7. osztály_órai jegyzet_Az imperializmus kora
Megváltozik az
emberiségnek saját magáról alkotott képe
-
az ember világegyetemről alkotott képe nagyon rövid idő
alatt gyökeresen átalakult
o a
megdőlt elmélet: a világegyetemet egy tényeken és ok-okozati összefüggésen
alapuló, félig kész, befejezés előtt álló épületként lehet felfogni, melyet a
természeti törvények irányít – az univerzum állandó, kiszámítható, átalakulni
is képes gépezet
-
az új elméletek
o Darwin
és az evolúció
·
korábban az ember az Isten által a saját
képmására teremtett lény, a világegyetem ura
·
most az ember egy az állatok közül, egyáltalán
nincs központi szerepben
·
az ember elveszítheti önbizalmát magában
o Freud
és a pszichológia
§
az ember saját magát sem ismeri, olyan elfojtott
érzelmek vezetnek minket, amiket nem tudunk magunkról
o a
matematikusok is felfoghatatlannak érezték a matematika változásait
§
nemeukleidészi geometria
o a
fizika, a hagyományos Newton és Galilei-féle fizika válsága
§
1883: rádióhullámok, 1895: röntgensugárzás,
1896: radioaktivitás – a tények átalakították az elméleteket
§
Einsteinnek relativitáselmélete
·
az általános relativitáselméletben a gravitáció
nem erő (ahogy a newtoni elméletben), hanem a téridő
görbületének következménye
·
ez az elmélet szolgált a kozmológia
megalapozására és a világegyetem sok tulajdonságának megértésére, melyet jóval
Einstein halála után fedeztek fel
Az átalakult
művészetek
-
a művészetek területén is hatalmas a változás
-
a korszak a művészetek virágkora: a polgárságnak van
elég pénze, az alsó rétege fogékony a kultúrára
o soha
nem volt ilyen könnyű művészként megélni, a reklámipar is sok megrendelést
jelentett
-
a magasművészet mellett szárnyra kap a tömegkultúra
o ilyen
a dzsessz és a film
-
a festészet átalakulása
o a
realizmus
o az
impresszionizmus
o az
avantgarde
Az imperializmus
rendszere
-
az imperium latin szó, terjeszkedő nagybirodalmat
jelent
-
a 19. század végének, 20. század elejének időszakát
azért nevezték imperializmus korának, mert több nagy, terjeszkedő nagybirodalom
alakult ki
o Anglia,
USA, Franciaország, Németország, Japán, Oroszország
-
Hogyan tudnak terjeszkedni ezek az országok?
o új
területeket szereznek meg
-
Hol szereznek területeket?
o nem
Európában, hiszen Európa „tele van”, hanem más földrészeken: Afrikában, Ázsiában,
Óceániában
o az
imperializmus korát gyarmatosítás korának, vagy a világ felosztásának is
nevezzük
-
Miért gyarmatosítottak ezek az országok?
o egyrészt
dicsőség az országnak
§
a gyarmati terjeszkedés gyakran egy hatalmi
versenyhez tartozott
§
még a gazdaságilag teljesen használhatatlan
sivatagi területek, ahol egy-két beduin élt is nagy dicsőséget jelentettek az
adott országnak, melynek sajtója nagy győzelemként számolt be a területek
megszerzéséről
o civilizációs
küldetés
§
a fehér fajt felsőbbrendűnek vélő nyugati
kultúra a civilizáció áldásait is elvitte a harmadik világ népeinek
§
ez jelentette egyrészt a kereszténységet
§
másrészt gyógyszereket, gépeket
o gazdasági
okok
§
a nagyhatalmak új nyersanyagforrásokat és
piacokat kerestek
Feszültségek a századfordulón
Küzdelem a
gyarmatok újrafelosztásáért
-
a gyarmati versengés hatására a századfordulóra
elfogytak az ismeretlen területek, a világ felosztása a nagyhatalmak között
befejeződött
-
Mi okozhatott feszültséget?
o egyes
államok többet szerettek volna
§
Németország új állam, csak 1871-ben alakult meg,
így csak a gyarmati versengés végébe kapcsolódhatott be
§
pár kevésbé jelentős afrikai gyarmatot tudott
csak megszerezni
§
európai helyzete sem segítette a gyarmatosítást:
míg Oroszország vagy az USA szárazföldön is tudott terjeszkedni, a spanyolok és
az angolok tengeri nagyhatalomként egyből a gyarmatokra hajózhattak,
Németország Európa közepén, kezdetben kis flottával nem indult jó esélyekkel
o Miért
akarhatott Németország többet, mint amit kapott?
§
mert közben Németország óriási gazdasági fejlődésen
ment keresztül és a világ egyik legfejlettebb állama lett
§
vas- és széntermelésben Európa élére került
§
az ipari termelésben utolérte az USA után
második Angliát
§
a kivitel megháromszorozódott
§
Oroszország mögött 60 milliós népességével a
második legnépesebb állam Európában
o II.
Vilmos német császár kiadta a jelszót: „Feladatunk a világpolitika, célunk a
világhatalom, eszközünk a flotta.”
§
a világ második legerősebb hajóhadát hozta létre
pár évtized alatt
-
ezt követően a németek igyekeztek gyarmati háborúkat,
konfliktusokat provokálni és a hagyományos francia-angol, vagy az újonnan
létrejött japán-orosz szembenállás is folyamatos harcokat eredményezett a
gyarmatokon
A francia-német
ellentét
-
1871-ben volt egy francia-német háború, amit a németek
nyernek
-
Mit kapnak ekkor a németek?
o Elzász
és Lotaringia területét
§
nagy szén és vasérc lelőhelyek, amik a
nehézipari termelés legfontosabb alapanyagai, így a korszakban rendkívül
fontos, hogy ki birtokolja ezeket a területeket
§
a német ipar egyik központjává válnak
o a
franciák kijelentik, hogy Elzász és Lotaringia megszerzése alapvető céljuk
o így
a német-francia ellentét komoly feszültséget jelentett Európa közepén
A Balkán, a
„puskaporos hordó”
-
a Balkán mindig is fontos terület volt a nagyhatalmak
számára
o a
Boszporusz és Dardanellák tengerszorosa, aki azt birtokolja, az ellenőrzi a
Fekete-tengeri kereskedelmet
-
Melyik nagyhatalmak pályázhatnak erre?
o az
Oszmán-Török Birodalomé a szoros ekkor
o az
oroszok mindenféleképpen akarnak egy déli tengeri kijáratot
o Anglia,
mint a világ tengereinek ura mindent szeret ellenőrizni
o a
Monarchia a Balkán felé tud terjeszkedni, így ők is érdekeltek minden
történésben
-
Melyik hatalom uralja ekkor a Balkánt?
o a
törökök
§
„Európa
beteg emberének” nevezték ekkor
§
az Oszmán Birodalom már túl volt fénykorán, komoly
belső gazdasági és társadalmi problémái voltak
o mindenki
a koncra vár, hogy területeket szerezhessen itt
§
Oroszország
§
a Monarchia
§
és a kis balkáni népek, melyeket szintén elért a
nacionalizmus: szerben, bosnyákok, albánok, bolgárok
·
Görögország a 19. század első felében már
kivívta függetlenségét
o a
sok konfliktusforrás miatt nevezzük a korszakban és sajnos azóta is a Balkánt
„puskaporos hordónak”
-
a legfőbb események
o a
Monarchia külügyminisztere, Aerenthal javaslatot tett a Balkán felosztására
§
a nyugati területek a Monarchiáé lesznek, az
oroszoké pedig a tengerszorosok és Konstantinápoly
§
a Monarchia ennek szellemében annektálta
Bosznia-Hercegovinát, az oroszok viszont az angol ellenállás miatt nem jutottak
előrébb
o az
első Balkán-háború, 1912-13
§
Szerbia, Bulgária és Görögország az 1910-es évek
elején úgy érezték, hogy eljött az idő nemzeti területeik kikerekítésére
§
a törökök eléggé gyengék voltak, a Monarchia és
Oroszország egymással volt elfoglalva
§
a kis népek szövetsége gyors győzelmet aratott
Törökország felett
§
a törökök szinte teljesen kiszorultak a
félszigetről
o második
balkán háború, 1913
§
Bulgária nem elégedett meg az első
balkán-háborúban szerzett területével és korábbi szövetségesei, a szerbek ellen
fordult
§
Bulgária katasztrofális vereséget szenved, így a
határokat újra átírják
-
a Balkánon tehát sok nagyhatalom volt jelen és
folyamatos háborús konfliktusok voltak a félszigeten a 20. század első felében
o egy
ilyen balkáni konfliktusból robbant ki az első világháború is
Szövetségi
rendszerek kialakulása
-
hatalmas fegyverkezési verseny kezdődött
o ennek
része volt a szövetségekbe tömörülés, hiszen így még erősebbnek érezhette magát
egy ország
o ekkor
már nem államok, hanem szövetségek közti konfliktusokról beszélhetünk
-
két szövetségi rendszer alakult ki
o az
antant
§
a három nagyhatalom (Anglia, Franciaország,
Oroszország) rájött, hogy Németországgal szemben egymásra vannak utalva
§
az antant név egy francia szóból származik
·
1904 – entente cordiale (szívélyes megegyezés)
Anglia és Franciaország között
o a
központi hatalmak
§
Németország, Osztrák-Magyar Monarchia,
Olaszország (bizonytalan)
·
Olaszország észak-afrikai terjeszkedése miatt
került szembe Franciaországgal, ezért csatlakozott a központi hatalmakhoz, de a
Monarchiával való konfliktusai miatt bizonytalan tényezőnek számított a
szövetségben
Megjegyzések
Megjegyzés küldése