6. osztály_órai jegyzet_A tőkés világ kiialakulása

§  a céhes rendszer helyett egy olyat kell kialakítani, ami gyorsabban termel több árut

§  az így kialakult új típusú árutermelési rendszert manufaktúra-rendszernek hívjuk

·         jellemzői

o   a részfeladatokat külön-külön ember végzi

§  a nyersanyag beszerzése más feladata, a cipő alsó részét, felső részét, a cipőfűzőt más készíti, mindenki ugyanazt teszi, mint később a futószalagok mellett s megint más értékesíti az árut

o   műhelyek jönnek létre, ahol többen dolgoznak, hiszen a cél, hogy minél több árut termeljenek

·         Kik végezték ebben a termelést?

o   nem kell nagy szakembernek lenni, egy részfeladat elvégzését könnyű betanulni

o   alacsony bérezésű munkacsoportok jelennek meg

o   őket bérmunkásoknak hívjuk

·         Min lesz a hangsúly tehát a manufaktúrában a céhes termeléshez képest?

o   a céhiparban a minőség, a manufaktúrában a mennyiség volt a fontosabb

·         Hogyan néz ki a manufaktúra? Ki szervezi meg?

o   a manufaktúrával az a probléma, hogy megnövelte azokat a költségeket, amiket az ipari termelésbe előzetesen be kellett fektetni

o   Miről kell gondoskodniuk, hogy egy manufaktúrát alapítsanak?

§  az üzem épületéről

§  a szerszámokról

§  a nyersanyagról

§  a dolgozók fizetéséről

o   a gazdag emberek szervezhetnek manufaktúrát, főleg korábban nagykereskedőként, céhmesterként meggazdagodottak

·         Mire van ehhez szükség?

o   pénzre

·         Miért éri meg?

o   mert nyer rajta, haszon keletkezik

·         Hogyan hívjuk ezt a befektetett értéket?

o   tőke

·         És az ezt befektető réteget?

o   tőkések

·         és kialakul a tőkés vállalkozás

o   kialakul egy másik módszer is a textiliparban, ami a manufaktúrák mellett szintén a tőkés termelés egyik korai formája - ún kiadási rendszer

§  a vállalkozó nem alakít ki műhelyet, hanem megveszi a nyersanyagot, a szerszámokat és kiadja a falusiaknak feldolgozni, akik a saját házukban készítik el a készárut és adják vissza a vállalkozónak

o   Az így kialakuló iparűzési formák, a manufaktúra, a kiadási rendszer tehát iparcikkeket állított elő. Melyik iparág volt a húzóágazat?

§  a textilipar

·         mert mindig van piaca

·         van hozzá nyersanyag

·         van munkaerő és termelési tapasztalat hozzá

·         kevés pénzt kell befektetni az elején, ami viszont hamar megtérül

-          a tőkés termelési rendszer alapja

o   Az újonnan felfedezett földrész bekapcsolódásával teljesen átalakult a kereskedelem és a hagyományos céhrendszer már nem tudta ellátni a világkereskedelem korában a piacra való termelést, ennek hatására új típusú módszer jön létre. Így kialakul a tőkés világ alapja, s a feudalizmust Nyugat-Európában lassan felváltja a piacgazdaság, vagy más néven kapitalizmus.

o   a tőkés világ logikája

§  a tőkéből hasznot, profitot kell termelni

§  Korábban nem a pénz volt az érték, hanem mi?

·         a föld

·         a megtermelt javakat a kereslet és a kínálat alakulása szerint cserélik el

o   Mi a különbség a középkori gazdasági rendszer és a kapitalizmus között?

§  a gazdaságban

·         céhek helyett manufaktúrák

·         a céhek által korlátozott piac helyett szabad piaci verseny

§  a társadalomban

·         a feudalizmusban merev, kasztszerű társadalmi csoportok vannak

o   nemesség - jobbágyság

·         a tőkés viszonyok között szabad emberekről beszélhetünk

o   a született előjogok megszűnnek

o   természetesen Nyugaton is egy ideig megmaradnak a hagyományos feudális kategóriák, de ezek gyorsan átalakulnak

§  nyugaton a nemesség egy része is be kívánt kapcsolódni (főleg Angliában) az új vállalkozásokba – ennek érdekében még kiváltságaikról is hajlandók voltak lemondani

§  a nemesség másik része földesúrból földbirtokos lett, s főleg pénzben szedték be a járadékot

-          Európa hatalmi viszonyai átalakulnak

o   gyorsan átalakulnak az eddigi viszonyok, új országok emelkednek fel és süllyednek le, új rend alakul ki

o   a fejlett vidékeket centrumnak nevezzük, a fejletleneket perifériának

o   Melyik területek veszítik el eddig uralkodó szerepüket? Milyen kereskedelmi útvonalak szorulnak háttérbe?

§  a Mediterráneum elveszíti vezető szerepét

§  levantei kereskedelem, Velence

o   Mely vidékek kezdenek fejlődni a felfedezések után? Hol indul be a feudalizmus bomlása és a polgári viszonyok kialakulása?

§  az európai kereskedelem, gazdasági élet súlypontja áthelyeződik a mediterrán térségből az atlanti partvidékre

§  Spanyolország és Portugália rövid időre nagyhatalommá vált, de mivel nem volt mögötte fejlett gazdaság a 16. század közepétől gyorsan hanyatlásnak indultak

§  Anglia, Németalföld, Észak-Franciaország lettek az új vezető vidékek

§  a nyugati tengerparti kikötőhelyek nagy fejlődésnek indulnak

·         Lisszabon, Amszterdam, La Rochelle, Nantes, London

o   Közép-Európa speciális helyzetben volt

§  az élelmiszerárak drágulása nagy fellendülés lehetőségét teremtette meg a mezőgazdasági termelésre koncentráló régiónak

·         a mezőgazdasági terményeket a piacon nagyon komoly haszonnal lehetett értékesíteni

·         a régió mezőgazdasága a centrum nyersanyagellátójává vált

§  az iparcikkeket pedig a Nyugat-Európában rohamosan fejlődő manufaktúrák szolgáltatták Közép-Európába

§  ezt az európai kontinensen belül létrejövő speciális rendszert kontinentális munkamegosztásnak nevezzük

§  a törésvonalat Nyugat- és Közép-Európa között gyakorlatilag az Elba folyó jelenti ilyen szempontból, így szoktunk „Elbától nyugatra”, illetve „keletre” nevű régiókról is beszélni

§  Milyen problémát okozhat ez a rendszer Közép-Európa számára?

·         egyrészt a régióban az ipar továbbra sem fejlődött

·         másrészt ez a feudalizmus meggyökeresedéséhez vezetett Közép-Európában, miközben Nyugaton már kialakultak a tőkés viszonyok

o   a parasztok szabad költözését gátolták a nemesek, az elviselhetetlenségig növelték a robotot

§  mivel a gabona értékessé vált a földesurak növelték a majorságot a jobbágytelkek kárára s itt ugyebár a jobbágyok dolgoznak robotban

o   ez a tény a későbbiekben hátráltatta a centrumhoz történő felzárkózást, a rövid távon jelentkező előnyök hosszabb távon hátrányokká váltak