8. osztály_órai jegyzet_Politikatörténet a Rákosi-korszakban

Az 1953-as változások

Válsághelyzet Magyarországon

·         1953-ra válsághelyzet alakult ki Magyarországon

·         okai

o   a gazdaságpolitikai hibák következtében előállt életszínvonal-csökkenés

o   a lakosságra nehezedő mind nagyobb terhek

o   a megfélemlítettség és kiábrándultság érzése

o   Sztálin halála

o   a Szovjetunióban hatalmi elbizonytalanodás követte

Magyar küldöttséget rendeltek Moszkvába

·         az SZKP vezetői magyar küldöttséget rendeltek Moszkvába pártközi tárgyalásra

o   a küldöttségben Rákosi és Gerő mellett helyet kapott Nagy Imre, ugyanakkor nem hívták meg a „négyesfogat” másik két tagját, Farkas Mihályt és Révai Józsefet

·         a szovjet vezetők súlyos – a visszaemlékezők szerint kifejezetten durva hangvételű –  kritikával illették az MDP által elkövetett hibákat, s személy szerint élesen bírálták Rákosi Mátyás tevékenységét

o   a gazdaság terén csökkenteni kell az iparosítás ütemét

o   meg kell változtatni a fejlesztési arányokat a könnyű- és az élelmiszeripar javára

o   növelni kell a mezőgazdasági beruházásokat és a termelékenységet

o   csökkenteni kell a szövetkezetesítés sebességét

o   csökkenteni kell a felduzzasztott apparátus létszámát

o   helyre kell állítani a törvényességet, javaslatot kell tenni az amnesztiára és az internálótáborok feloszlatására

·         megszüntették a főtitkári tisztséget, Rákosi Mátyást első titkárrá választották, a miniszterelnöki pozíciót pedig át kellett adnia Nagy Imrének

Nagy Imre miniszterelnöksége

·         az új miniszterelnök kormányprogramjának ismertetését a rádió is közvetítette, a közvélemény ily módon értesült a politikai irányváltásról

o   Nagy Imre a Szabad Népben megjelent cikkében azt is kimondta, hogy „a múltban nemcsak hibákat, hanem bűnöket követtek el”

o   feloszlatta az internálótáborokat s engedélyezte a kitelepítetteknek a kényszerlakhely elhagyását, addig az elítéltek pereinek felülvizsgálata csak szűk körben és vontatottan haladt

·         elszánt politikai küzdelem folyt a Nagy Imre képviselte reformerek, s a Rákosi mögött felsorakozott ortodox kommunisták között

Az 1955-ös fordulat

·         oka: az SZKP-n belüli, még lezáratlan hatalmi harc és a Nagy Imrét támogató Malenkov háttérbe szorulása

·         1955 januárjában ismét Moszkvába rendeltek egy magyar pártküldöttséget, ám a szovjet vezetők – elsősorban Hruscsov – ekkor már Nagy Imrét illették éles bírálattal

o   Nagy Imre beadta lemondását a miniszterelnöki posztról, mire minden funkciójából visszahívták, az év végén pedig a pártból is kizárták

o   helyette Hegedűs Andrást választották meg miniszterelnöknek

Elégedetlenség

·         a régi pártvezetés és az „új” kormány megpróbált visszatérni az 1953 előtti gyakorlathoz, ám hamarosan kiderült, hogy ennek mind bel-, mind külpolitikai feltételei hiányoznak

·         a Nagy Imre-korszakban szabadabb légkörhöz szokott magyar közélet elkeseredetten vette tudomásul a változást, s a háttérbe szorított politikus körül börtönből szabadult kommunistákból (Donáth Ferenc, Haraszti Sándor, Losonczy Géza stb.) politikai kör szerveződött

·         a DISZ Petőfi Körében az év végére Nagy Imre hívei lettek a hangadók, s egymás után szervezték nagy hatású vitáikat a legfontosabb aktuális gazdasági és politikai kérdésekről

·         nem volt kedvező a nemzetközi helyzet sem

o   Magyarországot – 15 más állammal együtt – felvették az ENSZ-be

o   a jugoszláv kérdés jelentette a legkeményebb problémát a magyar vezetés számára, hiszen a kapcsolatok rendezése, melyre a szovjetek egyértelmű felszólítást adtak, elkerülhetetlenül felvetette a Rajk-per tisztázásának kérdését

·         1956 elején az SZKP XX. kongresszusa a személyi kultusz nyílt elítélésével felpezsdítette a kedélyeket a magyar politikai életben

·         a közvéleményben mind többen kezdték követelni Nagy Imre rehabilitációját, sőt, visszahelyezését a hatalomba

·         a szovjet pártvezetők azonban – valószínűleg Tito nyomására – csak 1956 júliusában szánták el magukat a magyar politikai vezetés részleges átalakítására

o   felmentették Rákosit első titkári tisztsége alól, ám megtarthatta helyét a Központi Vezetőségben, az Elnöki Tanácsban és az országgyűlésben is, s helyette Gerő Ernő került a párt élére

o   Farkas Mihályt a törvénysértésekben játszott szerepe miatt kizárták az MDP-ből

o   Rákosi és felesége az ülés utáni napon a Szovjetunióba távozott