Magyarországra támadt a Habsburgok felhatalmazásával

§  a honvédseregek szeptemberben Pákozdnál Móga János vezetésével győzelmet arattak felette

·         a magyar seregek főleg újoncokból álltak

§  Jellacic Bécs irányába igyekezett kimenekülni az országból, míg a magyar csapatok üldözték őt

§  mikor Jellacic átlépte a Lajta folyót, ami Ausztria és Magyarország határa volt a magyar sereg megtorpant

·         Mi lehetett a probléma számukra?

o   eddig a magyar csapatok Magyarország területét védték, ha tovább üldözik Jellacicot, akkor lényegében támadó hadjáratot valósítanak meg, mert belépnek Ausztria területére

·         végül a lehető legrosszabb döntés született: pár nappal később átkeltek a Lajtán, ekkorra az osztrákok rendezték soraikat és Schwechatnál nagy vereséget mértek a magyar csapatokra október 30-án

o   Kossuth a magyar csapatok vezetőjévé a fiatal huszártisztet, Görgey Artúrt bízta meg

§  a magyar hadsereg állapotát sok probléma jellemezte

·         a haderő nagy része gyengén felszerelt újonc volt

·         sok kaszával harcoló, cipővel sem rendelkező parasztfiú harcolt a seregben

·         a nemesek nehezen működtek együtt a paraszti származású katonákkal

·         a tiszteket, akik korábban a császári hadseregben harcoltak foglalkoztatta a kérdés, hogy harcolhatnak-e most a császár ellen

·         a schwechati vereség miatt a magyar katonák önbizalma is alacsony volt

o   változások a birodalomban

§  a kormány a gyengeelméjű V. Ferdinándot lemondatta és helyette a 18 éves Ferenc József lett az új császár

·         az új császár nem koronáztatta meg magát magyar királlyá

o   azért, mert így nem kötötte őt az áprilisi törvényekre tett eskü

§  a császári csapatok 1848 decemberében Windisch-Grätz tábornok vezetésével megindultak Magyarország ellen

·         a magyar kormány Pestről Debrecenbe költözött

·         a korábbi miniszterelnököt, Batthyány Lajost Windisch-Grätz elfogatta

o   a kápolnai csatavesztés

§  az osztrák csapatok jelentős túlerőben voltak

§  Görgey azt a taktikát választotta, hogy folyamatosan visszavonul az ország észak-keleti részére

·         ez időt adott neki a hadsereg újjászervezésére és a becsalogatott osztrák haderő számára is nehezebb Bécstől távolabb helytállni

·         Görgeyvel nem értett egyet Kossuth, aki az ország fellelkesítése miatt mindenféleképpen akart egy győztes csatát

o   kettejük ellentéte a szabadságharc végéig megmaradt

§  a magyar haderő 1849 februárjában egyesült Észak-Magyarországon

·         Kossuth Görgey helyett egy lengyel hadvezért, Henrik Dembinskit nevezte ki a haderő főparancsnokává

o   Dembinski egy 1830-as lengyel felkelés hőse volt

o   rossz választásnak bizonyult: nem ismerte a magyar terepet és rossz döntéseket hozott

§  az 1849. február 26-28. közti két napos kápolnai csatában Windisch-Grätz legyőzte a magyar fősereget