8. osztály_órai jegyzet_Gazdaság a második világháború után


A Bretton Woods-i konferencia, 1944

  • az ENSZ által szervezett pénzügyi konferencia, mely mai pénzügyi világunk alapjait rakta le
  • a második világháború után a világ legerősebb gazdasági hatalmai megállapodtak egy új nemzetközi pénzügyi rendszer alapjaiban, amit Bretton Woods-i rendszer néven ismerünk

  • a dollár szerepe
    • a dollár az 1950-es évektől a világ legfontosabb pénzneme lett
    • Mit jelent egyáltalán, hogy egy valuta a legfontosabb?
      • Mi adta egy pénz értékét a közép- és az újkorban?
        • a benne lévő arany és ezüst mennyisége
        • lényegében a pénzből ki lehetett nyerni az aranyat, a pénz annyit ért, amennyi aranyart tartalmazott
      • a papírpénzek megjelenésével ez kicsit megváltozott
        • lényegében a bankok garantálták azt, hogy ha valaki be akarja váltani a papírpénzt, ezért megfelelő mennyiségű aranyat adnak
        • a banknak tehát arannyal, aranyfedezettel kellett rendelkeznie
      • aranystandard
        • az első világháborúig a legerősebb pénzeket az arany értékéhez viszonyítva határozták meg
        • az ország valutájának értéke törvény által meghatározott módon megegyezik az arany egy rögzített mennyiségével
        • a központi bankok garantálták valutájuk korlátlan mértékű aranyra válthatóságát
        • így az adott valuta megőrzi az értékét
        • addig az angol font, illetve a francia és a holland pénzek töltötték be a világ vezető valutájának a szerepét
        • a világ pénzügyi központja is London volt 1914-ig
      • az első világháború hozza el a dollár valódi felemelkedését
        • háborús időkben az államok általában elhagyják az aranystandardot, és frissen nyomtatott pénzből igyekeznek biztosítani a háborús kiadásokat
        • amikor a háború 1914-ben elérte Európát, az országok nem is tettek másként
        • amíg tehát Nagy-Britannia tőketartalékait szép lassan felemésztette a háború, az USA, amely csak 1917-ben lépett be abba, egyre nagyobb hiteleket tudott folyósítani az egyes államoknak
        • az Egyesült Államok második világháborúba való kései belépéséből még többet profitált
        • a háború után lényegében képtelenség volt visszatérni az aranystandardhoz, mivel a világ aranykészletének szinte teljes egészét az USA birtokolta
        • a híres Bretton Woods-i konferenciaán a világ legfontosabb fizetőeszközeit az amerikai dollár árfolyamához rögzítették, miközben a dollár értékét elméletben továbbra is az arany biztosította
    • a dollár ma
      • mára azonban a dollár a világ legerősebb fizetőeszközévé vált, és a nemzetközi kereskedelem meghatározó tényezője
      • továbbá a megtakarítások szempontjából is a legnépszerűbb devizának számít
      • ennek oka az USA puszta mérete és a pénzügyi piacokon szerzett hatalmas befolyása
      • e mellett a pénz értékéhez elengedhetetlen, hogy azok a névtelen tömegek, melyek használják, megbízzanak benne
    • a tartalékvaluta
      • olyan pénznem, amelyben több kormány és nemzetközi szervezet a devizatartalékait tartja
      • tartalékvaluták évezredek óta léteznek, lényegében mindig az a pénznem számított annak, amiben a nemzetközi pénzügyi tranzakciók zajlottak

  • Világbank
    • a Világbank 1945-ben alakult
      • feladata
        • a Bank eredeti feladata az volt, hogy a világháború utáni újjáépítéshez hosszú lejáratú kölcsönöket nyújtson
        • a Marshall-terv következtében viszont Európában nem volt jelentős igény e kölcsönökre
        • a Világbank figyelme és pénze ezért a fejlődő országok felé irányult.
      • a Világbanknak jelenleg 183 ország tagja
      • a tagországok befizetéseik alapján kapnak szavazati jogot, vagyis az egyes döntéseket anyagi erejüknek megfelelően befolyásolják
        • a Világbank legnagyobb tulajdonosa az Egyesült Államok 17% körüli tulajdoni aránnyal 
    • működése
      • a Bank kölcsönöket biztosít fejlődő országoknak
      • a Bank különleges esetektől eltekintve csak óriási beruházások finanszírozására hajlandó pénzt adni, úgy mint erőművek, gátak, autópályák
      • ha egy ország kap világbanki hitelt, akkor ez jelzés a külföldi befektetők számára, hogy az ország fizetőképes, így érdemes befektetni
      • ha az ország esetleg megtagadja a világbanki hitel visszafizetését, a külföldi befektetők villámgyorsan kimenekülnek, más bankok befagyasztják a hiteleket, tehát a tőkebeáramlás leáll
      • ez az oka annak, hogy a világbanki hitelek 97%-át visszafizetik még a legszegényebb országok is, akár az utolsó erőtartalékaik felszámolása árán
  • Nemzetközi Valutaalap
    • angol rövítésén IMF (International Monetary Fund)
    • egy washingtoni székhelyű nemzetközi pénzügyi szervezet
    • az 1944-es Bretton Woods-i konferencia döntött a létrehozataláról, működését pedig 1947-ben kezdte
    • megalapításának fő oka a nemzetközi valutarendszer stabilitásának megteremtése volt, valamint a tagállamok gazdasági fejlődésének elősegítése
    • a segítség főként kölcsönök formájában valósul meg, amely kiegészül az adott gazdaság reformjára irányuló szigorú feltételekkel

A gazdaság fő jellemzői a világháború után:

  • fejlődés: a technikai fejlődés felgyorsult
    • az ipari forradalom egy újabb szakaszba lépett
        • a számítástechnika
        • a számítógép elméleti alapjait a magyar Neumann János fektette le
        • alapvető gondolata a kettes számrendszer alkalmazása volt: a memória, a programtárolás, az utasításrendszer területein
        • az első számítógépek számológépekből fejlődtek ki az 1940-es, 1950-es években
  • K+F (kutatóintézet)
    • a modern ipar egyik jelentős telepítő tényezője a kutatás-fejlesztés, röviden K+F
    • a kutatás fejlődött talán a leggyorsabban, a magányos kutatás helyébe a nagy kutatóintézetek léptek
    • célja a tudományos ismeretek bővítése, valamint gazdasági alkalmazhatóságának kidolgozása, valamint a termelési folyamatok korszerűsítése
    • a vállalatok részére a kutatások, fejlesztések jelentős hányada a technológiai parkokban történik (pl. Szilícium-völgy, USA; Graphisoft Park, Budapest)

  • a különbségek növekedése
    • a fejlődéshez nagyon sok pénzre volt szükség, ami a szegényebb és gazdag országok gazdasága közti különbség növekedéséhez vezetett

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

5. osztály_órai jegyzet_A zsidó állam története

Földrajzi jellemzők -           sok nevet említhetünk, ezek különböző nézőpontokat jelentenek o    Izráel §   a zsidó népnév a Bibliában, amit az Úr adott Jákóbnak §   ma így hívjuk a zsidó államot o    Palesztina §   a filiszteus népnévből alakult ki, mely egy ókorban itt élő nép volt o    Kánaán §   az Izráel fiai által elfoglalt, „tejjel-mézzel folyó” ország (Ígéret földje) o    Szentföld §   több vallásnak is szent területe ez: zsidó, keresztény, Iszlám -           a terület politikai jellemzői o    nagybirodalmak kereszttüzében volt folyamatosan §   Egyiptom, Óbabiloni Birodalom, Asszíria, Újbabiloni Birodalom, Perzsa Birodalom, Irak, Irán, Hatti, Törökország o    így gyakoriak a harcok ezen a területen és a zsidó állam csak rövidebb időszakokban tudott függetlenné válni,...
További információk

7. osztály_órai jegyzet_A kiegezés

-           az enyhülési kísérletek o    Deák Ferenc 1865 húsvétján írt egy nagy cikket a Pesti Napló nevű újságba §   ezt „húsvéti cikk”-nek szoktuk nevezni §   ebben kifejezte, hogy Magyarország kész a Habsburg Birodalmon belül maradni §   a külpolitika, a hadügy és a pénzügyek kérdésében Magyarország hajlandó feladni önállóságát, és ezek az ügyek közösek lehetnek a monarchián belül -           a kiegyezés megkötése o    a közeledést az hozhatta meg, ha valamelyik fél helyzetében, erősségében változás történik: ez Ausztria újabb katonai vereségével következett be §   1866: a tárgyalások közben kirobban a porosz-osztrák háború §   a birodalom megerősítése érdekében nagyon fontossá vált a megegyezés a magyarokkal -           Deák kompromisszum-kész hozzáállásával és Ausztria gyengülésével ...
További információk

7. osztály_órai jegyzet_A jakobinus diktatúra

A forradalmi Franciaország nehézségei -           élelmiszerhiány o    ez a forradalom előtt is probléma volt, és természetesen a forradalom ezt nem is oldotta meg o    sőt a forradalom és a harcok miatt a gabona ára tovább nőtt -           a földkérdés megoldatlansága o    a parasztok földhöz szerettek volna jutni o    az egyházi földeket áruba bocsátották, de ez lassan haladt, kevés földet osztottak ki a parasztok között o    a parasztság három év után úgy gondolta, hogy a forradalom nem teljesítette az ő legfőbb követeléseiket o    több megyében paraszti megmozdulások történtek -           a királypárti szervezkedők mozgalma o    pár év után a régi rend hívei is megjelentek, hiszen a forradalom sok problémája miatt sokan nosztalgiával gondoltak vissza a királ...
További információk